Azonnali támogatást a kurdoknak

Vlagyimir Putyin onnan kapott ajándékot 63. születésnapjára, ahonnan alighanem a legkevésbé számított rá: Varsóból. Grzegorz Schetyna külügyminiszter ugyanis a helyi hírtelevíziónak nyilatkozva elismerte, hogy „a szíriai kérdés nem oldható meg Oroszország összehangolt részvétele nélkül, szükséges, hogy az egyre intenzívebbé váló szíriai orosz jelenlét a globális terrorellenes koalíció oldalán legyen”. A lengyel diplomácia vezetője természetesen lefutotta a kötelező Amerika-barát kört is, jelezve, hogy azért az orosz bombázások „erőfitogtatásnak” tűnnek, „a nemzetközi elszigeteltség szorításában lévő” Oroszország szíriai szerepvállalásában szerinte az a vágy nyilvánul meg, hogy nagyhatalomnak tekintsék. Mindez persze összességében aligha gyakorolt különösebb hatást az orosz államfő tegnapi születésnapjára - Putyin először egy veterán hokimeccsen játszott, a „szovjet-orosz hoki legendáival” való koccintás után pedig szűk családi és baráti körben ünnepelt -, Szíriában alapvetően a Kreml szájíze szerint haladnak a dolgok.

Az orosz gépek továbbra is hatékonyan támadják a terroristák állá­sait, nem tagadva, hogy az Iszlám Állam mellett az al-Kaidához és más meghatározhatatlan „rendszerellenes” csoportokhoz tartozókat is célpontnak tekintik. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter már a hét elején közölte, hogy hajlandóak gépeik bevetését koordinálni az amerikaiakkal, így adott esetben a Nyugat által támogatott Szabad Szíriai Hadsereg kapcsán is, amennyiben a tengerentúli kollégák elmondják, hogy hol van és mit csinál ez az Aszad elleni csoportosulás. A megbeszélések erről orosz és amerikai források alapján is folynak. Igor Kosenyikov vezérőrnagy szerint Moszkva már napi kapcsolatban van Ankarával is, hogy orosz gépek ne „tévedhessenek” át Törökország légterébe, illetve Szíria felett se kerüljenek konfliktusba. A Kreml továbbra is kitart amellett, hogy a polgárháború lezárása és az Iszlám Állam megsemmisítése nem választható el egymástól, épp ezért a szír elnököt el kell fogadnia a Nyugatnak is.

A kurdok szerepvállalása nemcsak Szíriában, hanem Irakban is kulcsfontosságú, a magyar parlament áprilisban döntött arról, hogy hazánk legfeljebb százötven katonát küld az Iszlám Állam elleni fellépéshez az iraki Erbílben található kiképzőközpontba. „Magyarország kezdeményezni fogja, hogy az Európai Unió nyújtson azonnali, háromszázmillió dolláros (83 milliárd forintos) támogatást az iraki Kurdisztánnak a menekültek ellátására, mert ennek hiányában az ott menedéket kereső kétmillió ember hamarosan megindul Európa irányába – közölte Szijjártó Péter a távirati irodának Erbílből telefonon adott szerdai nyilatkozatában. A külgazdasági és külügyminiszter az autonóm észak-iraki régiónak nyújtandó támogatásról szóló javaslatot az uniós bel- és külügyminiszterek október 8-i luxemburgi csúcstalálkozóján fogja ismertetni. Szijjártó Péter azt is kezdeményezi majd, hogy a nyugat-balkáni migrációs útvonallal kapcsolatos következő konferenciára az EU-tagállamok, a nyugat-balkáni országok, valamint Törökország, Jordánia és Libanon mellett Irak és a kurdisztáni régió is kapjon meghívást. A tárcavezető elmondta, hogy azért látogatott el az iraki Kurdisztánba, mert a bevándorlók jelentős része Irakból érkezik Európába, és ugyanez igaz Magyarországra is, ahol a negyedik legtöbb menedékkérelmet Irakból érkezett bevándorlók nyújtották be. Hangsúlyozta, a szíriai mögött ma az iraki a második legsúlyosabb humanitárius válság a világon, ráadásul a nemzetközi támogatás itt a legalacsonyabb, ha azt a krízis nagyságához viszonyítjuk.