Bírálta a Fehér Ház Moszkvát, amiért nem vesz részt az atomcsúcson

A nukleáris terrorizmus az egyik legnagyobb fenyegetés a világ kollektív biztonságára nézve. Ha bármely terrorista csoportnak sikerülne atomfegyverhez - vagy akár „csak” hasadóanyagokhoz - jutnia, ennek következményei katasztrofálisak volnának. A politikusok szerint az ilyen jellegű fenyegetéseknek éppen azzal lehet elejét venni, hogy az atomfegyverek előállításához, működtetéséhez szükséges alapanyagok biztonságát garantálják.

„Gondoskodnunk kell arról, hogy terroristák soha ne juthassanak atomfegyverhez. Ez a legközvetlenebb és legszélsőségesebb veszély, amely a globális biztonságra leselkedik. Egyetlen terrorista egyetlen atomfegyverrel tömeges pusztítást érhet el. Késlekedés nélkül cselekednünk kell” - ezt Barack Obama amerikai elnök mondta 2009-ben Prágában. Abban a beszédében Obama új amerikai politikát és kezdeményezéseket vázolt fel. A deklarált cél: az atomfegyverektől mentes világ megteremtése, az atomfegyverek elterjedésének megakadályozása, a nukleáris biztonság és az atomenergia által felvetett kérdések megválaszolása.

A nukleáris biztonsággal foglalkozó első csúcstalálkozót - Barack Obama kezdeményezésére - az amerikai fővárosban rendezték meg. Mintegy ötven ország vezető politikusa tanácskozott arról, mit kell tenni a nukleáris terrorizmus megakadályozására és a hasadóanyagok feketekereskedelmének visszaszorítására.

A washingtoni csúcskonferenciát 2012-ben a szöuli, majd 2014-ben a hágai atomcsúcs követte. Az első három konferencián - illetve utána - összesen kétszázhatvan nemzeti hatáskörben született intézkedést rendeltek el szerte a világon, és ezen lépések csaknem háromnegyedét már megvalósították. Erről éppen a mostani washingtoni atomcsúcs előtt számolt be újságíróknak Laura Holgate, Obama elnök tanácsadója, aki az amerikai nemzetbiztonsági tanácsban a tömegpusztító fegyverek és a terrorfenyegetés csökkentésével foglalkozó igazgató. Holgate asszony az elmúlt három konferencia közvetlen eredményei közt említette bizonyos atomfegyverek megsemmisítését, nemzetközi megállapodások megkötését és érvénybe léptetését, valamint szigorúbb szabályok és a legmodernebb technológia bevezetését. Részben ezek eredményeképpen - szögezte le az elnök tanácsadója - mára nehezebbé vált, hogy hasadóanyagok vagy atomfegyverek kerüljenek terroristák kezébe.

A résztvevő politikusok táborának bővülésével a megvitatott témák is bővültek a csúcskonferenciákon. A politikusok nem „csak” az atomfegyverek elterjedésének megakadályozásáról vagy a potenciális nukleáris terrorizmusról cseréltek eszméket és tapasztalatokat, hanem például gazdasági ügyekről vagy az atomerőművek biztonságosságának kérdéséről is. Ez várható a mostani csúcsértekezleten is. Az amerikai külügyminisztérium keddi tájékoztatása szerint ugyan mindenekelőtt biztonságpolitikáról lesz szó, de megvitatnak gazdasági és klímavédelmi kérdéseket is. Obama elnök külön megbeszélést tervez az Iszlám Állam (ISIS) nevű terrorszervezetről, s arról, hogyan kellene megakadályozni a terrorcsoportokat abban, hogy vegyi- vagy radiológiai fegyverhez juthassanak. Amerikai kormányzati tisztségviselők a csúcs előtt elmondták: az Egyesült Államoknak tudomása van arról, hogy az Iszlám Állam terroristáiban megvan a szándék és a képesség is, hogy ha dúsított uránhoz vagy plutóniumhoz jutnak hozzá, akkor atomfegyvert állítsanak elő. Laura Holgate tanácsadó mindazonáltal leszögezte: konkrét jelzés konkrét fenyegetésről egyelőre nem érkezett.

Emellett - ahogyan az eddigi csúcsértekezleteken is történt - fontos kétoldalú találkozókat tartanak. A tervek szerint az amerikai elnök megbeszélést folytat Hszi Csin-ping kínai államfővel, de például - a Fehér Ház keddi közlése szerint - elhárította a hivatalos négyszemközti találkozót Recep Tayyip Erdogan török államfővel. Josh Ernest, a Fehér Ház szóvivője azt mondta: a török elnökkel Obama „informális találkozót” tart, és Erdogant hivatalosan Joe Biden alelnök fogadja majd.

Ben Rhodes, Barack Obama elnök helyettes nemzetbiztonsági tanácsadója az amerikai külügyminisztérium helyi idő szerint keddi sajtótájékoztatóján azt mondta, "elszalasztott lehetőség" ez Oroszország számára.

Oroszország a partnerekkel való együttműködés hiánya miatt nem vesz rész a Washingtonban megrendezendő nukleáris biztonsági csúcson - jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő szerdán Moszkvában.

"A nukleáris biztonság kérdése nagyon aktuális. Ugyanakkor Moszkvában úgy gondolják, hogy a nukleáris biztonsággal kapcsolatos problémák feldolgozásához közös erőfeszítésre van szükség, valamint kölcsönösen figyelembe kell venni egymás érdekeit és álláspontját. Már a csúcs kérdéskörének és tematikájának előzetes feldolgozásakor az együttműködés bizonyos fokú hiányát tapasztaltuk" - mondta Peszkov az orosz távolmaradást indokolva.