Külföld
Befejeződött a brüsszeli csúcstalálkozó első napja
Uniós vezetők zárónyilatkozatukban a védelmi kezdeményezések fontosságát hangsúlyozták - A hetes cikkely szerinti eljárás megindítására számít Varsó
A tagállami vezetők zárónyilatkozatukban az európai védelem erősítése érdekében arra kérték az érintetteket, hogy folytassák az Európai Unió (EU) és a NATO közötti együttműködésre vonatkozó összes javaslat végrehajtására irányuló munkát.
A hetes cikkely szerinti eljárás megindítására számít a lengyel kormányfő
Jövő héten megindíthatja az Európai Bizottság az uniós alapszerződés hetes cikkelye szerinti eljárást Lengyelország ellen a vitatott igazságügyi reform miatt - jelentette ki Mateusz Morawiecki a tagállamok vezetőinek csúcstalálkozójának szünetében.
Ha jól értem, már megszületett a döntés, hogy a bizottság jövő szerdán aktiválja az "atomfegyverként" is emlegetett, eddig példa nélküli uniós eljárást - mondta a miniszterelnök az EU-csúcs szünetében újságírók előtt.
Névtelenséget kérő uniós illetékesek korábban arról számoltak be, hogy Varsónak mindössze napjai vannak ahhoz, hogy a brüsszeli testület által kifogásolt intézkedések módosításával vagy visszavonásával elkerülje az eljárást. "Egy baráti csevej nem lesz elég ennek megváltoztatásához" - vélekedett egy névtelenséget kérő illetékes.
Mások szerint ugyanakkor elképzelhető, hogy a brüsszeli testület "utolsó esélyként" ad még néhány hetet a lengyel kormánynak.
A hetes cikkely olyan, többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely - az uniós alapértékek súlyos és módszeres megsértése esetén - végső soron akár az érintett ország szavazati jogának a felfüggesztésével is járhat, ehhez azonban az összes többi tagállam egyhangú támogatására van szükség, amit elemzők szinte kizártnak tartanak.
Az utóbbi időben sok bírálat érte Lengyelországot, elsősorban amiért a kormány szorosabb ellenőrzés alá vonta a közmédiát, korlátozta az alkotmánybíróság hatáskörét, és sokak szerint csorbítani kívánja a bíróságok függetlenségét. Varsó szerint azonban a vonatkozó törvénymódosítások tökéletesen megfelelnek a jogállamiság elveinek.
Az Európai Parlament májusban határozatot fogadott el, amelynek értelmében elkezdik előkészíteni Magyarországgal szemben a hetes cikk szerinti eljárást, amelyet az alapjogok rendszerszintű megsértésének esetére kodifikáltak az uniós jogba.
Kiemelték az uniós szakpolitikák szociális, oktatási és kulturális dimenziójának jelentőségét abból a szempontból, hogy az európaiak közelebb kerüljenek egymáshoz és közös jövőn munkálkodjanak. Az uniós szerződések értelmében ezek a területek továbbra is elsősorban a tagállamok hatáskörébe tartoznak, de közös munkával nagy eredmények érhetők el, a szubszidiaritás és az arányosság elvének teljes körű tiszteletben tartása mellett - húzták alá.
Azt hangsúlyozták, hogy az oktatás és a kultúra a befogadó és összetartó társadalmak kialakítása, valamint versenyképességük megőrzése szempontjából is alapvető jelentőséggel bír. Véleményük szerint tevékenyebbnek kell lenni azokon a területeken, amelyeken az EU fontos támogatói szerepet tölt be, ezért felkérték a tagállamokat, az miniszterek tanácsát és az Európai Bizottságot, hogy hatáskörük keretein belül folytassák és fokozzák az érintett területek támogatására irányuló tevékenységeiket.
