Az osztrák külügyminiszter közös határőrizetet javasol

Ausztria rendőrökkel és katonákkal segítené Szerbiát a határvédelemben
Ausztria rendőrökkel és katonákkal kívánja segíteni Szerbiát - hasonlóan Magyarországhoz - a határvédelemben, hogy feltartóztathassák a menekülthullámot - mondta Christian Kern osztrák kancellár Bécsben Aleksandar Vucic szerb miniszterelnökkel folytatott pénteki tanácskozását követően.
A szerb kormányfő üdvözölte a tervezett osztrák részvételt, amelyről egyelőre további részlet nem derült ki.
Vucic szerint az osztrák erősítést nemcsak Szerbia északi, Magyarországgal közös, hanem a déli, Macedóniával közös határán is bevetik majd.
Kern hangsúlyozta, hogy Ausztriának fontos a határvédelem, de annak együtt kell járnia a humanitárius kötelezettségek teljesítésével is. "A bevándorlást olyan mértékűre kell korlátozni, hogy lehetséges legyen az integráció" - szögezte le a kancellár, aki egyben utalt arra, hogy menekültügyi vészhelyzet esetén Ausztria visszaküldheti a migránsokat a határról, és kijelentette, hogy az erről szóló rendelet előkészítése már folyamatban van.
Az illegális bevándorlás szerbiai kezeléséről Vucic úgy nyilatkozott: "Nincsenek nagyobb problémáink, de szívesen veszünk minden segítséget".
Vucic és Kern is hangsúlyozták országaik kiváló viszonyát, amely az elmúlt években "jelentősen javult". Az osztrák kancellár emellett különösen a balkáni ország gazdasági fejlődését méltatta, kiemelve, hogy osztrák vállalatok "nagyszerű tapasztalatokra" tettek szert, és eddig mintegy 2,9 milliárd eurót (900 milliárd forintot) fektettek ott be. Szerinte irigylésre méltóan magas a gazdasági növekedés és a munkanélküliség csökkenése Szerbiában.
A nap folyamán Vucic Nebojsa Stefanovic belügyminiszter és Ivica Dacic külügyminiszter társaságában tanácskozott az osztrák kancellárral.
Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter pénteken újságírók előtt köszönetet mondott Szerbiának "a jó együttműködésért a menekültválság leküzdésében". "A balkáni útvonal lezárása érezhető tehermentesítést hozott" - jelentette ki. A külügyi tárca vezetője egyben háláját fejezte ki Belgrádnak azért is, hogy "kiálltak Ausztria mellett", amikor számos ország ellenezte a határok lezárását a Balkánon.
Dacic hangsúlyozta: Szerbia nem eshet áldozatul az Európai Unió széthúzó politikájának. A balkáni állam ugyanakkor nem fogja megváltoztatni eddigi politikáját, és továbbra is felajánlja támogatását az illegális bevándorlás megfékezéséhez - tette hozzá.

Nemcsak olyan emberek jönnek Európába, akik a biztonságot keresik, hanem olyanok is, akik jobb életet szeretnének - jelentette ki Kurz. Ez emberileg érthető, de az afrikai országok népességszámát tekintve "nem működő koncepció". "Aki azt gondolja, hogy hagyhatjuk a migrációt irányítatlanul végbemenni, az téved" - mondta. Az azonban nem jó - folytatta - , ha az EU-ban egyes közép-európai országok "ráerőszakolják a véleményüket más országokra, csak mert azt gondolják, hogy erkölcsileg felettük állnak".

Az EU-nak sokkal inkább a közös határvédelmet kellene tető alá hoznia - folytatta Sebastian Kurz, és hozzátette, hogy meggyőződése szerint akkor Magyarország és Lengyelország is kész volna segíteni.

Szükség van arra, hogy legális úton el lehessen jutni Európába, és "ha vége lesz az illegális bevándorlásnak, dolgozhatunk a kvótákkal", de ha az egyes országok azt érzik, hogy mindig újabb emberek jönnek, menekülésre késztető ok nélkül is, akkor Európa nem lesz képes megbirkózni a helyzettel.

Az osztrák miniszter szerint az elmúlt egy évben az EU-ban általánosságban véve azt lehetett látni, hogy nem tartották be az európai jogszabályokat. Rámutatott: a dublini egyezmény azt írja elő, hogy a menekültnek abban az országban kell benyújtania a menekült jogállás iránti kérelmét, amelyikben először belép az EU területére. A menekültek sokszor nem akarnak azokba az országokba menni, ahol rendelkezésre állnak szálláshelyek - mondta Kurz.

