Belgrád nem engedi be az afgán migránsokat

Földi László: Európa nem képes érvényesíteni jogrendjét 
Európa számára veszélyt jelent az illegálisan érkező emberek tömege, a kontinens nem képes érvényesíteni jogrendjét - mondta Földi László biztonságpolitikai szakértő az M1 aktuális csatorna esti műsorában. A szakértő szerint meg kell vizsgálni, a migránsok mennyire akarnak beilleszkedni, mert ha egyáltalán nem, akkor "erodálni" fogják az európai társadalmat, például azzal, hogy "felélesztik" a szélsőséges erőket, vagyis akár polgárháborúvá is fajulhat ez a kérdés. "Azt gondolom, hogy Európa nagyon nagy bajban van abból a szempontból, hogy a jogrendjét nem képes érvényesíteni" - tette hozzá.

Stefanovic hozzátette: országa nem lesz a migránsok gyűjtőközpontja. A szerb korlátozást követően mintegy hatszáz afganisztáni rekedt a macedón-szerb határon fekvő Tabanovciban - közölte a lap. Egyelőre nem tudják, hogy mi lesz velük, folytathatják-e útjukat, vagy vissza kell fordulniuk. 

A macedón külügyminisztérium közleménye szerint az afgánok mindaddig a tabanovci befogadóközpontban maradnak, amíg Horvátország és Szerbia nem hoz végleges döntést arról, hogyan kezelik ezentúl az Afganisztánból érkezőket. Mivel Macedónia sem engedi be a hétvége óta az afgánokat Görögországból, a görög-macedón határon több mint ötezren torlódtak fel. 

IOM: több mint százezer migráns érkezett idén Európába
Százezernél több migráns érkezett az év eleje óta Európába - derül ki a Nemzetközi Migrációs Szervezet (IOM) által kedden közzétett adatokból. Az IOM adatai arról tanúskodnak, hogy 97325 ember ért partot Görögországban, Olaszországba pedig 7507 migráns érkezett. Átkelés közben 410 ember fulladt a tengerbe, a legtöbben, 321-en az Égei-tengeren, a török és a görög partok között lelték halálukat. 2015-ben egymilliónál több menedékkérő érkezett Európába. Itayi Viriri, a IOM szóvivője rámutatott, hogy idén alig ét hónap alatt lépte át az érkezők száma a százezret, míg tavaly ez csak a nyáron, júliusban történt meg.

Egyelőre nem lehet tudni, hogy melyik ország döntött a korlátozásról - fogalmazott a Vecernje Novosti -, hiszen hivatalosan sem Ausztria, sem Szlovénia, sem Horvátország nem jelentette be, hogy tilos lenne az afgánok továbbengedése. A lap információi szerint ugyanakkor a hétvége óta egyetlen afganisztáni migráns sem léphette át a szerb-horvát határt. 

Az újság megfogalmazása szerint a szigorítás alátámasztani látszik azokat a spekulációkat, illetve meg nem nevezett brüsszeli forrásoktól származó információkat, amelyek szerint az Európai Unió március elsejével teljesen lezárja a határait a közel-keleti migránsok előtt, így azok sem léphetnek be többé, akik háborús övezetből érkeznek. A Danas című szerb napilap múlt heti értesülései szerint fokozatosan zárják majd le a határokat, előbb az iraki, majd az afganisztáni, végül a szíriai állampolgárokat sem engedik be. A sorrend most úgy tűnik, kissé különbözik, a szigorítások azonban már tapasztalhatók. 

Több mint hétszáz migránst mentettek ki kedden a Földközi-tengeren Tunézia és Szicília között hat, léket kapott csónakról, és négy menekült holttestét fedezték fel a vízben - közölte az olasz haditengerészet. Kifejtették: egyik hadihajójuk három csónakról négyszázhárom menekültet szedett fel fedélzetére, illetve ekkor találtak rá a holttesteke is. Egy másik olasz hajó kétszáztizenkilenc embert vett fel két csónak fedélzetéről, egy harmadik olasz hajó pedig százöt ember kimentésének munkálatait koordinálta egy süllyedő csónakról. Arról nem közölt adatokat a haditengerészet, hogy milyen nemzetiségűek a kimentett migránsok.