Az uniós tagállamok vezetői üdvözölték a 2017 decemberében, Párizsban megrendezett klíma-csúcstalálkozó eredményeit, amelynek célja az volt, hogy ösztönözze az éghajlatpolitika támogatására fordítandó állami és magánfinanszírozás növelését. Az Európai Tanács zárónyilatkozatában ismételten és nyomatékosan megerősítette, hogy az unió és tagállamai elkötelezettek a Párizsi Megállapodás gyors és teljes körű végrehajtása mellett, valamint amellett, hogy - többek között az uniós szinten még tárgyalás alatt álló jogalkotási javaslatok elfogadása révén - továbbra is élen járjanak az éghajlatváltozás elleni küzdelemben.
Tusk: a PESCO elfogadása az európai védelem megteremtését jelenti
Az Európai Unió állandó strukturált együttműködésének (PESCO) elfogadása jelentős előrelépést jelent a hatékony európai védelem megteremtése felé - jelentette ki Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke.
Mint elmondta, sok éven át a PESCO ellen felhozott legerősebb érv az volt, hogy az állandó strukturált együttműködés létrehozása a NATO gyengüléséhez vezet. Éppen ellenkezőleg, ugyanis egy erős európai védelem az együttműködések által, valamint az esetleges párhuzamosságok megszüntetésével megerősíti a NATO-t is - húzta alá a tanácsi elnök.
"Az EU álláspontja Jeruzsálem státuszával kapcsolatban változatlan"
Egyetértenek az Európai Unió vezetői abban, hogy Jeruzsálem státuszával kapcsolatban változatlan az álláspontjuk, és elutasítják azt, hogy az Egyesült Államok Jeruzsálemet ismeri el Izrael fővárosaként - közölte Donald Tusk, hozzátéve: az uniós tagországok vezetői ismételten megerősítették elkötelezettségüket a kétállami megoldáson alapuló békés rendezés mellett, és ebben az összefüggésben az EU Jeruzsálemre vonatkozó álláspontja változatlan. Tusk szerint az állam, illetve kormányfők kijelentették, Jeruzsálem státuszát tárgyalások útján kell rendezni, mert ez az egyetlen lehetőség, amely szavatolja a békét és a biztonságot mind a palesztinok, mind az izraeliek számára.
A PESCO létrehozása nem csak Európa számára jó hír, hanem szövetségesei számára is. Azonban rossz hír az ellenségeinek - mondta. "Csak együttesen lehetünk sikeresek. Együtt viszont a legnehezebb feladatokkal is szembe tudunk nézni" - tette hozzá Tusk.
Mint elmondta, a PESCO megteremti annak lehetőségét, hogy egyes uniós tagállamok szorosabb együttműködést folytassanak a biztonság és a védelem területén. Az állandó védelmi együttműködési keretrendszer lehetővé fogja tenni, hogy az arra hajlandó és képes tagállamok közösen fejlesszék védelmi képességeiket, közös projektekbe ruházzanak be, valamint javítsák fegyveres erőik műveleti készenlétét és hozzájárulását.
Az uniós tanács a PESCO létrehozásáról szóló határozatában rögzítette a részt vevő tagállamok, és szigorú közös kötelezettségvállalásaik jegyzékét, beleértve a védelmi költségvetések reálértéken történő rendszeres növelését a közösen elfogadott célok elérése érdekében. Meghatározták a PESCO irányítási struktúráját, amelynek célja a PESCO-ban résztvevő országok hozzájárulásainak összehangolása és ambíciószintjének megőrzése lesz.
A PESCO-ban részt vevő tagállamok a védelmi együttműködés létrehozásáról szóló határozat elfogadásával egyidőben egy nyilatkozatot is elfogadtak, amelyben üdvözölték azt a politikai megállapodást, amelyben az első 17 kezdeményezést tartalmazó jegyzéket határozták meg. A projektek olyan területekre terjednek ki, mint például a képzés, a képességfejlesztés és a műveleti készenlét. Ezen projektek hivatalos elfogadására várhatóan 2018 elején kerül majd sor.
A PESCO-ban a 25 tagállam - Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, a Cseh Köztársaság, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Németország, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Szlovákia, Szlovénia és Svédország vesz részt. December elején Írország és Portugália is értesítést küldött a PESCO-ban való részvételre vonatkozó döntéséről.
