Külföld

Bécs kilátásba helyezte török csatlakozási tárgyalások megvétózását

A németek többsége felmondaná az EU-Törökország menekültügyi megállapodást

Törökország Európai Unióval folytatott csatlakozási tárgyalásainak megvétózását helyezte kilátásba Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter a Kurier című lap vasárnapi számában.

Az uniós tagországok külügyminisztereinek tanácsa új tárgyalási fejezetek megnyitásáról fog dönteni, azonban én ellene szavazok majd - nyilatkozott a tárcavezető. 

Októberben megérkezhetnek az osztrák katonák a magyar-szerb határra
Akár októberben megérkezhetnek az osztrák katonák a magyar-szerb határra - mondta Hans Peter Doskozil osztrák védelmi miniszter az APA osztrák hírügynökségnek adott interjújában vasárnap.
Jelezte, hogy a tárca elképzelései szerint több mint húsz katona érkezne Ausztriából, az erről szóló államközi megegyezés szerinte augusztus végén várható.
Arról is beszélt, hogy Magyarországgal jelenleg is folynak tárgyalások a menekültek visszafogadásáról.
Doskozil a hét közepén arról adott tájékoztatást, hogy az osztrák katonák feladata az illegális bevándorlók és az embercsempészek megállításának segítése lesz, a szolgálatot teljesítők humanitárius és logisztikai feladatokat is kapnak.
Július közepén Ausztria abban állapodott meg Magyarországgal, hogy húsz rendőrt küld a magyar-szerb határszakaszhoz, így támogatva a magyarországi határvédelmet. A rendőrök e hét elején megkezdték a munkát, amely nekik augusztus 31-ig tart majd, ezt követően érkezik a váltás.
Doskozil a vasárnap megjelent interjúban arról is beszélt, hogy a terrorfenyegetettség miatt bővítik az osztrák hadsereg különleges, terrorellenes alakulatainak létszámát.
A miniszter szerint egyelőre nem látható, hogy az osztrák katonaságnak a menekültügyi válságban nyújtott támogató műveleti tevékenysége meddig tart. Indoklása szerint ugyanis nem tudható, hogy a törökországi állapotok merre változnak, a földközi-tengeri menekültútvonal helyzete hogyan alakul, és a magyar-szerb határ biztosítása miképpen működik majd.
Az osztrák hadsereg tavaly ősz óta a belügyminisztériumi munkát támogató műveleti tevékenységet végezhet annak érdekében, hogy fent tudják tartani az ország biztonságát és a rendet. Eddig a katonák az osztrák határ mentén teljesített szolgálatukkal segítették a rendőrség munkáját. Elsősorban humanitárius segítséget nyújtottak, de a határ felügyeletében is részt vettek.

Kurz kifejtette: Törökország nem teljesíti a vízummentesség alapkövetelményeit, és a csatlakozási tárgyalások előfeltételei sem valósultak meg. 
 A miniszter szerint az uniónak magának kell megoldania a menekültügyi helyzetet. A helyszínen nyújtott humanitárius segítségre van szükség, és meg kell állítani az illegális bevándorlókat az uniós külső határon. Mint fogalmazott: az embereket Európán kívüli menekültközpontokba kell szállítani. 
 z osztrák tárcavezető szerint Görögországot és Olaszországot nem lehet magára hagyni a menekültügy okozta kihívással, és nem lehet egyedül Törökországra sem hárítani a feladatot. Úgy vélte: így Európa zsarolható lenne, a függetlensége kerülne veszélybe. A miniszter kijelentette egyúttal: nem szabad hagyni, hogy a menekültek továbbutazhassanak Közép-Európába. 
Kurz kiemelte: azon fog dolgozni, hogy Törökországgal közvetlen párbeszéd jöjjön létre. Arról is beszélt: egyeztet török kollégájával, akinek már elmagyarázta, hogy mi miatt távolodik Törökország az uniótól. 
"Problémásnak tartom, ha a menekültügyi egyezmény miatt eltekintenénk a Törökországban történő alapjogsértésektől" - jelentette ki Kurz az Österreich című osztrák lap vasárnapi számának. Meglátása szerint önálló uniós menekültügyi politikára és a külső uniós határ védelmére van szükség. 
A tárcavezető a lapnak megerősítette az osztrák kormány korábbi álláspontját. Úgy nyilatkozott, hogy egyetért Christian Kern osztrák kancellárral, aki a törökországi uniós csatlakozást "fikciónak" nevezte. 
Kern kancellár csütörtökön arról is beszélt, hogy párbeszédet kezdeményezne az Európai Tanácsban a török csatlakozási tárgyalások megszakításáról. Úgy vélte, hogy "még évekig vagy évtizedekig lehetetlen lesz" Törökország uniós taggá válása. Szándéka szerint a tagfelvételi tárgyalások megszakítása témája lehetne az uniós állam- és kormányfők szeptember 16-án Pozsonyban tartandó tanácskozásának.
Erre reagálva Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter a "radikális rasszizmus fővárosának" nevezte Ausztriát. A miniszter kijelentéseit követően a nap folyamán bekérették a bécsi török nagykövetet az osztrák külügyminisztériumba.

