Bejelentette lemondását Nurszultan Nazarbajev kazah elnök

Putyin beszélt Nazarbejevvel a kazah elnök lemondása előtt
Vlagyimir Putyin orosz elnök a nap folyamán telefonon beszélt Nurszultan Nazarbajev kazah államfővel utóbbi lemondása előtt - közölte Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője újságírókkal kedden Moszkvában.
Peszkov ugyanakkor a két vezető párbeszédének tartalmát nem ismertette, és nem is kívánta kommentálni Nazarbajev távozását.
Valentyina Matvijenko, az orosz parlament felsőházának (szövetségi tanács) elnöke, aki kedden éppen a Kazahsztánnal szomszédos oroszországi Orenburg megyében járt, "komoly, meglepő hírnek" minősítette a kazah elnök lemondását. Kijelentette, hogy még a nap folyamán beszélni kíván a Nazarbajev által az ügyvivő elnöki tisztségre kijelölt Kaszim-Zsomart Tokajevvel és azt hangoztatta hogy Kazahsztán sorsa "biztos, szilárd kezekben lesz", amíg ez a "nagyszerű államférfi és egyedülálló nemzetközi iskolát megjárt, figyelemre méltó diplomata" tölti be ideiglenesen az államfői posztot.
Matvijenko "bölcs politikusnak" nevezte Nazarbejevet, és méltatta az Eurázsiai Gazdasági Unió (EGU) megteremtésében és az orosz-kazah kapcsolatok megerősítésében játszott szerepét.
Vjacseszlav Vologyin, az alsóház (állami duma) elnöke kifejezte meggyőződését, hogy a Moszkva számára "sok szempontból stratégiai fontosságú" Kazahsztán következő elnöke Oroszország viszonylatában a barátság és a jó szomszédság politikáját fogja folytatni és hogy a két ország az EGU-n belül is erősíteni fogja viszonyát.
Konsztantyin Koszacsov, a felsőházi külügyi bizottság elnöke a Vmesztye-RF tévécsatornának nyilatkozva úgy vélekedett, hogy az orosz-kazah viszony "nincs veszélyzónában" addig, amíg Tokajev áll Kazahsztán élén. Elmondta, hogy két napja, amikor Asztanában találkozott vele, a kazah politikus megerősítette szilárd elkötelezettségét a kétoldalú kapcsolatok további erősítése iránt.
Leonyid Szluckij, az orosz parlamenti alsóház külügy bizottságának elnöke kifejezte reményét, hogy Tokajev ügyvivősége alatt Moszkva viszonylatában megmarad a kazah politika folytonossága. Ő is elismerte, hogy nem számított Nazarbajev lemondására.
A Roszkoszmosz orosz állami űripari vállalat közleményt adott ki, amely szerint Nazarbajev lemondása után is "minden projektben" folytatni fogja az együttműködést a kazah féllel. A kazahsztáni Bajkonurban található űrrepülőtér továbbra is kulcsszerepet játszik az orosz űrprogramban.
Kazahsztán Oroszországgal együtt tagja a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete elnevezésű katonai tömörülésnek. A Putyin fontos szövetségesének tekintett Nazarbajev egyebek között azzal is segítette Moszkvát, hogy Asztanában helyszínt biztosított a szíriai rendezésről folytatott, orosz-török-iráni összefogással tető alá hozott tárgyalásoknak.
A kazah elnök döntő szerepe volt a Putyin és a Recep Tayyip Erdogan török államfő közötti megbékélésben, miután a törökök, országuk légterének megsértésére hivatkozva 2015. november 24-én lelőttek egy Szíriában bevetett orosz Szu-24M típusú vadászbombázót.

"Úgy döntöttem, hogy befejezem elnöki megbízatásomat" - mondta Nazarbajev. "Az idén harminc éve lesz, hogy országunk legfőbb vezetői tisztségét töltöm be. Hatalmas megtiszteltetés ért nagyszerű népemtől, hogy a független Kazahsztán első elnöke lehettem" - fűzte hozzá.

A 78 éves politikus ugyanakkor a széles jogkörökkel rendelkező Nemzetbiztonsági Tanács elnöke marad. "Törvényeink szerint a nemzet vezetője címet ruházták rám, maradok továbbá  a Nemzetvédelmi Tanács elnöke, amely széles jogosultságokkal rendelkezik az ország kül- és belpolitikáját illetően". Maradok a  kormányzó Nur Otan (Haza Pártja) elnöke, valamint az Alkotmánytanács tagja is" - mondta Nazarbajev. Hangsúlyozta, hogy a nép és az ország aggodalmai, továbbra is az ő aggodalmai maradnak.

"A független kazah állam megalapítójaként abban látom jövőbeli feladatomat, hogy lehetővé tegyem a hatalom átadását egy fiatalabb nemzedék vezetőinek, akik folytatják az ország átalakítását" - emelte ki a kazah vezető.

A kazah Alkotmányossági Tanács február 15-én adott tájékoztatást Nazarbajev kérésére a kazah alaptörvény 42 cikkelye harmadik pontjának értelmezéséről, amely az elnöki megbízatás idő előtti megszakítását szabályozza. A testület megállapította, hogy az államfőnek jogában áll lemondani. A Ria Novosztyi hírügynökség jelentése szerint az elnökválasztásig Kaszimdzsomart Tokajev, a szenátus elnöke látja el az államfői teendőket.

A 78 éves politikus csaknem három évtizede, 1990 óta áll Kazahsztán élén, legutóbb 2015 áprilisában választották újra - ötödször - köztársasági elnökké. Nazarbajev 1991. december 1-je óta tölti be az államfői tisztséget. Bár az alkotmány szerint az államfő hivatalosan két ízben választható újra, Nazarbajev - akinek hivatalos címe "Kazahsztán első elnöke" - egy 2012-es alkotmánymódosítás lehetővé tette számára, hogy akárhányszor újraválasztható legyen. Hatalmi bázisát rokonai és bizalmasai alkotják, akiket vezető állami tisztségekbe helyezett. Megfigyelők szerint az utód is ebből a személyi körből kerül majd elő.

Politikai vonalon 1969-ben kezdődött karrierje Komszomol-titkárként. 1984 és 1989 között a Kazah Szovjet Szocialista Köztársaság minisztertanácsának élén állt. E tisztségében nagy tekintélyre tett szert mint a köztársasági regionális gazdasági önelszámolás elveinek egyik kidolgozója és megvalósítója. 1989-ben megválasztották a köztársasági kommunista párt központi bizottsága első titkárának, 1990-ben pedig bekerült a Szovjet Kommunista Párt Politikai Bizottságába. Ugyanabban az évben a közép-ázsiai köztársaságban is bevezették az elnöki rendszert, s a parlament Nazarbajevet választotta meg államfőnek. Az 1991. december 1-jei elnökválasztáson a választók megerősítették megbízatását, a szavazatok 98,8 százalékával lett a Kazah Köztársaság elnöke.

Szovjet és kazah kommunista párti tagságáról a moszkvai puccs hatására, 1991 augusztusában mondott le.