„Brüsszel beismerő vallomást tett”

Manfred Webber: Az Európai Néppárt szolidaritást vár Orbán Viktor
A liberális irányultságú berlini lap az Európai Bizottság (EB) elnöki tisztségére pályázó bajor politikus törekvéseiről szóló írásában kiemelte, hogy a magyarországi kormányzati kampány ügye választásra kényszeríti Manfred Webert. El kell döntenie, hogy hagyja-e tovább lappangani a vitát a magyar kormányfővel, vagy az egyre erősebb nyomásnak engedve, arra az álláspontra helyezkedik, hogy az EPP-nek meg kell válnia a Fidesztől, Orbán Viktor pártjától.
Egyelőre igyekszik mértékletességre bírni a Fidesz vezetőjét. "Azt várjuk tőle, hogy viselkedjék szolidárisan az EPP-ben" - mondta.
Azzal kapcsolatban, hogy a kampány az EB jelenlegi elnökét, Jean-Claude Junckert is célozza, kiemelte: "nem lehet, hogy egy párt az EPP-n belül ennyire keményen lépjen fel a saját, EPP-s bizottsági elnökkel szemben".
A Der Tagesspiegel a többi között hozzátette, hogy Manfred Weber a magyar kormányfőtől eltérően differenciáltan - többsíkúan, a különbségekre ügyelve - közelíti meg a migráció ügyét. A bajor Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa erről elmondta, hogy "az emberekkel az utcán, egy gazdaság udvarán vagy a piacon beszélgetve mindig az illegális migráció és a biztonságérzet kérdése kerül elő elsőként".

Kovács Zoltán azt mondta, Brüsszel az állásfoglalásában beismerte, hogy a kormány által bemutatott elképzelések léteznek, és beismerte, hogy ezek a tervek növelnék a bevándorlást Európába, ezért a kabinet szerint veszélyesek.

Az Európai Bizottság megerősítette, hogy létezik egy jogi előterjesztés a bevándorlók kötelező szétosztására, és változatlanul szorgalmazzák az EU-n kívülről történő áttelepítéseket is egy egységes uniós keretrendszerben - fejtette ki az államtitkár.

A brüsszeli testület elismerte azt is - folytatta -, hogy a például Görögországban tartózkodó migránsok bankkártyákat kapnak, amire eddig több mint 110 millió eurót fordítottak.

A bizottság "bevallotta" továbbá, hogy meg akarják erősíteni a Brüsszelből irányított határvédelmi rendszert - mondta Kovács Zoltán, emlékeztetve Angela Merkel német kancellár korábbi szavaira, miszerint ez csak a tagállami szuverenitás csorbulásával érhető el.

Hozzátette: "elismerték azt is, hogy az Európai Parlament (EP) elfogadta a migránsvízumokról, az úgynevezett humanitárius vízumokról szóló előterjesztést, ez pedig gyakorlatilag az előkészítése annak, hogy a bizottság melléállhasson".

Az államtitkár végül megjegyezte: az állásfoglalásban ugyan nem említi az Európai Bizottság, de az EP kezdeményezésére a nem kormányzati szervezeteknek 570 milliárd forinttal adnának többet a következő pénzügyi ciklusban.

Közölte: a kabinet elszánt, hogy minden magyart tájékoztasson arról, mire készül Brüsszel. Ezért Orbán Viktor miniszterelnök levelet küld minden választópolgárnak. "Magyarország kormánya nem tántorítható el attól, hogy ismertesse azokat a terveket, amelyekkel nem ért egyet, azaz nem szeretnénk, hogy ha Magyarországot bevándorlóországgá, Európát pedig bevándorlókontinenssé tenné a brüsszeli bürokrácia" - fogalmazott.

Kovács Zoltán kérdésre arról is beszélt, hogy az Európai Bizottságnak nem konszenzust nélkülöző, bevándorláspárti szempontokat kellene érvényesítenie az előkészítési munkában, hanem azt kellene végrehajtani, amiről az Európai Tanács dönt.

A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének március 14-ére meghirdetett országos közszolgálati sztrájkjáról - szintén kérdésre válaszolva - azt mondta: a kormány sajnálattal látja, hogy bizonyos szakszervezetek beszálltak az EP-választási kampányba. Az államtitkár ezt szereptévesztésként értékelte. Kiemelte emellett, hogy a kormány a közszolgálatban dolgozókat megbecsülő életpálya- és béremelési programokat indított az elmúlt években.

Arra a felvetésre, hogy a Párbeszéd törvénymódosítást kezdeményez az Elios-ügyben készült OLAF-jelentés nyilvánosságra hozatala érdekében, Kovács Zoltán úgy reagált: az Elios-ügyben nincs semmilyen új információ, a kezdeményezés pusztán politikai akció.