Brüsszel szerint Ausztriának is el kell fogadnia a kvótarendszert

Natasha Bertaud a szervezet szokásos napi sajtóértekezletén elmondta, hogy a tagországoknak politikai, erkölcsi és jogi kötelességük részt venni a 160 ezer menekült áthelyezését célzó mechanizmusban, amelyet 2015 szeptemberében fogadtak el minősített többségi szavazással az uniós belügyminiszterek.

A szóvivő elismerte, hogy Ausztria korábban rendkívül komoly erőfeszítéseket tett a migrációs válság kezelése terén, és hozzátette, hogy a bizottság kész megvitatni, miként tudna segíteni az osztrák kormánynak kötelezettségei teljesítésében.

Újságírói kérdésre válaszolva az illetékes arról számolt be, hogy további részleteket majd a Bécsnek küldött válaszlevelükben fognak közölni.

Ausztria körülbelül 90 ezer menekültet fogadott be 2015-ben, az ország ezért tavaly év végéig mentességet kapott az áthelyezési mechanizmus alól. Ausztriának a megállapodás értelmében mintegy kétezer menekültet kellene fogadnia Görögországból és Olaszországból.

Christian Kern osztrák kancellár azon véleményének adott hangot, hogy az illegálisan érkezők ellátásával Ausztria ezt a kötelezettségét már teljesítette, ezért levélben az ország álláspontjának megértésre kérte az Európai Uniót. "Vizsgáljuk, hogy kaphatunk-e mentességet vagy halasztást" - tudatta múlt héten.

Reinhold Mitterlehner alkancellár később azt mondta: kevés esélyét látja, hogy Kern kezdeményezése sikerrel jár.

A menedékkérők áthelyezése a vártnál jóval lassabban halad, eddig kevesebb mint 15 ezer embert költöztettek át a mechanizmus keretében.

A sajtóértékelésekben kiemelték, hogy az osztrák kormány a közvélemény nyomására tavaly óta szigorított a bevándorlási politikáján.

Orvosok Határok nélkül: Líbia képtelen megoldani a migránshelyzetet
Az ország kaotikus helyzete miatt képtelennek tartja Líbiát, hogy bármilyen módon hozzájáruljon a migránshelyzet megoldásához Arjan Hehenkamp, az Orvosok Határok nélkül (Msf) humanitárius szervezet egyik vezetője, aki Rómában sajtótájékoztatón beszélt a líbiai migránstáborok állapotáról hétfőn. 

Arjan Hehenkapm az Msf hollandiai igazgatója több Tripoliban működő migránstábort keresett fel. Beszámolója szerint valójában őrökkel őrzött börtönök és "borzalmas, embertelen" körülmények jellemzik a táborokat. 
Elmondta, a líbiai fővárosban kaotikus a helyzet, Tripoli városrészeit más és más fegyveres csoportok uralják, "semmilyen terület-ellenőrző központi hatalom nem létezik". A fegyveresek tartják kézben a táborokat is: ezekben nagyrészt közép-afrikai migránsok, részben helyiek vannak bezárva, elmondhatatlan egészségügyi, higiéniai körülmények között. A táborokba bezárt líbiaiak egy részét az utcákon vadásszák, összeszedik őket és váltságdíjat követelnek értük. 

Arjan Hehenkamp kijelentette, Afrika számos más részén látott már táborokat, de a Tripoliban létezők minden képzeletet felülmúlnak. A táborokból csak pénzért lehet kikerülni, más út nincs, mindenütt hihetetlen erőszak uralkodik, a rabokat kínozzák, hogy rokonaik, ismerőseik fizessenek és kimentsék őket. 

Líbiában "szervezett és nagyon kifinomult" rendszer működik, amelyet teljes egészében a pénz mozgat - mondta az Msf felelőse. Hozzátette, hivatalos regisztráció nincsen, de 200 ezerre tehető az indulásra várók száma, és több tízezerre a bebörtönzötteké. Ha sikerül kikerülniük a börtöntáborokból, el akarják hagyni Líbiát és "az egyetlen menekülési út számukra az, hogy Európa felé átkeljenek a tengeren". Megjegyezte, hogy a táborokban többségben fiatal férfiak, nők és felnőtt kíséret nélküli gyerekek vannak összezsúfolva. Elmondta, hogy az Eritreából, Etiópiából Líbiába érkező nők már az út alatt fogamzásgátló tablettát szednek, mivel tudják, hogy megerőszakolják őket. Beszámolt, hogy Msf orvosai nehezen tudtak beszélni az őröktől halálra félemlített rabokkal. 

Arjan Hehenkamp szerint Líbia jelenleg képtelen arra, hogy bármilyen módon hozzájáruljon a migránsválság megoldásához az országot uraló káosz miatt. Hangsúlyozta, hogy a líbiai tengerparti határtérségben semmilyen ellenőrzés nincsen, de ide a nemzetközi szervezetek nem is tudnak bejutni, egyedül Tripoliban vannak jelen, de a veszélyes fővárosban is csak kevés külföldi tartózkodik. 

"Líbia határainak lezárása a migrációs áramlat leállítására ellentmond a valós helyzetnek, mivel így teljesen az embercsempészek kezébe adjuk az országot, az egyetlen felelős döntés az, ha ezeket az embereket kiszabadítjuk a börtöntáborokból" - jelentette ki. 

Úgy vélte, az Európai Unió minden biztonságos útvonalat lezár és ezzel az embereket veszélyes tengeri átkelésre kényszeríti. 

Az olasz ügyészségek feltételezéseivel szemben, hogy egyes nem kormányzati szervezetek közvetlenül a líbiai partoknál veszik fedélzetre az embereket, és nem tisztázott, miből finanszírozzák tevékenységüket, Arjan Hehenkamp hangsúlyozta, hogy az Msf kizárólag magánadományokból tartja fenn magát. Kijelentette, az Mfs a földközi-tengeri mentést az olasz parti őrség irányírásával végzi, oda megy menteni, ahova az olasz hatóságok küldik az Msf hajóit.