„Brüsszel veszélyezteti Európát”

Nem csökken a nyomás a partokon – migránsokat mentenek a Földközi-tengerből, Líbiánál (Fotó: Reuters - Darrin Zammit Lupi)

Te a béke ellen vagy? című véleménycikkében fejtette ki álláspontját az Euró­pai Bizottság szerepéről az unió válságában Orbán Viktor a Frankfurter Allgemeine Zeitung című német konzervatív napilap hétfői számában. A kormányfő szerint 2005-ben az uniós alkotmányszerződés elutasítását eredményező francia és holland népszavazással „valami megroppant”, a 2008-ban elmélyült világgazdasági válság pedig az addig a gazdasági sikerek által legitimált európai elit kudarcát jelentette, és ez a folyamat 2014-ben az ukrán „geopolitikai válságban”, majd 2015-ben a migrációs válságban érte el a tetőpontját. Hozzátette, a brit referendum fordulópont, az első eset a „dezintegrációra”.

Az intézmények nem szoríthatják háttérbe a tagállamokat – hangsúlyozta Orbán Viktor, aki azzal a felhívással fordul a tagországokhoz, hogy vegyék vissza a hatalmi jogköröket Brüsszeltől. Szerinte szakítani kell a „nemzetietlenítéssel, az európai projekt idealizálásával és az ebből fakadó hamis önképpel”, és be kell látni, hogy az uniós intézmények „közvetlen, vagyis a tagállamokat megkerülő demokratikus legitimációjának” megteremtésére irányuló kísérletek „éppen ellentétes hatást” váltottak ki, és hozzájárultak ahhoz, hogy „a britek többségének elege lett az EU-ból”. A kormányfő kiemelte, az EU gazdag, de gyenge, ami a legrosszabb kombináció, ezért el kell kerülni a terméketlen ideológiai vitákat arról, hogy több vagy kevesebb Európa kell-e. „Ahol több szükséges, ott többre van szükségünk, ahol kevesebb, ott kevesebbre” – írta.

Hangsúlyozta, az uniós jogot következetesen kell alkalmazni, ugyanazon mércék szerint, a nemzeti parlamentek szerepét tiszteletben tartva. A válság és az elbizonytalanodás fő oka, hogy a szabályok figyelmen kívül hagyása miatt veszélybe került a két legnagyobb európai vívmány: a közös valuta és a Schengen által védett közös piac, „vagyis életformánk és gazdasági modellünk” – ráadásul a bizottság hallgatólagos jóváhagyásával. A kormányfő szerint az unió egyszerre érték- és felelősségközösség, a felelősség azonban nem Brüsszelben, hanem a tagállamokban kezdődik. Rugalmas integrációt sürgetett, azaz az uniós együttműködés erősítését ott, ahol azt a józan ész diktálja. Ilyen területnek nevezte a külső határok védelmét, a digitalizációt, az iparpolitikát, a közös kül-, biztonság- és védelempolitikát, valamint a fejlesztést. Emellett szükség van a polgárok biztonságérzetének javítására, valamint a tagállamok összetartására is.

Be kell látni, hogy Németország „centrális pozíciója” tovább erősödik majd – hangsúlyozta. Orbán Viktor megerősítette, Németország számíthat Magyarországra, és „ez akkor is igaz, ha egy fontos dolgot tisztáznunk kell magunk között”. Ezt az ügyet „egy szóval lehet leírni: kerítés” – írta. A kerítéssel hazánk védi az „európaiak élet- és gazdasági modelljét”, valamint biztonságát, és a magyarok így „jó, a szabályokat követő európaiként” járnak el. Hozzátette, hogy a magyar álláspont szerint az Európára nehezedő migrációs terhet nem megosztani kell, hanem „felszámolni és megszüntetni”. Kiemelte, hogy a magyar törekvések révén ma már egyetértés van a külső határok védelmének ügyében. Kitért arra is, hogy az önkéntesség elvével szemben a brüsszeli intézmények szerint a migrációs válságot meg lehet oldani a „kényszerkvótákkal”, holott „az elosztás minden formája meghívó, amíg nem vagyunk urai a helyzetnek a külső határainkon, amíg nem mi határozzuk meg, hogy ki léphet területünkre”. Hangsúlyozta, hogy az Európai Tanács már többször elfogadta az önkéntesség elvét, de ezt más brüsszeli intézmények nem akarják tudomásul venni, ráadásul az EB a legutóbbi javaslataival megpróbál összekeverni három, egymástól elkülönülő dimenziót, a menedékjogot, a legális bevándorlást és a demográfiát, ami „súlyos hiba”.

A kormányfő írásában kiemelte azt is, hogy az unió gyengülésének „legfontosabb paramétere a gazdaság”, ezért a biztonság mellett növekedésre is szükség van. A költségvetési fegyelemre, a versenyképességre és a szerkezeti reformokra épülő német megoldásban és „egy új európai növekedési programban” Magyarország és egész Közép-Európa „megbízható partner” – hangsúlyozta Orbán Viktor, hozzátéve, hogy lehetséges az „európai gondolat reneszánsza”, és Magyarország a visegrádi országokkal együtt érzi a kellő határozottságot, erőt és elkötelezettséget, hogy megfelelő, arányos szerepet játsszon ebben.

Röviden
Nemzetközi jogba ütközik a kötelező betelepítési kvóta

- Menekültek alkalmazását sürgette a frankfurti tőzsde DAX-30 indexében szereplő vállalatoknál Sigmar Gabriel német alkancellár, gazdasági miniszter egy hétfőn kiszivárgott levél szerint. A szociáldemokrata politikus a legnagyobb piaci tőkeértékű német részvénytársaságok igazgatótanácsi elnökeihez intézett levelében hírportálok beszámolói szerint kiemelte: az utóbbi napok hírei alapján az az érzés keletkezett, hogy a nagy cégek elkötelezettsége a menekültek alkalmazása iránt elmarad a középvállalati szektor elkötelezettségétől. Az ilyen hírek pedig visszavethetik azoknak a vállalatoknak az erőfeszítéseit, amelyek nagyon sokat tesznek a menekültek foglalkoztatásáért és integrációjáért.

- „Az államok szuverenitása abban áll, hogy önállóan döntenek az ilyen vagy olyan menekültek befogadásáról” – jelentette ki Václav Pavlícek neves cseh alkotmányjogász a Právo című cseh napilapnak. Pavlícek emlékeztetett: az Európai Unió tagállamai jogkörük, szuverenitásuk egy részét, beleértve a hátárok védelmét, átadták az Európai Uniónak. Az államoknak azonban kötelességük biztosítani belső és külső biztonságukat. A menekültekről szóló nemzetközi egyezményről elmondta, az semmilyen módon, senkinek nem ad jogot a menekültek áthelyezésére az egyik országból a másikba valamiféle kvóták alapján. A menekültek áthelyezése Csehországba, Szlovákiába vagy Magyarországra szerinte „az uniós elvek megsértése”.