Brüsszel ragaszkodik a kvótához

Telefonjaikat töltik az Idomeninél várakozó menekültek (Fotó: Reuters - Yannis Behrakis)

Felemás választ adott Dimitrisz Avramopulosz uniós migrációs biztos arra a kérdésre, hogy miként fogja befolyásolni az Európai Bizottság bevándorláspolitikáját a magyar kvótareferendum. A görög biztos a Politico brüsszeli kiadásának elmondta, a népszavazás eredményét nem hagyják figyelmen kívül. „Mi mindig tiszteletben tartjuk az emberek döntését, azonban az nem lesz az áthelyezési program vége” – tette hozzá. A program „nem halott”, és végre kell hajtani – húzta alá. Ha eljön a pillanat, és őszinte tárgyalást folytat az unió a magyar kormánnyal, sikerül megoldást találni a kérdésre – fogalmazott. Avramopulosz elmondta, a migrációs politika még inkább vitatott lehet a kontinensen, mivel bizonyos országokban euroszkeptikus és bevándorlásellenes érzelmek uralkodnak. A biztos kiemelte, hogy a kvótareferendum az első ilyen népszavazás az uniós migrációs politikával kapcsolatban egy tagállamban. Orbán Viktor sokszor bírálta az Európai Uniót migrációs politikája miatt, amely sokak véleménye szerint oka volt a brit népszavazás eredményének, és Nagy-Britannia kilépéséhez vezetett – magyarázta. A Politico cikke kitért arra, hogy Szlovákia és Magyarország bíróságon támadta meg az uniós áttelepítési programot. Szakértők szerint kevés esély van a tagországok győzelmére az ügyben, de nem zárják ki, a bíróság kikényszeríti az érintett politika megváltoztatását – tette hozzá.

Eközben a német Rheinische Post arról írt, hogy az Európai Unió eddig alig 800 menekültet vett át Törökországtól a menekültválság közös kezeléséről kötött megállapodás életbe lépése óta. Az Európai Bizottság adatai szerint a megállapodás április 4-ei életbe lépése óta 468 menekültet szállítottak vissza Görögországból Törökországba, és az uniós tagállamok 798 menekültet fogadtak be Törökországból. A lap kiemelte, hogy „Törökország nem panaszkodhat”, mert az EU-nak eddig csupán 31 menekültet kellett volna befogadnia, ugyanis a görög hatóságok a menekültügyi eljárások elhúzódása miatt még csak 31 szíriai állampolgárt küldtek vissza Törökországba, és a megállapodás azt írja elő, hogy a görög szigetekről visszaküldött minden egyes szíriai menekültért cserébe egy másik szíriait kell áttelepíteni Törökországból az EU-ba. Az EU így túlteljesíti vállalását, de az átvett menekültek száma így is messze elmarad az előzetes becslésektől, amelyek alapján a megállapodásban rögzítették, hogy az EU felhasznál 18 ezer szabad helyet.

Thomas de Maiziere belügyminiszter a napokban azt mondta, hogy működik az unió és Törökország közötti megállapodás, de nem tenné tűzbe a kezét azért, hogy ez így is marad a következő hónapokban. Ezzel kapcsolatban a Rheinische Post azt írta, hogy a kormánynak nincs B terve a megállapodás kudarcára. Amigrációs válság közös kezelésére kidolgozott rendszer a lap szerint ingatag, s erre utal az is, hogy Recep Tayyip Erdogan török államfő már többször fenyegetett azzal, hogy felrúgja a megállapodást, ha országa nem kapja meg az uniós vízummentességet

Az uniós határőrizeti ügynökség közben arról számolt be, hogy csökkent az Európai Unióba illegálisan belépő migrációs hullám április óta és Olaszországra koncentrálódik. 2016 első hat hónapjában 360 ezer illegális belépés történt - tudatták.

Hozzájárul határvédelmünkhöz Ausztria

Ausztria húsz rendőrrel támogatja a magyarországi határvédelmet - erősítette meg tegnap Hans Peter Doskozil osztrák védelmi miniszter szóvivője a Die Presse című osztrák lap értesülését. A tárca szóvivője az APA osztrák hírügynökségnek utalt arra, hogy a tervezett lépés részét jelenti a magyar–szerb határ közös védelmének. A magyar és az osztrák belügy-, illetve védelmi miniszter csütörtökön a magyar–szerb határon egyeztet a tervezett intézkedésekről. Az osztrák belügyminiszter közben arról számolt be, hogy Ausztriában több mint 22 ezer menekültügyi eljárás, az idei évre meghatározott felső korlát mintegy hatvan százaléka indult 2016 első fél évében. Wolfgang Sobotka tájékoztatása szerint összesen csaknem 27 ezer kérelem érkezett be. Azonban nem minden esetben kezdődhetett meg az eljárás, például azoknál, akiket a dublini rendelet alapján más uniós tagállamokba küldenének vissza. Sobotka azt is elmondta, hogy eddig az idén csaknem annyi visszatoloncolás történt, mint tavaly az egész évben. A belügyminiszter mostani becslése szerint a felső határértéket az ősszel fogják elérni. 2015 első fél évében 28 500, vagyis több kérelem elbírálása zajlott, mint az idei év első hat hónapjában, amikor 25 700 kérelemről döntöttek. Közülük 14 ezret hagytak eddig jóvá.