Hétfőtől kizárólag a macedón-görög határon kiállított fényképes, lepecsételt igazolással léphetnek be a migránsok Szerbiába, illetve folytathatják útjukat Nyugat-Európa felé, és csak egyetlen belépési pontot, a presevói átkelőt használhatják. A migránsok okmányait az országba való belépéskor és kilépéskor is lepecsételik, ez az igazolás helyettesíti az útlevelet. 

Az új ellenőrzés célja, hogy elkerüljék a visszatoloncolásokat, azzal ugyanis, hogy már Macedóniába sem léphetnek be azok, akik egyébként sem folytathatnák útjukat az Európai Unió országai felé, jelentősen csökken a migrációs nyomás a nyugat-balkáni útvonalon fekvő országokon. 

Hétfőn körülbelül nyolcszáz olyan migráns érkezett Presevóba, akit már az új rendszer szerint vettek nyilvántartásba.

Sobotka: ha nem áll meg a migrációs hullám Görögországban, a Nyugat-Balkánon kell megállítani 

Ha nem áll meg az Európába irányuló bevándorlási hullám Görögországban, akkor azt a Nyugat-Balkánon kell megállítani - vélekedett Bohuslav Sobotka cseh miniszterelnök kedden Prágában. Nem zárható ki - mondta újságíróknak -, hogy erre már az Európai Unió márciusi csúcstalálkozója után sor kerülhet.

"Úgy vélem, nagyon kevés időnk van arra, hogy kiértékeljük a migrációs hullám alakulását. Ha a számok nem lesznek jók, és a rosszabbodás irányába fognak mutatni, akkor a legfőbb ideje, hogy megegyezzünk az új lépésekben és intézkedésekben, amelyek ahhoz vezetnének, hogy a migrációt szabályoznánk, és az illegális bevándorlást leállítanánk" - nyilatkozott Bohuslav Sobotka. 

Ilyen intézkedés lehetne a migrációs útvonal lezárása a Nyugat-Balkánon. Miután ebben az esetben menekültek ezrei Görögországban rekednének, az Európai Uniónak segítséget kellene nyújtania az athéni kormányzatnak, "nehogy egyedül maradjon". A cseh politikus szerint a segítség konkrét formáját tárgyalások útján kellene pontosítani. "Amennyiben a bevándorlási hullám lényeges módon nem enyhül, hasonlóan kell eljárnunk, ahogy azt Ausztria teszi, tehát szabályozzuk a befogadottak számát. Minden bevándorlási politikának megvannak a szabályai és a korlátai. Csak annyi embert tudunk befogadni, amennyit Európa keretein belül integrálni tudunk" - húzta alá a cseh miniszterelnök. 

Elégedetlenségének adott hangot a görög miniszterelnök, amiért az Európai Unió „képtelen” megakadályozni a balkáni migrációs útvonalon fekvő országokat a menedékkérők ellenőrzésének szigorításában. Alekszisz Ciprasz az Európai Unió Tanácsának soros elnöki tisztét betöltő Hollandia kormányfőjének, Mark Rutte-nak telefonon elmondta, hogy a migránsok ellenőrzésének fokozása ellentétes azzal a döntéssel, amelyet egyhangúlag hoztak meg a múlt heti európai uniós csúcstalálkozó résztvevői. A görög miniszterelnök tiltakozott holland hivatali kollégájának amiatt is, hogy hazáját nem hívták meg a balkáni útvonal mentén fekvő országok belügyminisztereinek szerdai ausztriai találkozójára. A meghívás hiánya miatt Athén már Bécsnek is kifejezte nemtetszését. Ciprasz ezzel a találkozóval kapcsolatban hangsúlyozta annak szükségességét, hogy a migránsáradat kezelésére vonatkozóan kollektíven és kirekesztés nélkül hozzanak döntéseket.

