Bajor ultimátumot kapott Merkel

Horst Seehofer bajor kormányfő és Angela Merkel német kancellár (Fotók: Reuters - Michaela Rehle)

Horst Seehofer bajor miniszterelnök tegnap közölte, hogy november 1-jéig ad haladékot Angela Merkel kancellárnak a „nyitott határok politikájának” befejezésére, és ha ez nem történik meg, a bajor vezetés megvizsgálja, hogy mit tehet saját hatáskörben. Nem zárta ki, hogy a tartományi rendőrség lezárja a bajor–osztrák határt, a Bajorországba érkező menedékkérőket pedig egyeztetés nélkül átirányítják más tartományokba.

Seehofer bírálta Ausztriát, amiért külön értesítés nélkül menedékkérőket szállít a bajor–osztrák zöldhatárra. Szerinte Merkelnek kellene lépnie, például felhívhatná Werner Faymann osztrák kancellárt, akivel szeptember negyedikén elég volt a telefonhívás ahhoz, hogy döntsenek a határok megnyitásáról. „Nem lesz vége az áradatnak, amíg az a benyomás keletkezik, hogy Németország akarja, hogy jöjjenek a menekültek” – mondta. Seehofer mellett a bajor belügyminiszter, Joachim Herrmann is élesen bírálta Ausztriát, szerinte az osztrák hatóságokkal korábban jó volt az együttműködés, de most „egyértelműen felső utasításra” egyszerűen lerakják a menekülteket a határon.

A kancellár visszautasította az ultimátumot. A sajtó szerint szombaton találkoznak, másnap pedig hármasban egyeztetnek Sigmar Gabriel szociáldemokrata alkancellárral. Merkel szerint a „menekültek számát csak Törökországgal, Görögországgal és az EU-val együttműködve lehet csökkenteni”. November 1-je „érdekes nap” lesz, mert a török választások után hozzá lehet kezdeni az EU és Törökország válságkezelő akciótervének végrehajtásához – mondta Merkel.

Meg kell fontolni, hogy a menekültek befogadásától elzárkózó uniós tagállamoknak járó uniós támogatás egy részét inkább a menekültügy finanszírozására fordítsák – vetette fel kedden a legnagyobb német kormánypárt, a konzervatív CDU egyik alelnöke. Julia Klöckner azt mondta, „csalódást keltő”, hogy az Európai Unió sok ország felfogása szerint csupán olyan közösség, amelyet a „pénzosztó alapokból” kivehető nyereség tart össze, és hátat lehet fordítani neki, amikor a közös értékekről van szó.

„Építési jellegű” munkálatok kezdődhetnek az osztrák–szlovén határ egy szakaszán – jelentette be kedden a stájerországi Spielfeldnél Johanna-Mikl-Leitner osztrák belügyminiszter, aki szerint nem kerítést építenek és nem a határt zárják le, hanem a menekültek rendezett átjutását segítik. A nyomás nem csökken a szlovén–osztrák határon, mivel Horvátország továbbra is a szlovén határra szállítja a migránsokat, Szlovénia ezért azzal fenyegetőzik, hogy szigorít határvédelmén. Karl Erjavec szlovén külügyminiszter arról beszélt, hogy Ljubljana csökkenti az áteresztési pontok számát a szlovén–horvát határon. Eközben kiéleződött a helyzet az osztrák–német határon, a német hatóságok szerint Ausztria nem tesz semmit az ellen, hogy a menekültek megrohamozzák a határátkelőket. Mivel Salzburg tartomány is „megtelt” migránsokkal, ezért az embereket az osztrák–szlovén határátkelőktől már Felső-Ausztriába viszik. A passaui osztrák–német határátkelő ausztriai oldalán hétfőn feltorlódtak a menekültek, hétszázan érkeztek buszokkal. A német hatóságok azonban csak 40-50 fős csoportokban engedték át a migránsokat. Az osztrák rendőri vezetők arra figyelmeztetnek, hogy a rendőrség elért teljesítőképessége határához.

Röviden
Kulcsfontosságú a szíriai rendezés

- Jövőre is a migrációs helyzet kezelésére kell majd összpontosítani – közölte kedden Szájer József fideszes európai parlamenti képviselő azzal a vitával kapcsolatban, amelyet az Európai Bizottság jövő évi munkatervéről tartott az uniós parlament Strasbourgban.

- A szíriai és iraki háború megszüntetése alapvető fontosságú nemcsak a migrációs válság, hanem a világ biztonságának szempontjából is – mondta Németh Zsolt, a külügyi bizottság fideszes elnöke a testület keddi ülése után tartott sajtótájékoztatóján. A zárt tanácskozáson a képviselők az Információs Hivatal és a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálat beszámolóját hallgatták meg az iraki és a szíriai helyzetről. Németh fontosnak nevezte, hogy ebben a küzdelemben nemcsak az Egyesült Államok vezetésével létrejött nemzetközi koalíció vállal szerepet, hanem Oroszország is.

- A török parlamenti választások után csökkenhet a Horvátországba érkező migránsok száma – mondta Zoran Milanovic horvát miniszterelnök újságíróknak kedden. A kormányfő közvetve arra utalt, hogy a választások nyomán Németország megegyezésre jut Törökországgal a menekültek befogadásáról. Milanovic kijelentette: Horvátország nem lesz gyűjtőközpont.

- Több mint 705 ezer migráns érkezett idén Európába a Földközi-tengeren keresztül, és 3210 ember vesztette életét vagy tűnt el a veszélyes átkelés során – közölte az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR).