Brüsszel elutasította a kvótaper elleni keresetet

Szydlo: Az ítélet nem változtatja meg a lengyel migrációs politikát
Lengyelország lojális tagja az Európai Uniónak, teljesíti kötelezettségeit, és elvárja, hogy a többi tagállammal egyformán kezeljék - jelentette ki szerdán Beata Szydlo lengyel kormányfő, hozzátéve, hogy az Európai Bíróságnak a kvótaügyben hozott ítélete nem változtatja meg kormányának migrációs politikáját. A krynicai gazdasági fórumon tartózkodó lengyel miniszterelnököt újságírók kérdezték az Európai Bíróság aznapi döntéséről. "Erre számítottunk. Meg voltam győződve, hogy ilyen döntést fognak hozni. Ez azonban egyáltalán nem változtat a lengyel kormány álláspontján, ami a migrációs politikát illeti. Gondolom, hogy a visegrádi csoportén sem" - tette hozzá. "Állandóan hangsúlyozzuk, hogy az okos és sikeres migrációs politikának mindenekelőtt két feltételt kell teljesítenie: a biztonságot és a sikert kell szem előtt tartania, abban az értelemben, hogy valóban azoknak kell segíteni, akik erre rászorulnak" - folytatta. "Úgy tűnik, hogy ez a fajta gondolkodás és ez a szempont már sok tagállamban gyökeret ver" - mondta. Beata Szydlo közölte, hogy a közeljövőben olyan javaslatot terjeszt elő, amelyben a lengyel kormány még nagyobb aktivitást és még szélesebb segítséget helyez kilátásba azoknak az országoknak, amelyeknek jelenleg erre szükségük van.

 "A bíróság teljes egészében elutasítja a Szlovákia és Magyarország által előterjesztett kereseteket" - írták a tizenöt fős nagytanács ítéletét részletező közleményben, hozzátéve, hogy a kvóták "hatékonyan és arányosan" hozzájárulnak Görögország és Olaszország terheinek csökkentéséhez, ezért alkalmasak a kitűzött célok elérésére.

Budapest és Pozsony 2015 decemberében fordult az Európai Bírósághoz a 120 ezer menedékkérő áthelyezését célzó, kötelező jellegű mechanizmus ügyében, amelyet az uniós belügyminiszterek minősített többségi szavazással, mások mellett Magyarország és Szlovákia ellenkezése dacára fogadtak el néhány hónappal korábban.

A magyar keresetben tíz, tartalmi és eljárásjogi érvre hivatkozva kérték a teljes tanácsi határozat vagy legalább azon rész megsemmisítését, amelynek értelmében Magyarországnak 1294 menekültet kellene befogadnia, 988-at Görögországból, 306-ot pedig Olaszországból. A magyar fél elsősorban arra hivatkozott, hogy a "határozatból hiányzik a felhatalmazás", azt az uniós szabályok alapján nem is lehetett volna elfogadni, továbbá, hogy a mechanizmus alkalmatlan a bevándorlási válság kezelésére.

Az Európai Bíróság mindenekelőtt kimondta: a megtámadott határozat elfogadása így is jogszerű volt; az uniós szerződések szükséghelyzet esetén lehetővé teszik átmeneti intézkedések elfogadását, amennyiben határozott időre szólnak és nem járnak a jogalkotási aktusokban szereplő érdemi szabályok tartós módosításával, és ezek a feltételek ebben az ügyben teljesültek, és ezért nem volt szükség a miniszteri tanács és az Európai Parlament közös munkáját igénylő, akár hosszú ideig is elhúzódó uniós jogalkotási eljárásra.

Ugyan a határozat módosításokat tartalmaz az Európai Bizottság eredeti javaslatához képest, ezekről megfelelő módon tájékoztatták az Európai Parlamentet, a tagállamok kormányait tömörítő tanács pedig nem volt köteles egyhangú szavazásra, mert a módosított tervezetet a brüsszeli testület közreműködésével hagyták jóvá - közölték.

A bíróság emellett megállapította, hogy a tanácsi határozat a felperesek érvelésével szemben nem olyan intézkedés, amely "nyilvánvalóan alkalmatlan arra, hogy hozzájáruljon célkitűzésének eléréséhez", azaz Görögország és Olaszország terheinek mérsékléséhez.

