Külföld

Az igazságügyi reform felfüggesztésére szólítja fel a lengyel kormányt az Európai Bizottság

Timmermans szerint nem vethető össze a lengyel és a magyar jogi szabályozás

A vitatott igazságügyi reform felfüggesztésére szólította fel a lengyel kormányt szerdán az Európai Bizottság, "súlyos aggodalmának" adva hangot amiatt, hogy a tervezett változtatások alááshatják a bírói függetlenséget Lengyelországban. Nyílt levélben bírálták Lengyelországban a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt szerintük demokráciaellenes intézkedéseit Lech Walesa, Aleksander Kwasniewski és Bronislaw Komorowski volt államfők 

A brüsszeli testület tagjai szerdai tanácskozásukon megvitatták a legfrissebb lengyelországi fejleményeket, és az egyeztetés után kiadott bizottsági közleményben hangsúlyozták, hogy "rendkívül negatív hatása lenne az igazságszolgáltatás függetlenségére, és fokozná a jogállamiságot érő rendszerszintű veszélyt az országban", ha a jelenlegi formájukban fogadnák el a kifogásolt törvényeket.
A bizottságnak a bíróságok működéséről szóló három új törvénnyel van problémája, amelyek közül kettőt már elfogadott a varsói törvényhozás, és egyet már az elnök is aláírt, illetve a legfelsőbb bíróságra vonatkozó azon törvénytervezettel, amelyet nemrég a lengyel szejm (alsóház) elé terjesztettek.
Közölték, hogy megvizsgálták a lehetséges politikai és jogi lépéseket, és szükség esetén cselekedni fognak. Mint írták: újabb ajánlást küldhetnek a jogállamisági mechanizmus keretében vagy kötelezettségszegési eljárást indíthatnak, de az uniós alapszerződés 7. cikke szerinti eljárás megindítása is a lehetőségek között van. (A hetes cikk olyan, többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely - az európai uniós alapértékek súlyos és módszeres megsértése esetén - végső soron akár az érintett ország szavazati jogának a felfüggesztésével is járhat, ehhez azonban az összes többi tagállam egyhangú támogatására van szükség.)
Az uniós jog végrehajtása felett őrködő testület arról számolt be, hogy a biztosok kollégiumának jövő heti ülésén újból megvitatják a kérdést.
"Gyorsan előkészítjük a kötelezettségszegési eljárásokat az uniós jog megsértése miatt, hogy jövő héten meg tudjuk őket indítani" - jelentette ki sajtóértekezletén Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke.
"Összességében (a változtatások) felszámolnák a bíróságok maradék függetlenségét, és a kormány teljes politikai ellenőrzése alá vonnák az igazságszolgáltatást" - mondta. Hozzátette: "a legutóbbi fejlemények miatt nagyon közel kerültünk a 7-es cikk szerinti eljárás megindításához".

Az államfői aláírásra váró egyik törvény megszüntetné a 25 fős országos igazságszolgáltatási tanácsban (KRS) helyet foglaló 15 bíró eddigi kinevezési rendjét, és átalakítaná magát a testületet is. A tanácsban lévő 15 bírót ezentúl nem a szakmai szervezetek, hanem az alsóház lépviselői választanák meg.A legfelsőbb bíróságról szóló törvénytervezet egyebek mellett felmentené a törvényszék mostani tagjait, azok kivételével, akiket az igazságügyi miniszter kivonna ennek hatálya alól.

Timmermans: Nem hasonlítható össze a lengyel és a magyar helyzet

A jogállamiságot érintően a jelen pillanatban nem összevethető a lengyelországi és a magyarországi helyzet, ugyanis Magyarországon nincs szó az igazságügyi rendszer reformjáról - jelentette ki Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke szerdán Brüsszelben.

Timmermans az igazságügyet érintő lengyel törvényjavaslatokkal kapcsolatban tartott sajtótájékoztatóján kiemelte, hogy a jogállamiság kérdését tekintve a lengyel és a magyar helyzet eltér, ugyanis Magyarországon nem kívánják az igazságügyi miniszter befolyása alá vonni a bírói testület munkáját, azaz nem kérdőjelezik meg a hatalmi ágak szétválasztását.
Aláhúzta ugyanakkor, hogy "vannak problémák Magyarországgal", amelyek miatt kötelezettségszegési eljárások vannak folyamatban. Hozzátette, ha Lengyelország az országos igazságszolgáltatási tanácsra (KRS) és a legfelsőbb bíróságra (SN) vonatkozó törvényjavaslatot elfogadja, azzal az igazságszolgáltatást politikai befolyás alá helyezi.     Lengyelországban tehát a jogállamiság elleni támadás jellegénél fogva eltérő a magyar problémákhoz képest - tette hozzá a bizottsági alelnök.

Nyílt levélben bírálta a lengyel kormány "demokráciaellenes intézkedéseit" több egykori államfő

"A Jog és Igazságosság kormányának egy sor demokráciaellenes és alkotmányellenes döntéséből fakadó fenyegetéssel szemben mi a minden embert, (...) a Lengyel Köztársaság állampolgárait megillető alapvető szabadságjogok mellett állunk. (...) A jogállamiság és a demokratikus értékek megőrzéséért küzdünk. Nem egyezünk bele abba, hogy elvegyék tőlünk az alapvető állampolgári jogokat és a gyülekezési szabadságot" - olvasható a levélben, amelyet a volt elnökök mellett számos ellenzéki szimpatizáns is aláírt. "Gyermekeink és az ő gyermekeik oldalán állunk, akiknek joguk van egy szabad, demokratikus, modern hazában élniük a 21. században."

A volt elnökök azzal egy időben tették közzé a nyílt levelet, hogy az Európai Bizottság a vitatott igazságügyi reform felfüggesztésére szólította fel a lengyel kormányt. 

A levélírók a legfelsőbb bíróságról (SN) szóló, a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt képviselői által a múlt héten benyújtott törvényjavaslattal kapcsolatban is kifejtették álláspontjukat. "Mi, állampolgárok, tekintet nélkül a köztünk lévő különbözőségekre és pártállásra, a jogaink oldalán állunk (...) Harcolunk, mert a legfelsőbb bíróságért vívott vesztes csata a jelenlegi kormány diktatúrájának adná meg a kezdőlökést. Együtt állunk (Jaroslaw) Kaczynskival (a PiS elnökével) szemben, mert az előző generációk" nem bocsátanák meg nekünk a feladás és a gyávaság bűnét" - írták.

A "Mi, állampolgárok" című levélben az egykori államfők a PiS szerintük bevándorlásellenes politikájával szemben is állást foglaltak. "A halál elől menekülő és a demokratikus országokban" menedéket keresők "oldalán állunk. Lengyelország történelme az emberi szolidaritás története, és ezeket a demokratikus értékeket fogjuk követni" a háború borzalmai által sújtott családok esetében is - fogalmaztak.