Görögország tiltakozik a Bécsben tartandó nyugat-balkáni konferencia ellen
Görögország tiltakozik a Bécsben szerdán tartandó nyugat-balkáni konferencia ellen, mert az ország nem kapott meghívót a találkozóra, amelynek témája a migrációs válság lehetséges megoldásai lesznek. A görög külügyminisztérium szerint "egyoldalú és egyáltalán nem barátságos", hogy Görögország nélkül akarnak döntést hozni olyan kérdésről, amely az országot és a határait érinti. A tiltakozásról szóló jegyzéket a bécsi görög nagykövet kedden nyújtotta át az osztrák külügyminisztériumban.

A görög rendőrség csaknem ezer menekültet szállított el a macedón határról

A görög rendőrség felszámolt kedden egy migránstábort a macedón határnál lévő idomeni vasúti ákelőnél, és megkezdte a migránsok visszaszállítását Athénba. Mintegy 900 bevándorlót buszokkal szállítanak vissza az ország belsejébe. Olyan emberekről van szó, akik nem Szíriából és nem is Irakból érkeztek Európába, így menekültként való besorolásuk nem automatikus - közölte a rendőrség.

A macedón határon nagyjából négyezer, többségében Irakból vagy Szíriából származó menekült várja, hogy továbbmehessen. Előttük Skopje kedden délután megnyitotta a határt, amelyet egy incidens miatt ideiglenesen minden bevándorló előtt lezárt. Az átkelés egyelőre akadozik - mondta el az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) egyik szóvivője.

A nyugat-balkáni országok a határok lezárására készülnek
A montenegrói miniszterelnök bejelentette, hogy ha a környező országok lezárják a határokat a Balkánon keresztül Nyugat-Európába áramló menedékkérők előtt, akkor Podgorica is ezt fogja tenni, a bosznia-hercegovinai hatóságok pedig arra készülnek, hogy szükség esetén kétezer migránst szállásoljanak el - jelentette kedden a helyi sajtó. Milo Djukanovic montenegrói kormányfő hétfőn egy londoni konferencián beszélt arról a sajtónak, hogy országa kénytelen lenne lezárni a határokat - ha azt a régió országai is megteszik - annak érdekében, hogy megvédjék Montenegrót a migránsáradattól. Bosznia-Hercegovina is attól tart, hogy a migránsok új útvonalán találhatja magát. Mivel a balkáni útvonalon fekvő országok - elsősorban Macedónia, Szerbia és Horvátország - egyre szigorúbban szűrik a Közel-Keletről érkezőket, nem kizárható, hogy újabb útvonalak jelennek meg. A Nezavisne Novine című boszniai lap meg nem nevezett forrásokra hivatkozva kedden azt írta, hogy a hatóságok már dolgoznak azoknak az objektumoknak az előkészítésén, ahol el lehetne helyezni a Boszniába érkezőket. Azonban mindössze 1300 migráns elszállásolására van lehetőség a bugojnói, semizovaci, szarajevói, Banja Luka-i és kalinoviki barakkokban, valamint további 500-700 ember kaphatna helyet ideiglenes sátortáborokban.

Robert Fico szlovák miniszterelnök szerint nem valószínű, hogy a következő hetekben jelentősen csökken a Törökországból Görögországba érkező bevándorlók száma. A Reuters hírügynökségnek hétfőn nyilatkozva a kormányfő megismételte a visegrádi négyek azon álláspontját, hogy a Törökországgal kötött megállapodás mellett az Európai Uniónak más megoldásokat is keresnie kell.

Fico hangoztatta: az unióban egyre nagyobb támogatást nyer a visegrádi országok (Szlovákia, Lengyelország, Csehország, Magyarország) azon felhívása, hogy a migránsválság kezeléséhez szigorú határvédelemre van szükség. 

