Külföld

Berlin keményebb fellépést ígér Ankarával szemben

"Ez így nem mehet tovább" - hangsúlyozta a német külügyminiszter

Irányváltás következik Németország Törökországgal folytatott viszonyában, mert az ankarai vezetés hátat fordít az európai értékeknek - jelentette be Sigmar Gabriel német külügyminiszter csütörtökön Berlinben. Angela Merkel kancellár támogatásáról biztosította minisztere törekvéseit.

Sigmar Gabriel a német-török kormányzati viszony további romlása miatt tartott külügyminisztériumi válságtanácskozás után tett nyilatkozatában kiemelte, hogy Berlin eddig türelmes volt, még akkor is, amikor "német fülnek elviselhetetlen" vádakkal illették hazáját Ankarából, de "ez így nem mehet tovább".

Az új irányvonalat vázolva elmondta, hogy felülvizsgálják a törökországi beruházásokhoz nyújtott állami garanciavállalások ügyét.

A török vezetést minden korábbinál keményebben bíráló nyilatkozatában hangsúlyozta: senkinek sem lehet tanácsolni, hogy olyan országban fektesse be a pénzét, ahol "nincs jogbiztonság", ahol "teljesen ártatlan vállalatokat" a terrorizmus támogatásának gyanújába kevernek, és ahol "politikai okokból önkényes kisajátítással fenyegetnek".

Az Európai Beruházási Bank (EIB) és az európai uniós tagállami fejlesztési bankok beruházási hiteleinél is "nagyon oda kell figyelni, hogy mit lehet, és mit nem".

Ez pedig "természetesen azt a kérdést is érinti, hogy miként kellene eljárni Törökország uniós előcsatlakozási támogatásának ügyében" - utalt a német külügyminiszter a 2014-2020-as költségvetési periódusra Törökországnak megítélt mintegy 4,45 milliárd eurós (1400 milliárd forint) uniós támogatásra.

Az uniós partnerekkel erről a kérdésről is beszélni kell a következő napokban, az pedig német részről "elképzelhetetlen", hogy az EU tárgyalást folytasson Törökországgal a vámunió kiterjesztéséről, miközben a török hatóságok ok nélkül fogva tartanak uniós állampolgárokat - mondta Sigmar Gabriel.

A tavalyi törökországi puccskísérlet óta kibontakozott fejleményekről kijelentette, hogy "vissza akarja forgatni a történelem kerekét és le akarja bontani a jogállamiság és a demokrácia alapjait", aki elbocsátja állami alkalmazottak, katonák és bírók százezreit, börtönbe zár tízezreket, köztük parlamenti képviselőket, újságírókat és emberi jogi aktivistákat, minden tulajdonuk elkobzásával ellehetetleníti ezrek életét, felszámolja médiumok százait és német vállalatok tucatjait vádolja általánosító módon a terrorizmus támogatásával, méghozzá "minden alap nélkül", és ráadásul "már megint a halálbüntetésről szónokol".

Aki mindezt megteszi, és "országának feddhetetlen látogatóit egészen hajmeresztő és képtelen gyanúsításokkal őrizetbe veszi és előzetes letartóztatásba helyezi, az elhagyja az európai értékek talaját, és hátat fordít az értékek azon szövetségének is, amelynek a NATO mindig is tartotta magát" - utalt Sigmar Gabriel a legutóbbi német-török kormányzati konfliktusra, Peter Steudtner emberi jogi aktivista és öt társa előzetes letartóztatásának ügyére.

A tárca honlapján közzétette nyilatkozatában nyomatékosan felszólította Ankarát, hogy kezdjen "tisztességes párbeszédet, az európai értékek alapján".

Németországnak fontos a Törökországgal folytatott viszony, bizalmon alapuló, jó kapcsolatokra törekszik és azt szeretné, hogy "Törökország a Nyugat része legyen", de "sajnos a török kormány részéről jelenleg nem látszik hajlandóság arra, hogy velünk jöjjön ezen az úton" - mondta Sigmar Gabriel.

A külügyminisztérium egyben frissítette a Törökországba utazóknak szóló információit, figyelmeztetett, hogy bárkit bármikor önkényesen megfoszthatnak szabadságától, ezért fokozott óvatosságra van szükség.

Angela Merkel szóvivője útján tudatta, hogy "szükségesnek és elengedhetetlennek" tartja az irányváltást és a külügyminisztérium intézkedéseit.