A németek többsége felmondaná az EU-Törökország menekültügyi megállapodást
Németországban a lakosság többsége felmondaná a menekültválság közös kezeléséről kötött EU-Törökország megállapodást - mutatta ki egy vasárnap ismertetett felmérés.

A Bild am Sonntag című lap megbízásából készített kutatás alapján a németek 52 százaléka felmondaná a megállapodást, és 69 százalék úgy véli, az EU-nak le kell állítania Törökország pénzügyi támogatását és inkább Görögországot kellene segítenie, hogy jobban helyt álljon a menekültválságban.
A németek 66 százaléka a török uniós csatlakozási tárgyalásokat is felfüggesztené az Emnid közvélemény-kutató intézet által 502 ember megkérdezésével augusztus 4-én készített felmérés szerint.
A Bild am Sonntag szerint a német lakosság többsége azért elutasító Törökországgal szemben, mert Recep Tayyip Erdogan török államfő a júliusi elbukott katonai puccskísérlet nyomán keményen lép fel a török ellenzékkel, a sajtóval és más bírálóival szemben.
A német kormány szerint az EU-Törökország megállapodás végrehajtásában nem keletkezett fennakadás a puccskísérlet miatt, a közös válságkezelő rendszer működik és nincs ok "B-terv" mérlegelésére. A berlini vezetés szerint az uniós csatlakozási tárgyalások megszakítására sincs szükség, viszont a halálbüntetés esetleges visszaállítása a tárgyalások felfüggesztéséhez vezetne, mert a halálbüntetés nem fér össze az európai értékekkel.
Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter a hét elején kijelentette, hogy ha az EU nem szünteti meg a vízumkötelezettséget, Törökország "arra kényszerül", hogy elálljon a menekültügyi megállapodástól. Aláhúzta, hogy az ankarai kormány konkrét menetrendet akar látni. "Ez jelentheti október elejét vagy közepét is - de a dátum lefektetését várjuk" - mondta.
A megállapodás szerint vissza kell küldeni a Törökországból a görög szigetekre március 20. óta érkezett, a görög hatóságok által elutasított menedékkérőket és a menedékjogi kérelem benyújtásától elzárkózó illegális határátlépőket. Uniós tagországok cserébe a tehermegosztás jegyében - egy egyelőre 72 ezer fős kontingens erejéig - legális úton átvesznek Törökországtól ugyanannyi szíriai menekültet, amennyit a görög szigetekről visszaszállítanak Törökországba.
A megállapodás arról is rendelkezik, hogy felgyorsítják a Törökországgal szembeni uniós vízumkötelezettség feloldásáról 2013-ban kezdett tárgyalásokat. Az eredeti tervek szerint júliusban vezették volna be a vízummentességet, de Ankara nem teljesítette az EU 72 feltételének mindegyikét.