Külföld

BMW-gyár épülhet hazánkban

Sajtóértesülések a Siemens paksi részvételéről

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere az InfoRádió Aréna című műsorában megerősítette, hogy több iparpolitikai megállapodás született Angela Merkel német kancellár és Orbán Viktor magyar miniszterelnök találkozóján. A Vs.hu úgy tudja: gyárat építhet a BMW, bővíthet a Mercedes a Siemens pedig beszállhat a paksi atomerőműbe.

Gazdasági szempontból sikeresek voltak a tárgyalások Angela Merkel német kancellár és Orbán Viktor magyar miniszterelnök között: a Vs.hu internetes portál úgy értesült, hogy a bajor BMW autógyár a kelet-közép-európai térségben keres helyszínt új üzemének, és egy új modell gyártása miatt bővítheti kecskeméti kapacitását a Mercedes is. Az ugyancsak német Siemens pedig beszállhat a paksi atomerőmű menedzsmentjébe, illetve technológiával és eszközökkel vehet részt az új blokkok építésében. Felröppent annak a híre is, hogy a magyar katonai helikopterflotta megújítását a német–francia Airbus Helicopters nyerheti el.

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere az InfoRádió Aréna című műsorában megerősítette, hogy több iparpolitikai megállapodás született Angela Merkel német kancellár és Orbán Viktor magyar miniszterelnök találkozóján. „A kancellár látogatásának egyik legfőbb üzenete az volt, hogy Magyarország geopolitikai helyzete, súlya nagyon felértékelődött Közép-Európában” – mondta a tárcavezető az MTI-nek. „A német autóipar a beszállítókkal együtt több tízezer munkahelyet jelent Magyarországon, amely az európai autóipar egyik központi területe. Rendkívül kedvező befektetői, vállalkozói, munkavállalói klíma alakult ki, amelyhez a magyar állam jelentős támogatást ad – mondta Balog.

A Német-Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elmondta, a kancellár látogatása keretében a hazánkban működő német vállalatok képviselőivel is találkozott. A cégvezetők nyílt véleménycserét folytathattak a kancellárral a beruházási keretfeltételek olyan aktuális kérdéseiről, melyek hatással vannak az itt tevékenykedő német vállalatok működésére. Idetartoztak például az adórendszerrel kapcsolatos alapvető kérdések, valamint egyes gazdasági ágazatok egyéni helyzete is. Az elektronikus közúti áruforgalom-ellenőrző rendszerrel összefüggésben a vállalatvezetők felhívták a figyelmet a vállalatok versenyképességére gyakorolt következményekre.