Külföld

Berlin szerint működik az EU-Törökország menekültügyi megállapodás

A török belügyminiszter havi 15 ezer menekülttel fenyegette meg Európát

A német kormány szerint az illegális migráció feltartóztatásáról egy éve kötött EU-Törökország menekültügyi megállapodás sikeres és működik, az Európai Bizottság álláspontja szerint pedig az eddigi együttműködés kézzelfogható eredményeket mutat, a bulgáriai török kisebbségi párt szerint azonban Erdogan szultánná akar válni.

Lammert: Törökországnak ugyanúgy érdeke a megegyezés, mint egy évvel ezelőtt
Norbert Lammert - aki az európai uniós tagállamok parlamenti elnökeinek találkozójára érkezett az olasz fővárosba - nem lát arra utaló jelet, hogy Törökország pillanatnyilag kevésbé lenne érdekelt a megegyezésben, mint egy évvel ezelőtt. A tavaly márciusban létrejött megállapodás értelmében az EU minden olyan migránst visszaküldhet Törökországba, aki illegális úton érkezett valamelyik görög szigetre, és nem kér menedéket vagy nem jogosult menekültstátusra. Cserébe az EU minden visszaküldött szíriai állampolgár helyett törvényes úton befogad egy-egy szíriai menekültet közvetlenül Törökországból. Az Angela Merkel német kancellár vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa hangsúlyozta, hogy Törökország néhány uniós országgal ellentétben ténylegesen hozzájárul a migrációs probléma megoldásához. "Ezt néhány tagállam meg sem teszi, de közben azon aggodalmaskodik, mi történne, ha Törökország" ennek véget vetne - mondta Lammert. Mindez "szépen illusztrálja" az Európai Unió jelenlegi állapotát - tette hozzá.

Georg Streiter helyettes kormányszóvivő pénteki berlini tájékoztatóján kiemelte, hogy a megállapodás "közös siker", és eredményes működését a többi között az is mutatja, hogy az embercsempészet jelentősen visszaszorult az égei-tengeri görög-török uniós külső határon.
A megállapodás valamennyi érintett érdekét szolgálja, és a német kormány arra számít, hogy Törökország folytatja végrehajtását.
Sebastian Fischer külügyi szóvivő hozzátette: a megállapodás egy részének felfüggesztéséről szóló török külügyminiszteri nyilatkozat ellenére semmilyen jel nem utal arra, hogy a megállapodás végrehajtásában bármilyen változás történt volna az utóbbi napokban. 
Tobias Plate belügyi szóvivő hangsúlyozta, hogy a megállapodás jóval nagyobb mértékben járult hozzá az EU-ba irányuló menekülthullám csillapításához, mint a balkáni migrációs útvonal "úgynevezett lezárása".

Havi 15 ezer menekülttel fenyegette meg Európát a török belügyminiszter

Havi 15 ezer menekült útnak indításával fenyegette meg Európát Süleyman Soylu török belügyminiszter - jelentette a CNN Türk török hírtelevízió pénteken.

Soylu szerint Németország és Hollandia beavatkozik a török belügyekbe, azok közül is kiemelten az elnöki rendszer bevezetéséről döntő április 16-i török népszavazás kérdésébe. Németország és Hollandia most azt próbálja véghezvinni, amit egyebek mellett a tavaly július 15-i puccskísérlet alkalmával nem sikerült - vélekedett a miniszter. Soylu rámutatott: Ankara mellőzésével Európa nem játszadozhat Törökország térségében. Mint fogalmazott: Európa "megőrülne", ha a török kormány "kikövezné az utat" azelőtt a 15 ezer menekült előtt, akit havonta küldhetne.
Devlet Bahceli, a nacionalista Nemzeti Mozgalom Pártja (MHP) vezetője - jóllehet az elnöki rendszer támogatója - csütörtökön arra figyelmeztette a kormányt, hogy nem helyes "a fegyver elől menekülőket fegyverként használni Európa ellen".

Ankara azért bírálja élesen, s nevezi szinte napi rendszerességgel nácinak vagy fasisztának Hágát és Berlint, mert a közelmúltban visszautasították, hogy török miniszterek az elnöki rendszer mellett kampányoljanak a Németországban és Hollandiában élő törökök körében. A török vezetés úgy látja, hogy Németország és Hollandia a Recep Tayyip Erdogan török államfő által szorgalmazott elnöki rendszerrel szemben foglaltak állást.

Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter szerdán bejelentette: Ankara teljesen elállt a menekültügyi megállapodásnak attól a részétől, amelynek értelmében Törökország visszaveszi az illegális migránsokat Görögországból. "Ezt már nem hajtjuk végre" - fogalmazott Cavusoglu. Hangsúlyozta, hogy az Európai Unió a vízummentességgel "ámította" a törököket. Felhívta a figyelmet arra, hogy Ankara felülvizsgálja a menekültek visszatartására vonatkozó vállalásait is, és ha a vízummentesség megadására vonatkozó feltétel nem teljesül, a török kormány bármely pillanatban egyoldalúan véget vethet a megállapodásnak. 