Az EU az elmúlt évben "rossz irányba kanyarodott", engedte, hogy a menekültek kiválasszák maguknak, melyik országban kérnek menedéket. "Időközben már tudjuk, hogy ugyanennyi pénzből ott helyben sokkal többet tudunk segíteni, mint ha megpróbálunk mindenkit Közép-Európában befogadni" - mondta az osztrák miniszter. Ugyanakkora összegből, amekkorából Ausztriában egy menekült egyévi ellátását lehet fedezni, az érintett régióban legalább húsz embert lehet ellátni - fejtette ki.

Athén az égei-tengeri szigeteken létesített, mára túlzsúfolttá vált menekülttáborok tehermentesítése érdekében elkezdte a menedékkérők átszállítását a görög szárazföldre - ismertette Jannisz Muzalasz görög bevándorlásügyi miniszter a Vima 99,5 nevű kereskedelmi rádiónak adott csütörtöki interjújában. Elsősorban családokat szállítanak át a szigetekről - ismertette Muzalasz.

A görög égei-tengeri szigeteken jelenleg több mint 10 300 menedékkérő tartózkodik túlzsúfolt menekülttáborokban, amelyek csak hozzávetőleg 7450 embernek nyújtanak férőhelyet. Ezért figyelmeztetett Krisztiána Kalojiru, az Égei-tenger északi térségének kormányzója már augusztus elején arra, hogy nincs több hely a menedékkérőknek a görög szigeteken.

Túlzsúfolttá vált a calais-i hevenyészett migránstábor
Túlzsúfolttá vált az észak-franciaországi Calais-ban hevenyészve kialakított migránstábor, amelyben jelenleg több mint 9100-an laknak, köztük 860 fiatalkorú - jelentette két segélyszervezet pénteken. Ez hozzávetőleg 2000 emberrel több, mint júliusban - mutattak rá.
Ugyanakkor a francia kormány szerint hivatalosan csak nagyjából 4500-an lakják a "dzsungel" néven is ismert tábort.
A Help Refugees és a L'Auberge des Migrants nevű segélyszervezetek szerint a helyzet nagyon feszült, mivel az illegális bevándorlók lehetőséget keresnek, hogy átjuthassanak Nagy Britanniába, ahol rokonaik laknak, vagy csak a jobb élet reményében.
A francia rendőrség a jövő héten számlálást akar végezni a táborban - közölte a Pas-de-Calais megyei prefektúra.
A lille-i közigazgatási bíróság a nap folyamán elutasította a prefektúra egy beadványát, amelynek értelmében betiltották volna az improvizált árusbódékat a táborban. A segélyszervezetek dolgozói szerint az intézkedés csak tovább növelte volna a helyi feszültségeket.
A nyomortelepre emlékeztető hatalmas tábor 2015 tavaszán alakult ki, amikor is Natacha Bouchard-nak, Calais jobboldali polgármesterének a kezdeményezésére a hatóságok felszámolták a városon belüli kisebb táborhelyeket, és önkéntesek segítségével egy volt szeméttelepnél újonnan megnyílt befogadóközpont térségébe terelték az embereket, azt ígérve, hogy ott megtűrik a sátrakat.

Az olasz rendőrkapitány falat építene az osztrák határon

Falat kellene építeni az olasz-osztrák határon az Ausztriából Olaszországba érkező menedékkérők tömege miatt - jelentette ki az olasz országos rendőrfőkapitány egy pénteken közzétett interjújában. Franco Gabrielli szerint országának erős menekülthullámra kell felkészülni Ausztria irányából. "Miközben Ausztria felé csak néhány száz migráns veszi az irányt, addig Ausztriából több ezren érkeznek hozzánk. Nekünk, olaszoknak valójában falat kellene építenünk" - mondta Gabrielli az Il Messaggero című olasz lapnak a Brenner-hágót érintő határvédelemre utalva. A rendőrfőkapitány további részleteket nem közölt a fallal kapcsolatban.

A hatóságok szerint többnyire pakisztániak és afgánok próbálnak meg Ausztrián és Szlovénián keresztül Olaszországba jutni, vagy azért, hogy a már az országban élő családtagjaikhoz csatlakozzanak, vagy hogy továbbutazzanak Svájcba vagy Franciaországba. Az olasz rendőrségi vezető szerint nemzetközi összefogásra lenne szükség a menekültválság kezeléséhez. "Mindannyiunknak ugyanabba az irányba kell eveznünk, és kevesebbet kell vitatkoznunk" - mondta.