A huszonnyolc EU-tagország közül Dánia, az Egyesült Királyság és Málta nem csatlakozott a PESCO-hoz, ez azonban utólag is lehetséges, s a lehetőség ráadásul unión kívüli országok számára is nyitva áll, sokan például kívánatosnak tartanák, ha később majd London is részt venne az együttműködésben.
Az Európai Unió védelmi dimenziójának erősítése már hosszú évtizedek óta a politika napirendjén van, de a korábbi kezdeményezések rendre kudarca fulladtak, elsősorban az Egyesült Királyság ellenállása miatt. A szigetország tervezett kilépése az EU-ból, Oroszország ukrajnai beavatkozása, valamint Donald Trump elnökké választása nyomán az ügy azonban ismét a figyelem középpontjába került.
Megegyezés született az Oroszország elleni szankciók meghosszabbításáról
Megállapodás született az Oroszország ellen Ukrajna destabilizálása miatt elrendelt uniós gazdasági szankciók hat hónappal történő meghosszabbításáról a tagállami vezetők csütörtöki brüsszeli csúcsértekezletén - jelentette be Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke.
"Az EU egységes az Oroszország elleni gazdasági szankciók meghosszabbításában" - írta Tusk a Twitteren.
Szakértők szerint a döntésre számítani lehetett, a tagállami kormányokat tömörítő tanács pedig várhatóan januárban fogadja majd el a 2018. január 31-én amúgy lejáró korlátozások meghosszabbítását.
A tagállamok legutóbb júliusban döntöttek arról, hogy meghosszabbítják az orosz agressziós cselekmények miatt életbe léptetett korlátozásokat, amiért Moszkva még mindig nem hajtotta végre maradéktalanul az ukrajnai válság rendezését célzó minszki megállapodásokban foglaltakat.
Az Európai Unió 2014. júliusában döntött az ukrajnai konfliktussal összefüggésben arról, hogy szankciókat vezet be Oroszország ellen. Az intézkedések értelmében korlátozzák egyes orosz bankok és vállalatok hozzáférését az európai tőkepiachoz, valamint tiltják a fegyverek és a katonai jellegű végfelhasználásra szánt, egyébként kettős rendeltetésű termékek, továbbá bizonyos energetikai technológia exportját Oroszországba.
A Nyugat azzal vádolja az orosz vezetést, hogy a Krím félszigetet a nemzetközi jog megsértésével csatolta el Ukrajnától, illetve hogy szakadár erőket támogat az ország keleti részében.
Uniós intézmények vezetői nyilatkozatot írtak alá az EU jogalkotási prioritásairól
Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke, Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke és Jüri Ratas, az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét betöltő Észtország miniszterelnöke aláírta az Európai Unió 2018-2019-re vonatkozó jogalkotási prioritásairól szóló új együttes nyilatkozatot.
A nyilatkozat 31 új, az uniós bizottság által előterjesztett jogalkotási javaslatot sorol fel, amelyeket a parlament és a tanács prioritásként fog kezelni. A három uniós intézmény vezetője abban állapodott meg, hogy ütemtervet dolgoznak ki egy egységesebb unió érdekében, és egy olyan előretekintő, a 2020 utáni évekre szóló új pénzügyi keretet alakítanak ki, amely megfelelő egyensúlyt biztosít az uniós politikák és a polgárok érdekei között.
Az együttes nyilatkozat hét területet emel ki, így a polgárok biztonságának jobb védelmét, a migrációs politika reformját és továbbfejlesztését a felelősségvállalás és a szolidaritás szellemében. Új lendületet kívánnak adni a foglalkoztatásnak, a növekedésnek és a beruházásoknak, és tematizálni kívánják az Európai Unió szociális dimenzióját. A szöveg szerint teljesíteni kívánják az összekapcsolt digitális egységes piac megvalósítására vonatkozó kötelezettségvállalásokat, az energiaunióra, valamint az előretekintő éghajlat-politikára vonatkozó célkitűzéseket, és uniós szinten tovább erősítenék a demokratikus legitimációt.
