Külföld
Bajor belügyminiszter: Nem szabad nyomást gyakorolni a V4-ekre
„Nem látszatmegoldás az osztrák határzár”
Markus Söder a Die Welt című lapban megjelent interjúban kiemelte, hogy a V4-ek nem rosszindulatból határozták el Macedónia támogatását a Görögországgal közös határának védelmében, hanem azért, mert már nem hisznek abban, hogy Görögország képes biztosítani az Európai Unió külső határát, és „nem akarják egyedül Törökországra bízni Európa jövőjét”.
Az aggodalmakat komolyan kell venni, amiből az következik, hogy meg kell védeni az EU külső határát, „korlátozni kell a bevándorlást és ki kell utasítani mindazokat, akiknek nincs joguk a maradásra”. Ez Bajorország koncepciója a válság megoldására, és ez „többségképes az EU-ban” - mondta Markus Söder.
Hangsúlyozta, hogy ugyan nem kell Varsó, Budapest, Prága és Pozsony politikájának minden elemével egyetérteni, de tiszteletben kell tartani, hogy demokratikusan megválasztott kormányokról van szó, és Európában nincsenek „első vagy másodosztályú államok, hanem mindenki egyenrangú partner”.
A bajor Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa megjegyezte: nehezen érthető, hogy egyesek miért gyakorolnak nyomást Lengyelországra és Magyarországra a belpolitika miatt, miközben „Törökországot meghívják Európába”. Az ilyen hozzáállásban „nem stimmelnek az arányok” - mondta.
A zöldhatárt is védené Söder
További szigorításokat vezetnek be csütörtöktől a migránsok ellenőrzésére a nyugat balkáni útvonalon fekvő országok; a menekülteket közös erőkkel a macedón-görög határon regisztrálják, hogy elkerüljék a visszatoloncolásokat - ebben állapodtak meg Horvátország, Macedónia, Szerbia, Szlovénia és Ausztria rendőrségeinek vezetői csütörtökön Zágrábban. Vlado Dominic, a horvát rendőrség vezetője a találkozót követő sajtótájékoztatón elmondta: a szóban forgó országok szakembereket küldenek a görög-macedón határra, hogy segítség macedón kollégáikat a személyazonosság megállapításában és a regisztráció elvégzésében, majd minden ország ellenőrzötten, saját területén szállítja tovább a migránsokat egyik pontról a másikra. „A cél az, hogy a menekülteket minél zökkenőmentesebben jutassuk el Görögországból Ausztriába, és elkerüljük a visszatoloncolásokat” - mondta Dominic.
A CSU egyik legbefolyásosabb politikusaként, a pártelnök-miniszterelnök Horst Seehofer egyik lehetséges utódaként számon tartott bajor pénzügyminiszter megerősítette pártja követeléseit a bajor-osztrák határ védelmének fokozásáról. Elmondta, hogy a zöldhatárt is védeni kell, és meg kell tagadni a belépést a biztonságos - de unión kívüli - országokból érkező menekültektől. Megjegyezte: a menekültek visszafordítása Ausztria felé „nem idézne elő humanitárius katasztrófát”.
Új elemként felvetette, hogy össze kellene hangolni az elutasított menedékkérők hazatoloncolásáért felelős tartományi kormányok tevékenységét, és ki kellene dolgozni egy „nemzeti kitoloncolási tervet”, azzal a céllal, hogy az idén háromszázötvenezer elutasított menedékkérőt toloncoljanak ki Németországból.
Szkeptikusok a német közgazdászok
A német közgazdászok többsége szkeptikus a tömeges bevándorlás gazdasági előnyeit illetően a müncheni egyetem ifo gazdaságkutató intézetének a Frankfurter Allgemeine Zeitung megbízásából készített tanulmánya szerint. Az intézet kétszázhúsz német közgazdászprofesszor megkérdezésével készített felmérése arra a megállapításra jutott, hogy a relatív többség, negyven százalék szerint a tömeges bevándorlásnak negatív, huszonhárom százalék szerint pedig pozitív hatása lesz a német gazdaságra. A fennmaradó rész nem alkotott határozott véleményt. Az ifo felmérésről kiadott közleménye rámutat, hogy a német közgazdászok többsége a jelek szerint nem osztja David Folkerts-Landau, a Deutsche Bank vezető közgazdászának azt az optimista álláspontját, miszerint a mostani tömeges bevándorlás a legnagyobb gazdasági lehetőség a német újraegyesítés óta.
Belügyminiszter: nem látszatmegoldás az osztrák határzár
Az osztrák határzár nem látszatmegoldás, hanem kiegészítő és időszakos lépés - jelentette ki Johanna Mikl-Leitner belügyminiszter csütörtökön, reagálva Angela Merkel német kancellár korábbi kritikájára. Merkel ugyanis egy szerdán megtartott németországi fórumon az osztrák intézkedést látszatmegoldásként jellemezte, és annak kapcsán óvott a nemzeti elszigetelődéstől, továbbá több szolidaritásra figyelmeztetett.
Johanna Mikl-Leitner hangsúlyozta: a nemzeti intézkedés azért született, mert jelenleg nincsen együttes európai cselekvés. Egyúttal kijelentette, hogy az osztrák kormány elkötelezett a közös európai megoldás mellett. "Mindannyian tudjuk, hogy ennek meghatározása időt vesz igénybe, ezért most nemzeti intézkedéseket kell hozni" - mondta a miniszter, aki szerint ha most nem cselekednek, akkor a "nacionalistáknak" engedik át a terepet, és "akkor Európának hamarabb vége lesz, mint azt néhány gondolják". Arról is beszélt, hogy ugyan az Európai Unió az elmúlt hónapokban sok intézkedést hozott, azonban ezek megvalósítása még hiányzik.
Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke a ZDF német televízió csütörtöki műsorában "modortalannak" nevezte az osztrák belügyminisztert. Amennyiben az osztrák kormány arról beszél, hogy nem fogad be több menekültet, azonban ezzel egy időben azzal is érvel, hogy az unió nem működik, az "logikailag briliáns teljesítmény" - fogalmazott az EP német szociáldemokrata elnöke. Mikl-Leitner azt mondta, hogy nem veszi komolyan Schulz szavait.
Bulgária is lehetővé teszi a hadsereg bevetését a határon
Megszavazta a bolgár parlament első olvasatban csütörtökön azt a törvényt, amely lehetővé teszi, hogy a rendőrség mellett a hadsereget is bevethessék a határ védelmére az illegális bevándorlás megfékezése céljából. Korábban Magyarország, Ausztria, Szlovénia és Macedónia is hasonló döntést hozott. A jogszabályt a jelen lévő mind a 156 képviselő jóváhagyta a 240 tagú parlamentben. A törvényről második olvasatban jövő héten szavaznak, és azután a hadsereg a rendőrséggel együtt járőrözhet a határon, míg korábban hatásköre csak a logisztikai segítségnyújtásra terjedt ki. Bulgária eddig több mint ezer rendőrt vetett be a Törökországgal közös, 260 kilométer hosszú határának ellenőrzésére.
Nikolaj Nencsev bolgár védelmi miniszter a hadsereg jövőbeli bevetésével kapcsolatban azt mondta, hogy ahogy melegszik az idő, úgy fog nőni az országra nehezedő migrációs nyomás, a katonaság pedig - szavai szerint - teljesen készen áll a határok őrizetére.