Európai Bizottság: A megállapodásnak kézzelfogható eredményei vannak

Az Európai Unió és Törökország között egy évvel ezelőtt létrejött migrációs megállapodásnak kézzelfogható eredményei vannak - jelentette ki Alexander Winterstein, az Európai Bizottság helyettes szóvivője pénteken brüsszeli sajtótájékoztatóján.

A szóvivő az unió és Törökország között létrejött migrációs megállapodás eredményeit ismertető európai bizottsági tájékoztató kapcsán újságírói kérdésre válaszolva kijelentette, az Európai Unió elkötelezett amellett, hogy a megállapodás teljes körűen megvalósuljon.
Aláhúzta, a megállapodás azokra a menekültekre is vonatkozik, akik nem kíséreltek meg Európába jutni vállalva a veszélyes út nehézségeit. A megállapodás azoknak is biztonságot nyújt, akik családjuk megtakarított pénzét nem az emberkereskedőknek kívánták adni. Az unió támogatást nyújt a Törökország területén élő menekültek szálláslehetőségei minőségének javításához, az iskoláskorú gyermekek oktatási lehetőségeinek bővítéséhez, a rászorultak étkezéséhez és gyógyászati ellátásához.
Az Európai Bizottság jelentése kiemelte, hogy az illegális migráció és a veszélyes tengeri átkelésben életüket kockáztatók számának csökkentése, valamint a legális uniós bevándorlás lehetőségének megteremtése érdekében létrejött migrációs együttműködés lényegesen gyengítette az embercsempészek üzleti modelljét. Eredményeképpen az Európai Unió határára Törökország felől érkező, korábban akár napi 10 ezer illegális bevándorló száma napjainkra mintegy 40-re csökkent.
Az Égei-tengeren vállalt veszélyes étekélések folyamán a megállapodást megelőző évben mintegy 1150-en, a megállapodást követő egy évben legfeljebb 80-an vesztették életüket. A Görögországból Törökországba visszaküldött, nemzetközi védelemre nem jogosultak száma meghaladta az 1500-at és mintegy 4000 szíriai menekültet telepítettek át Törökországból az Európai Unió tagországaiba.

A bulgáriában élő törökök szerint Erdogan szultanátust épít

 

Törökország elnöke a szultanátus visszaállítására törekszik az áprilisban tartandó népszavazás révén - vélekedett pénteken Ahmed Dogan, a Bulgáriában élő törököket képviselő Mozgalom a Jogokért és a Szabadságért (DPSz) párt vezetője.

A bulgáriai törökök pártja szerint Erdogan a köztársaságot szultanátussá változtatja 

Az elnöki rendszer bevezetéséről április 16-ra kiírt referendum nyomán a Musztafa Kemal Atatürktől örökölt török köztársaság szultanátussá változhat - figyelmeztetett Dogan közleményében. Egyúttal "őrültségnek" nevezte a népszavazást, amelynek célja szerinte a "neo-oszmánizmus helyreállítása és legitimálása".

A DPSz vezetője kifejtette: aggasztónak tartja a törökországi kampányban szerinte érvényesülő "nyomásgyakorlást, megfélemlítést, skandálásokat és fenyegetéseket". Dogan kijelentette: nem lepné meg, ha a konfliktusok és ellentétek a Balkánra és Európa más részeire is átterjednének.

A DPSz eddig a harmadik legerősebb párt volt Bulgáriában, de a közelgő választásokon konkurenciát jelenthet számára egy új török kisebbségi párt, a DOSzT. A DPSz hagyományosan visszafogottan viszonyul Erdoganhoz, a DOSzT viszont az ankarai kormány nyílt támogatását élvezi: március elején Törökország szófiai nagykövete szerepelt a DOSzT egyik választási klipjében, egy török miniszter pedig nyíltan az új kisebbségi párt támogatására buzdított. Emiatt hűvössé is vált a viszony Bulgária és Törökország között, Szófia azzal vádolta meg Ankarát, hogy beavatkozik a bolgár belügyekbe.

Miközben több európai uniós tagállam és Törökország között megromlott a viszony, mivel megtiltották, hogy török vezetők az országukban kampányoljanak a népszavazással kapcsolatban, Szófia a 2016 márciusában az EU és Ankara között megkötött bevándorlási egyezmény jövője miatt is aggódik. A 270 kilométernyi, Törökországgal közös határral rendelkező Bulgária súlyos csapásként élné meg, ha Ankara felmondaná ezt a megállapodást, és megnyitná a határt a migránsok előtt.

Bulgáriában mintegy 700 ezres lélekszámú török kisebbség él. Törökországban 200 ezer bolgár állampolgárságú török ajkú ember él, akiknek körülbelül egyharmada a bulgáriai szavazásokon is részt vesz. Ankara nemrég szóvá tette, hogy Szófia az idei választásra csak 35 szavazóhelyiség kialakítását irányozta elő a törökországi diaszpóra számára, miközben a korábbi választásokon mintegy száz szavazóhelyiségben adhatták le voksukat a bolgár állampolgárok.

Az Európai Unióval tavaly márciusban kötött megállapodás egyik rendelkezéseként Törökország vállalta, hogy megakadályozza az újabb migrációs útvonalak kialakulását a szárazföldön, illetve a tengeren is. A török partokról induló migrációs hullám jórészt elapadt a megállapodás hatályba lépése óta.