Az oroszbarát jelölt nyerte a moldovai elnökválasztást

Erről a központi választási bizottság bejelentése alapján számoltak be a hírügynökségek hétfőn. A részvételi arány 53,4 százalékos volt, négy százalékponttal magasabb, mint az első fordulóban. A végleges eredményt csak napok múlva fogják bejelenteni.

A 41 éves Dodon hétfő reggeli sajtóértekezletén megígérte, hogy a szoros eredményből következően "figyelembe fogja venni" ellenfele táborának törekvéseit is.

Moszkvában Vlagyimir Putyin elnök szóvivője, Dmitrij Peszkov kijelentette, hogy tiszteletben tartják Moldova népének választását, és gratulálnak a győztesnek. Peszkov azonban a kapcsolatok "normalizálására" és fejlesztésére is felszólított, miután a Moldova és az Európai Unió közötti társulási szerződés feszültséget váltott ki Moszkva és Chisinau között. "Országaink között nagyon szorosak voltak a kapcsolatok, mielőtt zsugorodni kezdtek volna" - közölte Peszkov, aki megjegyezte: Moszkva Dodon (és a bolgár elnökválasztást megnyerő Rumen Radev) esetében ellene van az olyan definícóknak, mint amilyen az "oroszbarát", az Oroszország felé hajló. 

A Rosszija 24 orosz hírtelevíziónak nyilatkozva Dodon kijelentette, a választási eredmény azt jelzi, hogy Moldova népe az Oroszországhoz való közeledésre és a Dnyeszter menti konfliktus rendezésére szavazott. Ez utóbbi szerinte 2017 elején kezdődhet meg, miután a szakadár köztársaságban megtörtént az elnökválasztás. "Álláspontom változatlan. Különleges státuszt kell adnunk a Dnyeszter mentének. Véleményem szerint az ország föderalizációja az egyetlen megoldás". Azt is közölte, elnökként azon lesz, hogy Moldovában 2017-ben előre hozott parlamenti választásokat rendezzenek. Emellett nem zárta ki, hogy népszavazást  is tartsanak az alkotmány módosításáról, melynek eredményeként kibővítenék az államfő jogköreit. 

Mindkét jelölt szerint a választást "rosszul szervezték meg", egyebek között nem volt elég szavazócédula a külföldi szavazóhelyeken. A szavazás tisztaságát négyezer hazai és külföldi megfigyelő ellenőrizte.

Moldova jelenlegi kormánya 2014-ben írta alá a társulási szerződést az Európai Unióval, de a kelet-európai ország továbbra is ingadozik a potenciális európai uniós tagság és az Oroszországgal való kapcsolatok szorosabbra fűzése között.

Az elmúlt években összeomlott a moldovai gazdaság, miután a 2014-es parlamenti választások előtt 1 milliárd dollárnak - a hazai össztermék mintegy egynyolcadának - nyoma veszett a helyi bankokból. A korrupció elleni tömegtüntetések közepette az ország alkotmánybírósága visszaállította a közvetlen elnökválasztás rendszerét. Mind Oroszország, mind a Nyugat nagyobb befolyást szeretne elérni a 3,5 milliós lélekszámú, elszegényedett, de geopolitikai szempontból stratégiai helyen fekvő agrárországban.