Mint írták, a tanácsi döntést a meghozatalának időpontjában fennálló helyzet, és nem a hatékonysági fokára vonatkozó visszamenőleges megfontolások alapján kell megítélni, utóbbiak tükrében pedig nem kérdőjelezhető meg a határozat érvényessége.

Ebben az összefüggésben a bíróság megjegyezte: "a végrehajtott áthelyezések alacsony számát olyan tényezők összessége magyarázhatja, amelyeket a tanács ezen határozat elfogadásakor nem láthatott előre, például egyes tagállamok együttműködésének a hiányát".

Dimitrisz Avramopulosz, az Európai Bizottság migrációs kérdésekért felelős tagja a Twitteren közzétett rövid üzenetében azt írta, hogy az Európai Bíróság megerősítette, hogy az áthelyezési rendszer érvényes. 
"Itt az idő, hogy egységesen munkához lássunk, és maradéktalanul megvalósuljon a szolidaritás" - tette hozzá a görög politikus.

Szlovákia tiszteletben tartja az Európai Bíróság kvótaügyben hozott döntését, de a kormány nem változtat eddigi álláspontján, és tovább munkálkodik majd azon, hogy a tőle elvárt szolidaritás ne a migránsok kényszerű befogadásában öltsön testet - jelentette ki Robert Fico szlovák miniszterelnök szerdán az Európai Bíróságnak a menekültek tagállamok közötti kötelező elosztása ellen benyújtott magyar és szlovák keresetet elutasító döntésére reagálva. 

A szlovák kormányfő elmondta: a luxembourgi bíróság döntése "nem hozott új minőséget" a kvóták megítélésébe, csak azt mutatta meg, hogy a bíróság másképpen látja azt a döntéshozatali mechanizmust, amelyet Szlovákia a most elutasított keresetben megtámadott.
Hangsúlyozta: a bírósági döntés semmit nem változtat a kormánynak a kvótákkal és a migránsokkal kapcsolatos politikai álláspontján. Szlovákia továbbra is elutasítja a kötelező kvóták rendszerét - szögezte le. Megjegyezte: a bíróság döntése alapján a kötelező kvótákról hozott döntés érvényben marad, de szeptember 26-án lejár.
Miroslav Lajcák szlovák külügyminiszter ugyancsak a kvótaperben hozott döntésre reagálva azt mondta: a döntésből Szlovákia számára semmilyen szankció és semmilyen új kötelezettség nem keletkezik. A szlovák diplomácia vezetője megismételte a pozsonyi kormánynak a kvóták működésképtelenségéről korábban többször hangoztatott álláspontját is.
A szlovák belügyminiszter, Robert Kalinák reakciójában azt mondta: a luxemburgi testület kvótaperben hozott döntése semmit sem változtatott azon a tényen, hogy a kötelező kvótákról hozott döntés helytelen volt, hiszen a tapasztalat megmutatta, hogy a kötelező kvóták rendszere működésképtelen, ellentétben a "határok kemény védelmével", amelyről bebizonyosodott, hogy helyes és a leghatékonyabb megoldás.
Hasonlóképpen vélekedett Robert Fico is, aki a külső határok védelmének tekintetében nyújtandó segítséget a szolidaritás és a segítség olyan reális formájának nevezte, amelyben Szlovákia kötelezettségein felül is hajlandó részt vállalni. A szlovák kormányfő egy a magyar határvédelmi költségekhez való brüsszeli hozzájárulást firtató újságírói kérdésre válaszolva azt mondta: Magyarország a határvédelem terén tett intézkedéseivel nagyon jó munkát végzett, Magyarország egy bizonyos pillanatban a gazdasági migránsok megállításának kulcs országa volt. 
"Orbán Viktor és kormánya megtette azt, ami tőle elvárt volt, megvédte a schengeni határt" - szögezte le a szlovák miniszterelnök.
A kvótaperben született döntésre több szlovákiai párt is közleményben reagált, ezekben az ellenzéki politikai csoportosulások javarészt a kormány, illetve személyesen Robert Fico hibájaként jelölték meg a beadványt illetve annak sikertelenségét.