Kijelentette, hogy néhány héten belül eldől, működik-e a bevándorlás megfékezését célzó EU-török megállapodás, illetve Görögország teljesíteni tudja-e a határok megvédésére vonatkozó kötelezettségeit. Ha nem működik - szögezte le -, az uniónak B-tervet kell kidolgoznia Bulgária és Macedónia határainak megvédésére. 

Fico megerősítette azt is: Szlovákia készen áll arra, hogy szükség esetén ideiglenes műszaki akadályokat hozzon létre határainak megvédésére. Kijelentette, az elmúlt hétvége eseményei is azt mutatják, fennáll a kockázata, hogy a migránsok a szlovén-osztrák határ mentén vagy északabbra, Magyarországon és Szlovákián keresztül próbálkoznak Németországba jutni. 

A szlovák kormányfő már a múlt heti EU-csúcstalálkozón beszélt arról: Pozsony készen áll arra, hogy olyan "műszaki jellegű intézkedéseket" tegyen, amelyekkel Ausztriával közös határát megvédheti. A menekültek beengedését korlátozó osztrák intézkedésre utalva akkor úgy vélekedett, hogy ha egyes országok egyoldalú lépéseket tesznek, és amiatt Szlovákiára fokozott migrációs nyomás nehezedik, akkor Pozsonynak szintén joga van egyoldalú lépéseket tenni. Hangoztatta azt is, hogy a "műszaki jellegű" intézkedéseket akkor hajtanák végre, ha a Németországba igyekvő migránsok új, Szlovákián át vezető útvonalat választanának.

Berlin felszólított 17 országot az elutasított menedékkérők visszafogadására

A német kormány felszólított 17 országot, hogy fogadják vissza azon állampolgáraikat, akiket a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) menedékkérelmük elutasítása után jogerősen Németország elhagyására kötelezett - írta kedden a Die Welt című német lap.

A beszámoló alapján a belügyminisztérium és a külügyminisztérium demarsot - figyelmeztető tiltakozást - intézett a laphoz eljutott  kormányzati iratok szerint "különösen problematikus" országoknak, amiért nem működnek együtt megfelelően távozásra kötelezett állampolgáraik visszafogadásában. A kormányt főleg észak-afrikai országok magatartása nyugtalanítja, ezért a héten Thomas de Maiziere belügyminiszter vezetésével magas rangú delegáció látogat a térségbe.

A Die Welt szerint a tiltakozás egy "átfogó" akció része, amely a párbeszéd valamennyi szintjét érinti. A kormány több ország esetében az együttműködés "újabb szakaszának megnyitását" helyezi kilátásba, és egyelőre nem fenyeget, például nem villantja fel a fejlesztési támogatás megvonásának lehetőségét. Azonban Sigmar Gabriel alkancellár, gazdasági miniszter a napokban egy nyilatkozatában úgy vélte, tarthatatlan állapot, hogy egyes országok átveszik a fejlesztési segélyt, de állampolgáraikat nem veszik vissza.

Nem új fejlemény, hogy az elutasított és az ország elhagyására kötelezett menedékkérőket igen nehéz visszajuttatni hazájukba. Tavaly a nagyjából 200 ezer ilyen ember közül 20 194-et sikerült hazatoloncolni. A német kormánynak viszont igyekeznie kell, mert a BAMF a szervezeti fejlesztések révén hamarosan jóval több elutasító, az ország elhagyására kötelező határozatot hoz, így sok százezer ember lesz Németországban, akiknek nem ott, hanem a hazájukban lenne a helye - emelte ki a Die Welt.

A legfőbb gond a hivatalos okmányok hiánya és a személyazonosság bizonytalansága, illetve a származási országok alacsony szintű együttműködési készsége ezeknek a gondoknak az orvoslásában. A nemzetközi jog előírásai alapján az elutasított menedékkérők visszafogadása az érintett országok kötelezettsége, de gyakori, hogy a hatóságok megtagadják vagy hátráltatják, szabotálják az együttműködést a német partnerekkel. Például Pakisztánban uniós diplomaták beszámolói szerint a kormány kifejezetten ösztönzi a gazdasági indíttatású kivándorlást, és a Világbank becslése szerint a külföldön tartózkodó pakisztáni állampolgárok csak tavaly több mint 20 milliárd dollárt utaltak haza - írta a Die Welt.