A török kormány a tavaly júliusi puccskísérlet után rendkívüli állapotot vezetett be az országban. A hatóságok azóta több mint 50 ezer embert helyeztek előzetes letartóztatásba, és körülbelül 170 ezer ember ellen indítottak eljárást, köztük katonák, rendőrök, bírák és ügyészek, minisztériumi alkalmazottak, egyetemi tanárok, üzletemberek és újságírók ellen. Emellett számos sajtóorgánumot némítottak el az országban, és mintegy 165 újságíró került előzetes letartóztatásba.

Ankara számára elfogadhatatlanok a berlini követelések

Ankara számára elfogadhatatlan, hogy Berlin egyebek mellett felülvizsgálná a törökországi beruházásokhoz nyújtott állami garanciavállalások ügyét - nyilatkozott Ibrahim Kalin török elnöki szóvivő csütörtökön Ankarában az államfői palotában tartott sajtótájékoztatóján.

Kalin szerint Sigmar Gabriel német külügyminiszter erre vonatkozó csütörtöki bejelentése belpolitikai motiváción alapul, a szeptemberi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választás kampányának része. "Ez már szinte divattá vált Németországban" - fogalmazott a szóvivő. Hozzátette: Törökország-ellenességgel "a maguk módján próbálnak meg pontot gyűjteni".
Kalin hangsúlyozta: "Elítéljük a német cégek aggodalmát célzó kijelentéseket. A több ezer törökországi német befektetés biztonságban van."
Gabriel csütörtökön azt mondta: senkinek sem lehet tanácsolni, hogy olyan országban fektesse be a pénzét, ahol "nincs jogbiztonság", ahol "teljesen ártatlan vállalatokat" a terrorizmus támogatásának gyanújába kevernek, és ahol "politikai okokból önkényes kisajátítással fenyegetnek".

A tagországok együttesen döntenek Törökország anyagi támogatásáról

A Törökországnak szánt európai uniós támogatások Sigmar Gabriel német külügyminiszter által csütörtökön követelt felülvizsgálatáról az EU tagállamainak együttesen kell dönteniük - közölte az Európai Bizottság egyik szóvivője Brüsszelben.

"A pénzügyi kérdésekről a tagállamok közösen döntenek" - hangsúlyozta a szóvivő. Szerinte az uniós pénzügyi támogatásokat jelenleg is körültekintően kiválasztott célokra folyósítják.
Gabriel a 2014-2020-as költségvetési periódusra Törökországnak megítélt mintegy 4,45 milliárd eurós (1400 milliárd forint) uniós támogatás felülvizsgálatát helyezte kilátásba válaszul több emberi jogi aktivista, köztük egy német állampolgár július 18-ai isztambuli letartóztatására.
Brüsszel ugyanakkor - amennyire lehetőségei engedték - már jóval korábban elkezdte a Törökországnak szánt támogatás visszafogását. Johannes Hahn, az Európai Unió bővítési biztosa már márciusban megerősítette, hogy egyes programokat felfüggesztettek. A szóban forgó 4,45 milliárd euróból csak 167,3 millió eurót fizettek ki Ankarának - mondta Hahn akkor a dpa német hírügynökségnek.
Az eredeti tervek szerint csak a tavalyi évben 630,8 millió eurót, 2017-ben pedig 636,4 millió eurót utaltak volna át Ankarának.
Az úgynevezett előcsatlakozási támogatások jogszerű és teljes befagyasztásához az Európai Bizottság szerint a Törökországgal 2005-ben indult csatlakozási tárgyalások hivatalos leállítására volna szükség. Az uniós tagállamok azonban ilyen horderejű lépésre eddig még nem szánták el magukat.
A dpa egyelőre valószínűtlennek tartja, hogy az EU a következő hetekben gyökeresen változtatna Törökországgal folytatott viszonyán. Az uniós külügyminiszterek következő találkozója szeptember 6-án várható. Gabriel pedig nem vett részt a külügyi tárcák vezetőinek legutóbbi, hétfőn Brüsszelben tartott tanácskozásán.
Az Európai Bizottság szóvivője az emberi jogi aktivisták törökországi őrizetbe vételét nagyon aggályosnak nevezte, és a jogvédők mellett a fogságban lévő újságírók és a török demokratikus ellenzék tagjainak azonnali szabadon engedését követelte.

Súlyos bizalomvesztés a kereskedelmi kapcsolatokban

Németországban a kormány és a legtöbb párt mellett vezető gazdasági érdekképviseletek is fenntartásaikat hangoztatják az ankarai vezetés tevékenységével szemben, csütörtöki állásfoglalásaik szerint a tavalyi puccskísérlet óta kibontakozott fejlemények megtépázták a német gazdaság Törökország iránti bizalmát.

