Külföld

Azbej Tristan: A szíriai emberek helyben maradását és visszatérését kell lehetővé tenni

A Hungary Helps program keretében immár több mint 4 milliárd forintot költött erre Magyarország

Nem a szíriai emberek Európába való jutását kell segíteni, hanem úgy kell segíteni rajtuk, hogy a helyben maradás, illetve a visszatérés lehetőségét kell lehetővé tenni számukra - jelentette ki Azbej Tristan, a Miniszterelnökség üldözött keresztények megsegítéséért felelős államtitkára Brüsszelben.

Az államtitkár a Szíria megsegítésére összehívott kétnapos nemzetközi adományozó konferencia befejező napjának szünetében magyar újságíróknak nyilatkozva elmondta, az ülésen még mindig hallani lehet olyan véleményeket, amelyek szerint továbbra is a kvóták alapján történő kényszerbetelepítést szorgalmazzák.

Magyarország ezzel szemben számos programon keresztül a helyben maradást segíti olyan módon, hogy a helyi közösségeket támogatja. Külön kiemelte a keresztény közösségeket, amelyek különösen sokat szenvedtek a háború idején, amikor az Iszlám Állam nevű terrorszervezet céltáblájára kerültek - húzta a

Kiemelte, hogy Magyarország a szíriai emberek helyben maradását és visszatérését támogató Hungary Helps program keretében immár több mint 4 milliárd forintot költött. Egyebek mellett Damaszkuszban, Aleppóban, Homszban olyan keresztény missziókat támogat Magyarország, amelyek keresztény és nem keresztény belső menekültek ellátását szolgálják. Lerombolt iskolák újjáépítését és működését segíti, valamint olyan kezdeményezéseket támogat, amelyek célja, hogy az elmenekült családok visszatérhessenek Szíriába - húzta alá.

Elmondta azt is, hogy az aleppói görögkatolikus egyház helyi kezdeményezésének magyar támogatása révén eddig több mint háromszáz menekült család térhetett vissza a városba.

Tájékoztatása szerint az adományozó konferencia résztvevői között  abban a     tekintetben megállapodás körvonalazódik, hogy szülőföldön való maradást kell lehetővé tenni Szíriában. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy az üldözött keresztények ügyét azonban csak Magyarország és Lengyelország képviseli, ugyanis világviszonylatban is a legüldözöttebb vallási csoportról van szó.

"Szíriában is kevesebb, mint egy évtized alatt a felére csökkent a keresztények lélekszámra. Az ezzel kapcsolatos magyar álláspontot viták övezik,  ez pedig humanitárius szempontból elfogadhatatlan" - fogalmazott Azbej Tristan.

A brüsszeli harmadik donorkonferencián több mint nyolcvan ország képviselői vesznek részt. A legnagyobb nemzetközi adományozónak az Európai Unió és tagállamai számítanak. Az Európai Unió csütörtökön kicsivel több mint kétmilliárd eurót ajánlott fel a polgárháború sújtotta Szíriában élő rászorulók és a környező országokban menedéket keresők idei támogatására. Az uniós tagállamok egyéni felajánlásai nem számítanak bele ebbe az összegbe.

Mintegy 8,3 milliárd euróról érkezett felajánlás a brüsszeli donorkonferencián

Körülbelül 8,3 milliárd euróról érkezett felajánlás a polgárháború sújtotta Szíriában élő rászorulók és a környező államokban menedéket keresők támogatására a csütörtöki brüsszeli donorkonferencián.

Az Európai Unió és az ENSZ által szervezett értekezlet résztvevői idénre 6,2 milliárd eurót, jövő évre 2,1 milliárd eurót ajánlottak fel.

Mark Lowcock, az ENSZ humanitárius ügyeket koordináló hivatalának (OCHA) vezetője "rendkívüli elégedettségét" fejezte ki az eredmény miatt, noha a világszervezet korábbi közlése szerint az idei évben nagyjából 8 milliárd euróra lenne szükség a konfliktus áldozatainak megsegítésére.

A támogatások mintegy kétharmadát az Európai Unió, illetve tagállamai jelentették be, összesen 6,79 milliárd euró értékben.

Az EU mintegy 2,57 milliárd eurót ajánlott fel, Németország 2,321 milliárd eurót, az Egyesült Királyság 468 millió eurót, Hollandia 382 millió eurót, az Egyesült Államok 354 millió eurót, Franciaország 347 millió eurót, Norvégia 252 millió eurót, Japán 164 millió eurót. Magyarország 14 millió euróra tett vállalást, ebből 12 millióra az idei évre.

Számos ország egyelőre csak a 2019-es évre ajánlott fel támogatást, és az sem segíti a teljes tisztánlátást, hogy ezen összegek egy jelentős része nem "új pénz", hanem olyan, amelyre korábban már kötelezettséget vállaltak. Például beleszámít az EU részéről a Törökországban tartózkodó szíriai menekülteknek szánt idei 1,5 milliárd euró is.

Nemzetközi fejlesztési bankok emellett mintegy 18 milliárd euró kedvezményes kamatozású hitelre tettek felajánlást.

Filippo Grandi, az ENSZ menekültügyi főbiztosa üdvözölte az eredményt, mondván, megfelelő források híján le kellene állítani egyes humanitárius tevékenységeiket, márpedig a szíriaiaknak, akik szavai szerint "alig elképzelhető szörnyűségeket éltek át", sürgős szükségük van élelmiszerre, ivóvízre, gyógyszerekre.

Lowcock mindazonáltal rámutatott: a segélyezés nem oldja meg a válságot, ahhoz politikai rendezés kell.

Az ENSZ szerint idén 5,5 milliárd dollárra lenne szükség a környező országokban menedéket kereső szíriaiak, valamint 3,3 milliárdra a belső menekültek számára. A szakemberek szerint Szírián belül 11,7 millióan szorulnak támogatásra, a szomszédos országokban pedig 5,6 szíriai tartózkodik, többségük menekülttáborokban.

A konferencián több mint nyolcvan ország és regionális szervezet képviselői vettek részt. A szíriai válság szinte napra pontosan nyolc évvel ezelőtt, 2011. március 15-én békés kormányellenes tüntetésekkel kezdődött, a konfliktus azonban sokszereplős polgárháborúvá fajult, amely mára több mint 360 ezer ember életét követelte, és menekültsorba juttatta az ország lakosságának felét.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom