Berlinben nem örültek a bajor kormányfő oroszországi útjának

Libee Angela, lieber Vlagyimir – nem tudni, hogy így köszöntötte-e egymást telefonon a német kancellár és az orosz elnök Horst Seehofer szerda este kezdődött kétnapos moszkvai útja előtt. A beszélgetésről Angela Merkel hallgatott, Vlagyimir Putyin pedig csak ennyit árult el: „Úgy értettem, hogy támogatja a német és orosz régiók közötti kapcsolatokat.” Az igencsak diplomatikus megfogalmazás jól mutatja, hogy Berlin nem örült a bajor kormányfő moszkvai útjának, még ha azt szavakban Merkel mellett a szociáldemokrata külügyminiszter, Frank-Walter Steinmeier is jóváhagyta.

Aligha mondtak azonban áment a tárgyalások „eredményeire”, Seehofer látványosan Oroszországot támogató nyilatkozataira. Ráadásul a bajor politikust a legfelsőbb szinten fogadták, Putyin a novo-ogarjovói elnöki dácsán együtt is vacsorázott Seehoferrel – így Merkel is megkapta a maga gesztusát, a CSU vezetőjét nem az „államfőknek járó” Kremlben fogadták. Az orosz elnök Seehofert köszöntve közölte: „ismerjük az ön hozzáállását, és azt is, hogy szeretne mindent megtenni az orosz–európai, valamint az orosz–német kapcsolatok normalizálásáért, és mi ezért kétségkívül hálásak vagyunk”. Seehofer arról beszélt, hogy Bajorország „a saját bőrén érzékeli” a világpolitikai eseményeket, ezen belül a szíriai, ukrajnai fejleményeket, az európai migránsválságot és a bűnözést. „Meggyőződésünk, hogy ezeket a problémákat csak együttműködve, nem pedig egymással konfliktusban állva tudjuk megoldani” - hangsúlyozta a bajor miniszterelnök, jelezve, hogy határozottan síkra száll az Oroszország elleni szankciók belátható időn belüli enyhítése mellett.

Seehofer oroszbarátsága korábban sem volt újdonság, azonban a mostani út jól mutatta, hogy a bajor kormányfő immár nem csak belpolitikai téren megy szembe Merkellel. Berlinben ezért informális úton már nemcsak a szociáldemokrata koalíciós partner politikusai, hanem a CDU vezetői is határozottan bírálták Seehofert. A bajor vezetőt ez aligha hatja meg különösebben, ráadásul korábban hasonló hangnemben bírálták, amikor Orbán Viktorral tárgyalt.

Moszkva és München

Lehet-e kellemetlenebb egy politikusnak akkor, amikor akaratát semmibe veszik? A bukást leszámítva, aligha. Merkelnek az elsőre is komoly esélye van, utóbbit viszont nap mint nap tapasztalhatja. A renitens bajor, Horst Seehofer a migránskérdésben eddig is szembement vele, most már a külkapcsolatok területén is önállósította magát. Nem nehéz kitalálni, a Merkel utáni időkre készül, ehhez keres szövetségeseket otthon és külföldön is. Putyin kézenfekvő választás: a német–orosz gazdasági kapcsolatok meghatározók, ott a mindenható energiakapocs is. Azonban a szankcióháború hetente százmilliókat vesz ki a német tőke zsebéből. Ebből elege van mindenkinek, Merkel mégsem lép. Így ha Seehofer felemeli a szankció eltörlésének „zászlaját”, nemcsak Putyin támogatását szerzi meg, hanem megnyitja a német üzlet nagyjainak pénztárcáit is. Üzlet ez, még ha gazdaságon túlmutató is, Moszkva és München szövetsége ugyanis közelebb hozhatja az ukrajnai rémálom lezárását és az EU és Oroszország közötti kapcsolatok „újratöltését”.