A lap szerint Észak-Afrikában Algéria, Egyiptom, Marokkó és Tunézia, Nyugat-Afrikában Benin, Bissau-Guinea, Burkina Faso, Ghána, Guinea, Mali, Niger és Nigéria, Kelet-Afrikában Etiópia, a Közel-Keleten Libanon, továbbá Banglades, India és Pakisztán kormánya kapott figyelmeztető tiltakozást Berlintől.

Dánia tíz nappal meghosszabbította a határellenőrzés hatályát a német határon

Dánia kedden tíz nappal, március negyedikéig meghosszabbította a határellenőrzés hatályát a német határon - közölte az integrációs és lakáspolitikáért felelős minisztérium. A dán kormány kedden hozott döntést a kérdésben. A kiadott közlemény szerint: "a kormány úgy véli, a határellenőrzésre azért van szükség, hogy elkerüljék a migránsok feltorlódását Dániában".

Koppenhága január negyedikén állította vissza a határellenőrzést a német határon, miután Svédország újra bevezette az okirat-ellenőrzést a Dániával közös határán. A nyugat-balkáni útvonalakon, Ausztrián és Németországon át a téli fagy és havazás ellenére is ezrek érkeztek a térségbe.

Dánia akkor a papírok nélkül érkező menedékkérők megállításával indokolta az ellenőrzések visszaállítását a német határon. Abban az időben a hatóságok nem ellenőriztek mindenkit, csak szúrópróbaszerű vizsgálatokat végeztek. 

Tavaly novemberben Lars Lokke Rasmussen dán kormányfő a svéd intézkedés bejelentésekor már jelezte, hogy országa hasonló lépés mellett dönthet, mert ha "más északi országok" határellenőrzést vezetnek be, annak közvetlen következményei lehetnek Dániára, hiszen így megnőhet a menedékkérelmek száma. "Ha az Európai Unió nem képes megvédeni külső határait, akkor egyre több ország lesz kénytelen ideiglenesen visszaállítani a határellenőrzést" - tette hozzá.

Francia miniszterelnök: humánus megoldást kell találni Calais-ban

Manuel Valls francia miniszterelnök szerint humánus megoldást kell találni az észak-franciaországi Calais-ban illegálisan kialakult, de a hatóságok által eddig megtűrt sátortábor déli részén, amelynek a felszámolását szerdán kezdik meg a hatóságok. "Módszeresen, a kellő időt biztosítva ürítjük ki a tábort, mert nem fogadhatjuk el azokat a szörnyű körülményeket, amelyek között a migránsok élnek, ez méltatlan" - mondta szerdán a kormányfő az RTL rádióban. "Humánus megoldást kell találni a calais-i és a Grande Synthe-ben kialakult helyzetre, menedéket biztosítva ezeknek az embereknek, méltányos körülmények között" - tette hozzá. 

A lille-i közigazgatási bíróság kedden délután vizsgálja meg gyorsított eljárásban nyolc humanitárius szervezet kérelmét, amely a sátortábor déli része felszámolásának elhalasztását kéri a kormánytól. "A migránsok alapjogainak megsértésről van szó. A felajánlott megoldás egyáltalán nem felel meg az igényeiknek. Hagyni kell, hogy itt maradjanak, amíg más megoldás nem születik" - mondta Julie Bonnier, a keresetet benyújtó ügyvéd.

"Attól mert van egy kiürítési rendelet, még nem fogunk erőt alkalmazni" - mondta a prefektus kedden az Europe1 kereskedelmi rádióban. "Ha mindenki együttműködik, nincs ok arra, hogy erőt alkalmazzunk" - tette hozzá.