Külföld
Bírálják a magyarországi helyzetet az EP nőjogi bizottságának véleményében
Járóka Lívia szerint az írás tele van csúsztatásokkal és féigazságokkal
A 18:5 arányban jóváhagyott dokumentumban sajnálatosnak nevezték a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos szakpolitikák "újraértelmezését és leszűkítését a családpolitikára", illetve azt, hogy Magyarországon nagyon alacsony a nők aránya a politikai döntéshozói pozíciókban. Aláhúzták: a magyar parlamenti képviselőknek csupán mintegy 10 százaléka volt eddig nő, ami a legalacsonyabb arány az EU-ban, a kormányban pedig nem volt női miniszter. Emlékeztettek rá, hogy az ország európai összehasonlításban az utolsó előtti helyen áll a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének egyenlőségi indexén.
A képviselők rámutattak, hogy a női egyenjogúság az európai alapértékek kulcsfontosságú részét képezi, és sajnálatukat fejezték ki amiatt, hogy Magyarország ezektől folyamatosan távolodik, és ezáltal egyre inkább elszigetelődik. Közölték: "az elmúlt pár évben súlyosan hanyatlott a jogállamiság, amelynek hiányában nem garantálhatók kellőképpen és megkülönböztetéstől mentes módon a nők és a kisebbséghez tartozó nők jogai".
Aggodalmukat fejezték ki emellett azon "retorika és szimbolika miatt, amely a nőket anyai szerepükre redukálja, és csak e szerepükben ad nekik tiszteletet", valamint a civil szervezetek szűkülő tere és ellenőrzés alá vonására irányuló kísérletek miatt, mondván, ezen fejlemények negatív hatással vannak számos jogvédő csoport működésére.
A szövegben emellett hangsúlyozták a nők önrendelkezési jogának fontosságát, kiemelve, hogy tiszteletben kell tartani a nők szexuális és reproduktív jogait, illetve elítélték a roma nők hátrányos megkülönböztetést, például az egészségügy területén. Felszólították a kormányt a nők elleni erőszak felszámolását célzó isztambuli egyezmény ratifikálására, továbbá arra, hogy terjesszék ki a kapcsolati erőszak fogalommeghatározását a fizikai erőszak minden formájára.
A FEMM üdvözölte ugyanakkor, hogy 2010 óta jelentősen nőtt Magyarországon a nők foglalkoztatási aránya, s elismerte a roma nők oktatásának és foglalkozatásának elősegítése céljával indított programokat, illetve a szociális, társadalmi befogadási, családpolitikai, egészségpolitikai és oktatáspolitikai intézkedéseket, amelyek többek között a romákat célozzák meg. Ennek ellenére leszögezték: Magyarországon egyértelműen fennáll az uniós értékek súlyos megsértésének kockázata, ami indokolja az alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítását.
A szakbizottságban március végén vitáztak a kérdésről, amely azért volt napirenden, mert az EP belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságának (LIBE) készülő magyar különjelentéséhez többek között a FEMM is csatolja véleményét. A várhatóan júniusban szavazásra bocsátandó jelentés ősszel kerül az Európai Parlament plenáris ülése elé, amely ennek alapján kezdeményezheti a hetes cikke szerinti eljárás megindítását a jogállamisági elvek megsértése miatt. A LIBE jelentéstervezetéhez az EP alkotmányügyi, kulturális és oktatási, költségvetés-ellenőrzési és nőjogi szakbizottsága is megküldi a véleményét.
A hetes cikk olyan, többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely - az uniós értékek súlyos és módszeres megsértése esetén - végső soron akár az érintett ország szavazati jogának a felfüggesztésével is járhat, ehhez azonban az összes többi tagállam egyhangú támogatására van szükség, amit elemzők szinte kizártnak tartanak.
Járóka Lívia: Az EP szakbizottságának véleménye csúsztatásokkal van tele
Féligazságokkal és csúsztatásokkal telinek, ezért elfogadhatatlannak tartja Járóka Lívia a szakbizottság véleményét.
A Fidesz-KDNP a Magyar Időknek nyilatkozó európai parlamenti képviselője szerint a dokumentum aláássa az EP pártatlanságát, amely tele van rémhírekkel, féligazságokkal, csúsztatásokkal, félremagyarázásokkal és helyenként hazugságokkal, viszont egyetlen olyan intézkedést, előrelépést sem említ meg, amely jó példaként szolgálna.
A politikus felháborítónak tartja, hogy a német szociáldemokrata párti Maria Noichl nevével fémjelzett jelentésben a családnak a magyar alaptörvényben is rögzített fogalmát szűknek, illetve elavultnak tartják, de szavai szerint azt sem indokolja semmi, hogy a különvéleményben kiemelik a nők elleni erőszakot, és arra hivatkozva az isztambuli egyezmény mielőbbi ratifikálására szólítják fel Magyarországot, mintha nálunk több erőszak érné a nőket az uniós átlagnál.
"Több roma szervezet szakértőjével is egyeztettem, és ez alapján kijelenthetem, hogy a dokumentum azon állítása is megalapozatlan, hogy a cigány nőknek az orvosi ellátáshoz való joga csorbulna" – fogalmazott Járóka Lívia, hozzátéve: a dokumentumnak az a pontja, amely szerint a migráns nők orvosi ellátáshoz való joga sérül Magyarországon, egyenesen képtelenség, mert a bevándorlóknak pusztán a státuszuk alapján semmilyen egészségügyi szolgáltatásra nincs jogosultságuk, leszámítva a sürgősségi beavatkozásokat.
Az abortusz tekintetében a többi uniós tagállamban hasonló a helyzet, mint Magyarországon, a jelentésben mégis ósdinak bélyegzik a terhességmegszakításhoz való hozzáállásunkat – mondta Járóka Lívia.
A képviselő több olyan javaslatot is benyújtott, amely ellenpéldákat hoz fel, megemlítve a pozitív intézkedéseket. "A mi álláspontunkat támogatja Anna Záborská szlovákiai képviselő, aki az Európai Néppárt részéről a vélemény árnyék-jelentéstevője. Ő is módosító javaslatokat adott be, és hasonlóképpen jártak el a csehek is – közölte Járóka Lívia.