Külföld
Brexit: Varsóban tárgyalhatnak az uniós külügyminiszterek
Szijjártó Péter: Európának be kell fejeznie Nagy-Britannia kritizálását
Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter korábban elmondta, hogy konzultációkat folytat egy olyan, hétfőn esedékes találkozó lehetőségéről, melyen az uniós külügyminiszterek a Brexit utáni helyzetet tárgyalnák meg.
Arra a kérdésre, hyog a varsói találkozóra az Európai Unió hat alapító tagjának külügyminisztereit is meghívták-e, Bochenek a német külügyminiszternek, Frank-Walter Steinmeiernek a hatok szombati találkozója után tett nyilatkozatára utalt, miszerint az uniós tagállamok "kisebb és nagyobb csoportokban találkozhatnak".
"Találkozni különféle formátumokban lehet"- folytatta a szóvivő, hozzátéve: a lengyel vezetők úgy találtak, érdemes azokkal is beszélni, akik a berlini egyeztetésen nem vettek részt.
A várható részvételt illetően a kormányszóvivő elmondta: a rövid határidőre való tekintettel "nehéz elvárni", hogy minden meghívott miniszter el tud jönni Varsóba.
Tervezetet készített a német és a francia külügyminiszter
A német és a francia külügyminiszter Erős Európa a bizonytalanság világában címmel kilencoldalas tervezetet mutatott be, amelyben új közös európai biztonságpolitikai és migrációs stratégiát javasolnak, valamint a gazdasági konvergencia erősítését helyezik kilátásba. A dokumentumban Frank-Walter Steinmeier német külügyi tárcavezető és francia kollégája, Jean-Marc Ayrault azt írja, jobban kell összpontosítani a lényegre és az európai polgárok konkrét elvárásainak teljesítésére ahhoz, hogy az európai projekt "csendes és alattomos eróziója" megelőzhető legyen.
A találkozó lehetséges tartalmát illetően Bochenek elmondta: "annak a koncepciónak a körvonalairól" egyeztetnek, mely alapján az Európai Unió a Brexit után működhet. Úgy vélte: Európa "erős alapokon kell, hogy épüljön", mégpedig azokon az értékeken, "melyekről az uniós projekt kezdeményezői, köztük Robert Schuman beszéltek".
"Olyan helyzetet kell megteremtenünk, hogy az EU szuverén államok uniójává váljék" - mondta a kormányszóvivő, hozzátéve: az Egyesült Királyság példája azt mutatja, hogy az európaiak "éppen ezt akarják".
A hatok külügyminiszterei szombaton Berlinben egy közös közleményt adtak ki, miszerint "a különböző uniós tagországok nem egyforma elkötelezettséggel akarják a szorosabb európai egységet", meg kell találni a módját annak, hogy "ezt jobban lehessen kezelni". Kifejtették: komolyan veszik, hogy "az EU most tapasztalható működésével való elégedetlenség megnyilvánul társadalmaink egyes részeiben", és azon vannak, hogy "az EU jobban működjön minden állampolgára érdekében".
A lengyel külügyi közlemény szerint egyébként a hétfőn reggel Prágában esedékes visegrádi négyek találkozóján Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter is jelen lesz.
Szijjártó Péter: A hisztériát végre magunk mögött kéne hagyni
Ideje lenne Európában befejezni a britek és a brit kormány folyamatos kritizálását, inkább azon kellene gondolkodni, hogy mit kell megváltoztatni Brüsszelben - mondta Szijjártó Péter. A külgazdasági és külügyminiszter közölte: hétfő reggel a közép-európaiak megkezdik "az európai kabát újragombolását". A külügyminiszter a V4-ek tanácskozásán, majd a az uniós külügyminiszterek egyeztetésén is részt vesz.
Szijjártó Péter hangsúlyozta: a magyar álláspont az, hogy ideje lenne Európában befejezni a britek és a brit kormány kritizálását, a britek döntését tiszteletben kell tartani, csak ők mondhatják meg, hogy milyen jövőt szánnak Nagy-Britanniának. Ezért haladéktalanul abba kell hagyni európai szinten a britek és kormányuk bírálását - magyarázta.
Úgy fogalmazott, a kilépésről szóló tárgyalásokat illetően "a hisztériát végre magunk mögött kéne hagyni". Ez nem egy bürokratikus kérdés lesz, ezért a kilépési tárgyalások megkezdésének sürgetése helyett az uniónak azzal kellene tisztába kerülnie, hogy mit is akar képviselni és elérni az egyeztetéseken - mutatott rá. Hozzátette: nem az a lényeg, hogy mikor kezdődnek meg a tárgyalások, hanem az, hogy akkor kezdődjenek meg, amikor az EU már pontosan tudja, mit akar.
Szijjártó Péter szerint Közép-Európának különösen fontos szerepe van, mert komoly érdekei vannak, amelyeket képviselnie kell a kilépési tárgyalásokon. A közép-európai országoknak nagyon szoros gazdasági együttműködésük van Nagy-Britanniával, továbbá több százezer közép-európai dolgozik az országban - közölte.
Kiemelte: ezért nem mindegy, hogy a kilépési tárgyalásokon a gazdasági kapcsolatokra és az ott dolgozó közép-európaiakra vonatkozóan miként alakulnak a szabályozási kérdések. Mindezért már hétfőn elkezdik a térség országai az egyeztetéseket - fűzte hozzá.
Szijjártó Péter kitért arra: a britek folyamatos kritizálásakor az EU-nak érdemes lenne figyelembe vennie, hogy az unió második legnagyobb gazdasága döntött a kilépés mellett. Vagyis a kritizálás helyett azon kellene gondolkodni, hogy "villámgyorsan mit kell megváltoztatni Brüsszelben" – vélekedett.
Az Osztrák Szabadságpárt egy éven belül népszavazást tartatna az EU-tagságról, ha nem lát változásokat
Noebert Hofer pártelnök szerint mielőbbi uniós reformokra van szükség, ennek hiányában át kell gondolni az esetleges kilépésről szóló népszavazás lehetőségét.
"Amennyiben az EU nem saját alapértékeit tartaná szem előtt, és túlzottan központosított szövetséggé válik, továbbá Törökország is belépne az EU-ba, akkor úgy gondolom, az osztrák állampolgárokat is meg kell kérdezni arról, hogy szeretnének-e továbbra is az EU-ban maradni" - mondta Norbert Hofer.
"Az unió alapítói valójában gazdasági szövetségben gondolkodtak, és mindez jól is működött, egészen addig, amíg nem vált politikai egyesüléssé" - jelentette ki Hofer.