A kormány hivatalos álláspontjával részben szembemenő véleményt fogalmazott meg a kormánykoalíció részét képező Most-Híd szlovák-magyar vegyespárt. A migránsokat kizárólag menekültekként megjelölő párt közleményében a szolidaritás fontosságát hangsúlyozva azt írta: kezdetektől fogva elutasították a kvótadöntés elleni beadványt, de a kötelező kvótákat is.

Nem ért egyet az Európai Bíróság döntésével és továbbra is elutasítja a kötelező kvótákat a felvidéki Magyar Közösség Pártja (MKP). A kötelező kvóták ellen néhány hónap alatt csaknem 80 ezer aláírást összegyűjtő magyar párt azt írta: egyértelmű, hogy az Európai Unió egyes gazdag és befolyásos tagállamainak több évtizedes, tömeges bevándorlást támogató politikája nem sikertörténet, ennek ellenére meghatározó tagállami és uniós vezetők súlyos hibákat vétve, felelőtlenül kezelték a migránsválságot, s olyan eszközökkel próbálták és próbálják megoldani, amelyek súlyosan sértik más tagállamok legelemibb érdekeit.

"Németország valamennyi európai partnertől elvárja, hogy betartsa az EB ítéletét"

Németország valamennyi európai partnertől elvárja, hogy betartsa az Európai Bíróság ítéletét a menedékkérők uniós tagállamok közötti elosztását szolgáló mechanizmusról - közölte szerdán Berlinben a német külügyminiszter.

Sigmar Gabriel hangsúlyozta: a bíróság végérvényesen tisztázta, hogy a menedékkérők elosztásának ügyében az "európai szolidaritásról" szóló  döntés "nemcsak európai értékeinkkel, hanem az európai joggal is teljes mértékben összhangban van".
A szociáldemokrata politikus hozzátette: "mindig is azt mondtam kelet-európai partnereinknek, hogy helyes, ha kétség esetén bíróság előtt tisztázzuk a kérdéseket", most azonban "elvárhatjuk, és el is várjuk, hogy valamennyi európai partner tartsa be az ítéletet, és további késlekedés nélkül hajtsa végre a döntést" a  menedékkérők elosztásáról.
Az Európai Unió erejét a jog ereje adja, az uniós partnerek közötti megbízhatóság pedig nehéz döntéseknél is elengedhetetlen. Ez érvényes volt a múltban, most pedig az aktuális kihívások miatt még inkább érvényes - fejtette ki a német külügyminiszter, aláhúzva, hogy "a szolidaritás nem egyirányú utca".

Jó és fontos jel az Európai Bíróság ítélete a menedékkérők uniós tagállamok közötti elosztását szolgáló mechanizmusról, azt mutatja, hogy a menekültek ügyét csak európai szolidaritással lehet megoldani - mondta szerdán Berlinben a német belügyminiszter.

Thomas de Maiziere sajtónyilatkozatában felidézte, hogy az uniós belügyminiszterek tanácsa 2015-ben nem teljes egyetértésben, hanem minősített többséggel döntött a mechanizmusról. Ez ugyan "szokatlan" megoldás volt, de szükség volt rá, és az Európai Bíróság most megerősítette, hogy a döntés jogos, és kötelező érvényű.
Ez "jó és fontos jel", azt mutatja, hogy "a menekültek nagy témáját csak európai szolidaritással lehet megoldani", ami a harmadik országokkal folytatott együttműködésre, a külső határok védelmére és a legális úton érkező menekültkontingesek ügyére is vonatkozik - húzta alá az Angela Merkel kancellár vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa.
Hozzátette: elvárja, hogy az érintett országok teljes mértékben eleget tegyenek kötelezettségeiknek, elfogadják az ítéletet, befogadják a megfelelő számú, védelemre szoruló menekültet és gondoskodjanak arról, hogy ott is maradjanak.
Mint mondta, nagyon üdvözli Robert Fico szlovák kormányfő kijelentését, miszerint országa elfogadja az ítéletet, hiszen "egy jogi közösséghez az is hozzátartozik, hogy a legfelsőbb bíróság ítéleteit elfogadják". Amennyiben ez nem történik meg, alkalmazni kell a megfelelő eszközt, ebben az esetben az uniós kötelezettségszegési eljárást - tette hozzá Thomas de Maiziere.
Arra a felvetésre, hogy Németország nem küld vissza menedékkérőket Magyarországra, azt mondta, hogy "a menekültek emberhez méltó befogadásának természetesnek kellene lennie minden európai országban", így Magyarországon is.
Senki sem kaphatja meg a menekültek befogadása alóli mentesség "jutalmát" azzal, hogy "különösen rosszul bánik a menekültekkel" - mondta a német belügyminiszter.