A német iparvállalatok szövetségének (BDI) közleménye szerint "minden önkényes letartóztatás, minden önkényes lista és minden szóbeli támadás tovább távolítja Törökországot az Európai Uniótól". 
A német vállalkozások "helyben, és nagyon pontosan" figyelemmel követik a törökországi fejleményeket, és tevékenységük folytatásához "stabil környezetre van szükségük", szemben a mostani, "egyre ingatagabb" helyzettel.
A BDI közleményében szereplő "önkényes lista" a Die Zeit című hetilap csütörtöki beszámolója szerint egy összeállítás a török megítélés szerint a puccskísérletért felelősnek tartott Fetullah Gülen hitszónok mozgalmát támogató német vállalatokról. A német szövetségi bűnügyi hivatalnak (BKA) átadott listán szerepel a többi között a Daimler autógyártó óriásvállalat és a világ legnagyobb vegyipari cége, a BASF.
A BKA további felvilágosítást kért a török féltől, egyelőre nem kapott választ. Berlini kormányzati körökben abszurdnak és nevetségesnek nevezik Ankara "feketelistáját", de az érintett vállalkozásoknak támadhatnak kellemetlenségei az ügyből, akár bojkottot is hirdethetnek ellenük Törökországban - írta a Die Zeit.
A külkereskedelmi vállalatok szövetsége (BGA) szerint súlyos bizalomvesztés jellemzi a német-török gazdasági kapcsolatokat. Számos német cég felfüggesztette beruházási terveit, és a Törökországba irányuló export jelentős visszaesésével kell számolni. A helyzet ilyen mértékű elmérgesedését "el sem tudtuk volna képzelni" - nyilatkozott a BGA szóvivője, hozzátéve, hogy a kapcsolatok romlása "keserű" mindenkinek.
Az ipari és kereskedelmi kamarák szövetsége (DIHK) szerint a tavaly júliusi puccskísérlet óta nagymértékben elbizonytalanodtak a Törökországban tevékenykedő vagy törökországi piaci belépést mérlegelő német vállalkozások. A jelenlegi környezetben "nehezen képzelhető el, hogy német cégek újabb beruházásokat kezdjenek Törökországban" - idézték hírportálok Volker Treiert, a DIHK külgazdasági területért felelős vezetőjét.
A berlini vezetés csütörtökön irányváltást jelentett be a német-török kormányzati kapcsolatokban. Sigmar Gabriel külügyminiszter a többi között elmondta, hogy felülvizsgálják a törökországi beruházásokhoz nyújtott állami garanciavállalások ügyét. A tárca egyben frissítette a Törökországba utazóknak szóló információit, figyelmeztetett, hogy bárkit bármikor önkényesen megfoszthatnak szabadságától, ezért fokozott óvatosságra van szükség.
Ez a török gazdaság egyik legfontosabb ágazatát, a turizmust érintheti hátrányosan; a külügyminisztérium kimutatása szerint már tavaly is mintegy 30 százalékkal csökkent a Törökországba látogató németek száma - az egy évvel korábbi 5,58 millióról 3,9 millióra -, de még így is Németországból érkezett a legtöbb turista Törökországba.
Németország a beruházásokat és a kereskedelmi kapcsolatokat tekintve is Törökország legfontosabb partnerei közé tartozik. Német cégek 1980 óta  13,3 milliárd euró értékben hajtottak végre beruházásokat Törökországban, ezzel Németország a második helyen áll Hollandia után. 
Azonban - az EY nemzetközi vállalati tanácsadó társaság adatai szerint - a folyamatban lévő beruházási projektek száma tavaly 26-ra csökkent az egy évvel korábbi 31-ről.
A kétoldalú kereskedelmi forgalom tavaly még éves szinten 4 százalékkal újabb történelmi csúcsra, 37,3 milliárd euróra emelkedett. Azonban az idén visszaesés kezdődött, a január-májusi időszakban a Törökországba irányuló német export az egy évvel korábbihoz képest 9,5 százalékkal 8,6 milliárd euróra csökkent, miközben a német kivitel valamennyi piacot együttvéve több mint 7 százalékkal bővült. 
Mindez főleg Törökországnak lehet káros. A német külkereskedelem nem inog meg, ha kiesik a török piac, mert oda az export mindössze 1,6 százaléka irányul - mutatott rá a Volker Treier. 
A DIHK szakértője hangsúlyozta, hogy Törökország a német kapcsolatok romlása révén "a saját húsába vág". A feltörekvő török gazdaság "modernizációja és az ország fejlődése így igen nehézzé válhat" - mondta Treier, hozzátéve, hogy a kétoldalú kereskedelmi forgalom az idén akár 10 százalékkal is csökkenhet.