Külföld

„Boszorkányüldözés folyik a magyar kormány ellen”

Akik elutasítják az integrációt, nincs semmi keresnivalójuk Európában – hangsúlyozta lapunknak Carlos José Iturgaiz Angulo spanyol néppárti EP-képviselő

A Magyarországgal szembeni támadásokról, a katalán helyzetről és az ETA-ról is beszélt lapunknak Carlos José Iturgaiz Angulo, a spanyol Néppárt (PP) európai parlamenti képviselője. A szókimondásáról és függetlenségéről ismert politikus 2004 óta az EP tagja, előtte a baszkföldi közéletben játszott kulcsszerepet egy olyan időszakban, melyre rányomta bélyegét a mindennapos politikai erőszak.

Carlos José Iturgaiz Angulo 20190202
A dzsihadista terror befészkelte magát földrészünk szívébe – figyelmeztetett Carlos José Iturgaiz Angulo (Forrás: Európai Parlament)

– Holt nyelvekkel foglalkozott, majd zenei tanulmányokat folytatott. Egyik terület sem áll szoros kapcsolatban a politika világával. Mi motivál egy fiatal harmonikatanárt, hogy belevesse magát a baszkföldi közélet küzdelmeibe egy olyan zavaros időszakban, mint amilyenek a kilencvenes évek voltak?

– Sajnálatos módon a születésemtől fogva egész gyermek- és ifjúkoromat beárnyékolta egy terrorszervezet tevékenysége, mely a Baszkföld függetlenségének elérése érdekében emberek százait gyilkolta meg, eleinte főleg rendőröket és katonákat, de később politikusok, bírók, újságírók is a célkeresztjébe kerültek. Fellázadtam az ellen, hogy nem mondhattam ki, hogy baszk vagyok és spanyol, s ezért léptem be a Néppártba, mely mindig komplexusoktól mentesen védelmezte szülőföldemen a spanyol nemzeti jelképeket, az alkotmányt és a szabadságot. Zenészként megtanultam a harmónia fontosságát, s mindmáig teljes szívvel vallom, hogy a baszkföldi politikában nagy szükség van egy hatalmas adag harmóniára, annak érdekében, hogy létrehozhassunk egy olyan közös projektet, melynek alapja a spanyol, baszk és euró­pai mivoltunk iránti szeretet.

– Az ETA baszk terrorszervezet legalább két alkalommal kísérelt meg merényletet ön ellen. Élet a terrorral szemben: Carlos Iturgaiz emlékiratai című könyvében a neves újságírónak, Chelo Aparicionak mesélte el tapasztalatait és küzdelmeit. Miként lehet együtt élni a terrorveszéllyel? Hogyan kel fel valaki nap mint nap azzal a tudattal, hogy pokolgép lehet az autójában, s bármely utcasarkon érheti halálos lövés?

– A terror árnyékában élni, ahogy azt valamennyi baszkföldi néppárti politikus tudja, mindennapi tragédia volt. Mindig is azt mondtam, hogy nem kívánom a legnagyobb ellenségemnek se azt, amin keresztülmentem a Néppárt baszkföldi elnökeként. S nem csak az ETA ellenem irányuló merényleteire gondolok; hét politikustársam temetésén vettem részt, akiket azért mészároltak le, mert egyszerre vallották magukat baszknak és spanyolnak. Soha nem fogom sem elfelejteni, sem megbocsátani, amit ezek a gyilkosok tettek velünk és családjainkkal. Az ETA megpróbált fizikailag likvidálni bennünket, annak érdekében, hogy a Néppárt eltűnjön a Baszkföldről, de – a demokráciára nézve szerencsés módon – kudarcot vallottak, mert sohasem hajtottunk térdet a terroristák előtt. Az áldozatok győztek, s a hóhérok legyőzettek.

– A terrorszervezet tavaly bejelentette, hogy végleg feloszlatja magát. Mindez a több évtizedes baszkföldi politikai erőszak végét jelenti, vagy korai még erről beszélni?

– Bízom benne, hogy az ETA el fog tűnni egyszer s mindenkorra, azonban ma még van egy beteges rétege a baszk társadalomnak, amelynek tagjai a választásokon az ETA politikai szárnyára szavaznak. Már nem ölnek meg bennünket, viszont élni sem hagynak: mindennaposak a fenyegetések, sértések, s gyakori a fizikai erőszak. A múlt hónapban pél­dául a baszk fővárosban, Vitoriában agyba-főbe vertek egy egyetemi hallgatót, amiért nem volt hajlandó támogatni a fanatikus szeparatistákat. Mindez azt mutatja, hogy még mindig vannak olyanok, akik gyűlöletet szítanak Spanyolország ellen s mindazon értékek ellen, amelyeket a Néppárt képvisel Baszkföldön.