Avramopulosz: Kötelezettségszegési eljárás indulhat a kvótaellenes országok ellen 

Alapvetően fontos, hogy minden tagállam, különösen Lengyelország, Magyarország és a Cseh Köztársaság, valamint a kvótáikat még nem teljeskörűen teljesítő tagállamok fokozzák erőfeszítéseiket az összes jogosult kérelmező áthelyezésére - jelentette ki brüsszeli sajtótájékoztatóján Dimitrisz Avramopulosz migrációs politikáért felelős biztos szerdán.

Az uniós biztos hangsúlyozta, az Európai Bizottság üdvözli az Európai Unió Bíróságának szerdai döntését, amelyben a bíróság megerősítette az áthelyezésről szóló második tanácsi határozat érvényességét, és elutasította Magyarország és Szlovákia keresetét.
A tagállamok áthelyezési kötelezettsége nem szűnik meg, az áthelyezésről szóló tanácsi határozatokat a szeptember 26-áig Görögországba vagy Olaszországba érkező valamennyi jogosult személlyel kapcsolatban alkalmazni kell - húzta alá a biztos.
Ha egyes tagállamok nem változtatják meg a kvóták szerinti befogadással kapcsolatos álláspontjukat, akkor az ellenük indított kötelezettségszegési eljárás következő szakaszába léphet, heteken belül az uniós bíróság elé kerülhet az ügy - mondta Avramopulosz.

Az Európai Néppárt (EPP) elvárja, hogy minden uniós tagállam tartsa tiszteletben és hajtsa végre az Európai Bíróság kvótaügyben hozott szerdai döntését - közölte Manfred Weber, a Fideszt is soraiban tudó párt európai parlamenti frakcióvezetője.

Weber az MTI-hez is eljuttatott közleményében kiemelte, hogy az ítélet megnyithatja az utat a közös uniós bevándorláspolitika előtt, általa esély nyílik a "sebek begyógyítására" az EU-ban.
Hozzátette: "a migrációs válság hosszú távú megoldása érdekében minden félnek készen kell állnia a kompromisszumra, a szolidarás nem egyirányú utca".
Gianni Pittella szociáldemokrata frakcióvezető hangsúlyozta, Magyarországnak és Szlovákiának eleget kell tennie kötelezettségeinek, meg kell kezdeniük a rájuk jutó néhány száz menedékkérő áthelyezését. 
Amennyiben nem így tesznek, büntetést kell kiszabni rájuk - fűzte hozzá.
"A szolidaritás két irányban működik: szégyen, hogy Orbán Viktor további forrásokat követel az EU-tól egy értelmetlen fal felállítására, miközben nem tesz eleget az uniós tagsággal járó kötelezettségeknek" - írta Pittella.
Az olasz politikus mérföldkőnek nevezte a szerdai ítéletet, amelynek nyomán kötelező jellegű, állandó áthelyezési mechanizmust kellene létrehozni.
Mások mellett Claude Moraes, az Európai Parlament belügyi, állampolgári és igazságügyi bizottságának (LIBE) szociáldemokrata elnöke és Ska Keller zöldpárti társelnök is üdvözölte a bírósági döntést, kiemelve, hogy nem lehet tovább halogatni a görögországi és olaszországi transzfereket.
"Miután a bíróság elutasította Magyarország és Szlovákia fellépését a menekültek elosztása ellen, nem maradt több kifogás. Az Európai Bizottságnak folytatnia kell a Magyarország, Csehország és Lengyelország kapcsán kezdett kötelezettségszegési eljárásokat, amiért nem teljesítik a rájuk eső feladatot" - fogalmazott Keller.
Mint írta, "az olyan kormányfők, mint Orbán Viktor nem követelhetnek egyszerre pénzt határvédelemre, miközben blokkolják a menekültek befogadását".