Egyelőre nem irányítanak át több migránst a dél-európai menekülttáborokból az európai uniós kvótarendszer alapján Lengyelországba, és a többi uniós tagállam is csak vonakodva, illetve egyáltalán nem teljesíti a menedékkérők kvótarendszer szerinti befogadását - írta a Rzeczpospolita című lengyel napilap pénteken. Az előző lengyel kormány tavaly szeptemberben fogadta el az Európai Bizottság 120 ezer migráns elosztását előirányzó egyszeri kvótáját, és mintegy 7 ezer ember befogadására kötelezte el magát 2017 végéig. Márciusban érkezett volna a görögországi és az olaszországi táborokból átvállalandó migránsok első 100 fős csoportja. Az átirányítást azonban a helyi hatóságok megszüntették, mert a táborokban végzendő menedékjogi eljárás nehézségekbe ütközött.

"Minden jel arra vall, hogy bevándorlók nem érkeznek egyhamar" Lengyelországba - mondta a Rzeczpospolitának a kvótateljesítés folytatásáról Jakub Dudziak, a lengyel idegenrendészeti hivatal szóvivője. Hozzátette, hogy jelenleg a dél-európai táborokban senki sem nyújtott be olyan áttelepítési kérelmet, mely Lengyelországot jelölné meg célországként.

A németek 52 százaléka elégedetlen Angela Merkel menekültpolitikájával
Németországban a lakosság 52 százaléka elégedetlen Angela Merkel kancellár menekültpolitikai irányvonalával - mutatta ki egy pénteken ismertetett felmérés.

A ZDF országos köztelevízió Politbarometer című kutatássorozatának új adatait ismertető közleményében kiemelte, hogy a menekültpolitikában Angela Merkel és a kancellárt a szövetségi kormány menekültpolitikai tevékenysége miatt bíráló bajor miniszterelnök, Horst Seehofer álláspontja is megosztja a lakosságot. 
A kancellár a németek 44 százaléka szerint jól teljesít a menekültpolitikában, 52 százalék elégedetlen a munkájával. Horst Seehofer esetében 45 százalék az elégedettek és szintén 45 százalék az elégedetlenek aránya.
Az Angela Merkel vezette jobboldali CDU és a Horst Seehofer vezette CSU szövetségének szavazói körében 66 százalék elégedett a kancellár menekültügyi tevékenységével és 29 százalék elégedetlen. Horst Seehofer esetében az elégedettek aránya 46 százalék, az elégedetleneké 47 százalék.
Horst Seehofer pozíciójának az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű párt választói körében van többségi támogatása; a parlamenten (Bundestagon) kívüli AfD bázisában 74 százalék elégedett a bajor kormányfő menekültügyben kifejtett tevékenységével, és az elégedetlenek aránya csupán 23 százalék. Angela Merkel esetében egy százalék az elégedettek és 99 százalék az elégedetlenek aránya az AfD táborában.
Az 1977 óta végzett Politbarometer-kutatásokban a megkérdezettek a politikusok munkáját általában véve egy mínusz 5-től plusz 5-ig terjedő skálán értékelhetik. A kancellár teljesítményét ezúttal 1,4 pontra értékelték, ami visszaesés a július második felében mért 1,7 ponthoz képest. Azonban a kancellár így is változatlanul a negyedik helyen áll a tíz legnépszerűbb politikus rangsorában.
Horst Seehofer megítélése javult, teljesítményét 0,7 pontra értékelték a július második felében mért 0,3 százalék után. A bajor kormányfő így 2 helyet javított, a 7. helyre került a rangsorban.
A felmérés alapján a pártok támogatottságában nem történt jelentősebb változás a júliusban történt würzburgi és ansbachi - iszlamista hátterűnek tartott - merénylet, illetve az elkövető idegenellenes, rasszista meggyőződésének tulajdonított müncheni vérengzés óta. 
A CDU/CSU pártszövetség továbbra is 35 százalékon áll, a koalíciós társ szociáldemokraták (SPD) támogatottsága 2 százalékponttal 22 százalékra csökkent. A Bundestag ellenzéki oldalán a Zöldek 13 százalékon stagnálnak, a Baloldal 1 százalékponttal erősödve 9 százalékon áll. A Bundestagon kívül az AfD választói támogatottsága továbbra is 11 százalékos, a liberális FDP 1 százalékpontos emelkedés után 6 százalékon áll.
A szavazókorú népességet reprezentáló felmérést a Választási Kutatócsoport (Forschungsgruppe Wahlen) nevű mannheimi intézet készítette a ZDF-nek 1221 ember megkérdezésével augusztus 9-től 11-ig.