– Mindeközben egy másik spanyolországi régióban a baszkföldihez hasonlóan radikális szeparatista mozgalom ütötte fel a fejét, amely teljesen kettészakította a katalán társadalmat, és súlyos alkotmányos válságba taszította Spanyolországot. Hogy vélekedik a katalóniai konfliktusról?

– Hallatlan dolog, hogy az egyik leggazdagabb spanyol tartományban, amely kiemelkedően magas életszínvonallal rendelkezik, egyes nacionalista politikusok egyolda­lúan úgy döntöttek, hogy államcsínyt hajtanak végre. Szerencsére ezek a szeparatista politikusok, akik nemzetközi szintre akarták emelni a konfliktust, magukra maradtak, és teljesen elszigetelődtek, mert egyetlen ország sem volt hajlandó támogatni törekvéseiket, mindenekelőtt azért nem, mert sohasem létezett független katalán államiság, s Katalónia mindig is Spanyolországhoz tartozott, mely egyike Európa legősibb államalakulatainak. Nyilvánvaló, hogy a fő függetlenségpárti erő vezetői súlyos korrupciós botrányaikat akarják leplezni azáltal, hogy a médiafigyelmet a katalán függetlenség ügyére terelik. Mit sem számít nekik, hogy Katalónia Spanyolországból történő esetleges kiválása csődbe vinné a ré­giót, tekintve hogy a függetlenné válás pillanatában – az uniós jog értelmében – a katalánok az Európai Unión kívül találnák magukat.

– A spanyolok egy jelentős része elégedetlenségét fejezte ki azzal kapcsolatban, ahogy Mariano Rajoy volt néppárti kormányfő kezelte a katalóniai helyzetet. Az elemzők általában ennek tulajdonítják a Polgárok (Ciudadanos) és a VOX megerősödését. Gondolja, hogy a Pablo Casado elnökké választását követően megújulni igyekvő Néppárt képes lesz megszólítani azokat a centrista szavazókat, akik most a Polgárokat támogatják, s egyidejűleg visszahódítani azt a hagyományosan néppárti konzervatív szavazótábort, mely új politikai otthonra lelt a Santiago Abascal vezette jobboldali VOX-ban? Nem tart attól, hogy a közelgő európai választásokon leszerepelhet a Néppárt?

– Sajnos zavaros időket élünk főleg Európában, ahol megfigyelhető egyfajta általános értékvesztés, amely elválaszthatatlan a gazdasági és társadalmi válsághelyzetektől. Ilyen esetekben nagyon sokan a szélsőségekbe menekülnek, azt gondolván, hogy a szélsőjobb vagy a szélsőbal fogja megoldani az állampolgárok gondjait, holott a tapasztalat azt mutatja, hogy mindez hiú ábránd, s az a fajta populizmus, mely ma kenyeret ígér, holnap éhínséget hoz, tekintve, hogy nem képes ténylegesen orvosolni az emberek gondjait. Való igaz, hogy Spanyolországban a jobbközép szétforgácsolódott, de mindez elmondható a baloldalról is. A Néppárt azonban már bebizonyította, hogy kormányerőként ki tudja vezetni Spanyolországot a gazdasági válságokból, amelyeket a szocialisták okoztak, s képes olyan társadalmi jólétet és politikai stabilitást teremteni, amely nemzetünket Európa és a világ élvonalába emeli.

– Az Európai Néppárt számára a legnagyobb kihívás a májusban esedékes európai választásokon az Európai Parlamentben betöltött vezető pozíciójának megőrzése lesz. Mindazonáltal az európai jobbközép erőket tömörítő szervezet nem mentes a belső konfliktusoktól. Többen – köztük Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke – megkérdőjelezik a Fidesz helyét az Európai Néppártban. Az ezzel kapcsolatos megosztottság jól érzékelhető a pártcsaládon belül. Felmerül azonban a kérdés, hogy politikai értelemben mennyire célszerű kizárni az igencsak népes fideszes képviselőcsoportot.

