Brüsszel a tagállamok támogatását kéri az alapértékek védelméhez Magyarországgal és Lengyelországgal szemben

A bizottság alapjogokért felelős alelnöke a Süddeutsche Zeitung című liberális lapnak nyilatkozva hangsúlyozta, hogy a tagállamok részéről "több vita" szükséges Orbán Viktor magyar miniszterelnökkel és Jaroslaw Kaczynskivel, a lengyel jobboldali kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt elnökével az olyan alapértékek megvédéséhez, mint a demokrácia és a jogállamiság.

A "többieknek világossá kell tenniük, hogy ezek az értékek nem csak dísznek valók, mint egy bokréta" - tette hozzá Frans Timmermans, hangsúlyozva, hogy a bizottság egyedül nem tudja megvédeni az értékeket, és "a tagállamoknak is van felelősségük" ezen a területen.
Mint mondta, a bizottság "szükség esetén" használja a rendelkezésére álló eszközöket, de nem tud tenni "további lépéseket a tagállamok nélkül". A testületnek ehhez a tagállami kormányokat összefogó tanács támogatásra van szüksége. Ezért az alapértékek védelmének ügyét a tanács napirendjére kell venni - tette hozzá a volt holland külügyminiszter, a szociáldemokrata irányultságú Munkapárt (PvdA) politikusa.

A EU elődjeként számon tartott Európai Gazdasági Közösséget megalakító Római Szerződés aláírásának közelgő 60. évfordulójának megünneplésére szervezett szombati római EU-csúccsal kapcsolatban kiemelte, hogy szívvel-lélekkel kell kiállni az EU mellett. Szavai szerint "oly nagyon tartottunk attól, hogy az EU-t a szívre alapozva védelmezzük, hogy végül csak racionális alapon érveltünk mellette". 

Így az EU-s polgárok  aggodalmaira reagálva csak "statisztikákkal álltunk elő, amelyek mutatják, hogy a munkanélküliség csökken és a gazdaság növekedik", holott csupán adatokkal nem lehet hatni az emberekre - hangsúlyozta Frans Timmermans.

Újabb problémák merültek fel a lengyel jogállamisággal kapcsolatban
Varsónak egyelőre nem sikerült eloszlatnia a lengyel jogállamisággal kapcsolatos aggályokat, sőt újabb problémás kérdések merültek fel az utóbbi időben - jelentette ki Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke az Európai Parlament belügyi, állampolgári és igazságügyi szakbizottságának (LIBE) szerdai ülésén.

Timmermans példaként említette a lengyel országos bírósági tanácsra vonatkozó reformterveket, amelyek szerinte aggodalomra adnak okot, ugyanis veszélyeztetik a bíróságok függetlenségét.
Hozzátette, hatékonyabb lenne, ha az EU tagállamait is bevonnák a Brüsszel és Varsó közötti párbeszédbe, ezért javasolni fogja, hogy a kérdést vegye napirendre az uniós országok kormányait tömörítő Tanács. Mint mondta, az európai ügyekkel foglalkozó miniszterek ülésén szeretné megvitatni a további lépéseket, ahogyan azt is, hogy a tagállamok hogyan kívánnak részt venni a párbeszédben.
A holland diplomácia egykori vezetője nem zárta ki az uniós szerződés hetedik cikkelye szerinti eljárás megindításának lehetőségét, azonban úgy vélekedett, hogy az kontraproduktív lehet és nem segítené a megoldást.

Az említett cikkely olyan eljárást tesz lehetővé, amely - az európai alapértékek súlyos és módszeres megsértése esetén - végső esetben akár az érintett tagállam szavazati jogának a felfüggesztésével is járhat. Ehhez azonban a másik huszonhét tagország egyhangú támogatására van szükség, s ez erősen kétséges, hogy meglenne, Orbán Viktor miniszterelnök például korábban kijelentette, nem fog támogatni semmilyen szankciót Lengyelországgal szemben.

Az Európai Parlament brüsszeli székházában rendezett szerdai meghallgatásnak a jogállamiság lengyelországi helyzete volt a témája.

Az uniós jog végrehajtása felett őrködő Európai Bizottság az úgynevezett jogállamisági mechanizmus keretében júliusban ajánlásokat fogalmazott meg Varsó számára, decemberben pedig két hónapot adott a kormánynak arra, hogy rendezze az aggályos kérdéseket. Miközben számos jogvédő szerint a figyelmeztetés közel sem vette elejét a "jogállamiság további aláásásának" Lengyelországban, a varsói kormány bejelentette, hogy lezártnak tekinti a vitát.
Az utóbbi időben sok bírálat érte Lengyelországot, elsősorban amiért szorosabb ellenőrzés alá vonták a közmédiát és korlátozták az alkotmánybíróság hatáskörét. Varsó szerint azonban a vonatkozó törvénymódosítások tökéletesen megfelelnek a jogállamiság elveinek.