A három politikus megegyezett abban is, hogy az EU-nak elkötelezetten ki kell állni a közös európai értékek, a demokrácia, és a jogállamiság mellett. Erőteljes, nyitott és méltányos kereskedelempolitikát kell folytatnia, kezelnie kell az adócsalást és az adókikerülést, biztosítania kell a szociális védelmet és a szociális jogokat. Elő kell mozdítania a stabilitást, a biztonságot és a békét, valamint szavatolnia kell az adatvédelem, a digitális jogok, a mesterséges intelligencia és a robotika területével kapcsolatos etikai normákat.
Végezetül a három politikus abban is megállapodott, hogy tovább dolgoznak a 2017-es közös nyilatkozat összes folyamatban lévő javaslatán, és tárgyalni fogják a bizottság 2018-ra vonatkozó munkaprogramjában meghatározott jogalkotási javaslatokat is.
NATO-főtitkár: nagy jelentőségű az európai védelmet erősítő kezdeményezés
Nagy jelentőségű az európai védelem megerősítését célzó kezdeményezés, mert az Európai Uniónak, Európának és a NATO-nak egyaránt kedvez - jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár.
Stoltenberg szerint az Európai Unió állandó strukturált együttműködésre (PESCO) vonatkozó kezdeményezése a védelmi képesség megerősítését, a védelemre szánt nemzeti kiadások növelését biztosítja és a terhek szövetségen belüli tisztességesebb megosztását szolgálhatja.
A főtitkár kiemelte a NATO és az EU képességfejlesztése összehangolásának, valamint a képességek egymást kiegészítő jellegének fontosságát, amely "megelőzi a NATO és az EU közötti versengés esetleges kialakulását".
Stoltenberg reményét fejezte ki, hogy az EU vezetői kedvezően fogadják az európai védelmet szolgáló állandó strukturált együttműködés elindítását, amely lehetővé teszi az unió tagországai számára, hogy a védelem és a biztonság terén szorosabbra fűzzék együttműködésüket.
Eddig 25 uniós tagország, köztük Magyarország erősítette meg részvételét a PESCO-ban.
Tajani: nem kell mindenáron ragaszkodni az egyhangúsághoz a dublini reform ügyében
Noha üdvözlendő, hogy az uniós tagállami kormányokat tömörítő tanács konszenzusra törekszik a dublini szabályozás reformtervezete ügyében, de nem helyes mindenáron ragaszkodni az egyhangúsághoz, amikor a jog lehetővé teszi a minősített többségi döntéshozatalt is - jelentette ki az Európai Parlament (EP) elnöke az uniós vezetők csütörtöki brüsszeli csúcstalálkozóján.
Antonio Tajani hangsúlyozta: a dublini menekültügyi rendszer reformjáról az EP már elfogadta az álláspontját, amelynek alapján készen áll megkezdeni a tárgyalásokat a tanáccsal, amint a tagállamoknak sikerül egymás között megállapodásra jutniuk. Márpedig - mint mondta - erre mihamarabb szükség lenne.
Nem helyes mindenáron ragaszkodni az egyhangúsághoz, az uniós alapszerződés ugyanis minősített többségi döntéshozatalra is lehetőséget nyújt a tanácsban - emelte ki Tajani, hozzáfűzve, egy ilyen érzékeny, kulcsfontosságú kérdésben egyébként üdvözlendő lenne a széleskörű konszenzus, azonban további késlekedést okozhatna, amit el kell kerülni.
"Az uniós polgárok elfogadhatatlannak tartják az ellenőrizetlen migránsáradatokat, a menekültek országról országra történő zarándoklását, a tömeges halálozásokat a tengeren, valamint a piacokat, ahol embereket adnak el rabszolgának" - fogalmazott az EP elnöke, rámutatva, hogy a migrációs válságot a gyökerénél kell kezelni.