– Mindenekelőtt szeretném kifejezni az Euró­pai Néppárt magyar csoportja iránti nagyrabecsülésemet, mert fideszes képviselőtársaim az európai jobbközép nélkülözhetetlen pillérei, akik valamennyien nagyon komoly munkát végeznek az Európai Parlamentben, és nap mint nap kimagasló szakértelemről tesznek tanúbizonyságot. S a valóság az – függetlenül a saját pártszövetségem egyes vezetői által tett hangzatos nyilatkozatoktól – hogy magyar kollégáim továbbra is részei ennek a nagy jobbközép családnak, mely a legerősebb politikai erő az Eurokamarában, s bízom benne, hogy ez a jövőben is így lesz.

– Orbán Viktor személye és kormányzása gyakran kerül az európai politika kereszttüzébe. Tavaly szeptemberben az Európai Parlament elfogadta a Sargentini-jelentést, és kezdeményezte Magyarország szavazati jogának felfüggesztését az Európai Tanácsban. Judith Sargentini holland EP-képviselő – a GroenLinks nevű párt tagja, amelynek jogelődje, a Hollandiai Kommunista Párt 1956-ban támogatta a magyar szabadságharc szovjet tankok általi leverését – az „euró­pai értékek” megsértésével vádolta a magyar kormányt. Pilar Ayuso és Gab­riel Mato mellett ön volt azon három spanyol képviselő egyike, akik Magyarország mellett szavaztak. Mi vezette, amikor eltért párttársai többségének álláspontjától?

– Támogattam a magyar miniszterelnököt, először is azért, mert megengedhetetlennek tartom, hogy kommunisták és szocialisták leckéztessék az Európai Néppártot. Az a baloldal, mely nem hajlandó elítélni, ami Venezuelában, Nicaraguában és Kubában történik – ahol semmibe veszik az emberi jogokat, szabadon gyilkolják, illetve az éhhalálba kergetik az embereket – az ne akarjon demokráciára tanítani bennünket. Másodsorban pedig azért, mert amikor a Magyarországgal szomszédos országokban, gondolok például Szlovákiára vagy Romániára, baloldali kormányok vannak hatalmon, akkor a magyarországi helyzetnél súlyosabb problémák is vannak, ezekről azonban az európai baloldal vagy nem vesz tudomást, vagy egyenesen megpróbálja a szőnyeg alá söpörni őket. S végül azért is, mert egy sajnálatos boszorkányüldözés folyik Orbán Viktor és kormánya ellen, ami egészen odáig fajult, hogy kizárólag nemzeti hatáskörbe tartozó kérdések felett próbálnak nemzetközi ítéletet hozni.

– Az illegális migráció kontinensünk politikai életében a legnagyobb vitákat kavaró kérdések egyike. A magyar kormány álláspontja szerint közvetlen kapcsolat van a tömeges bevándorlás és a Nyugat-Európát sújtó terrorhullám között. Alig egy hónapja ön is Strasbourg belvárosában rekedt egy iszlamista terrortámadás következtében. Nem találja vészjóslónak, hogy miután a szülőföldjén éveken át az ETA baszk terrorszervezet célpontja volt, napjainkban az Európai Parlament székvárosában dzsihadista merénylők elől kell rejtőzködnie?

– Mindig is azt vallottam, hogy a terrorizmus nem helyi, regionális vagy országos probléma, hanem nemzetközi kihívás. Öröm az ürömben, hogy Spanyolországban az ETA elleni küzdelemnek köszönhetően ledoktoráltunk terrorelhárításból, és a spanyol rendőrség, illetve a titkosszolgálatok szakmai felkészültsége példaértékű. Európa szenved, mert a dzsihadista terrorizmus befészkelte magát földrészünk szívébe. Az elsődleges okok között kell említeni a vallási fanatizmust, mely el akarja pusztítani a nyugati civilizáció értékeit és a kereszténységet, tekintve hogy a terroristák szemében mi hitetlenek vagyunk. Vitathatatlan tény, ahogy azt Belgium vagy Franciaország példája mutatja, hogy a terrorfészkek olyan muzulmán többségű negyedekben koncentrálódnak, ahol nagyon sokan nem hajlandók elfogadni társadalmunk alapvető értékeit. Akik elutasítják az integrációt, nincs semmi keresnivalójuk Európában, szemben azokkal a legális bevándorlókkal, akik törvényes munkavállalás céljából érkeznek földrészünk azon országaiba, ahol szükség van a munkaerejükre.

Az interjú készítője a nemzetközi kapcsolatok szakértője

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom