Az első feladat a külföldön dolgozók jogainak garantálása

Luxemburgba költözhet a bankhatóság
Hivatalosan is versenybe szállt Luxembourg a jelenleg Londonban működő Európai Bankhatóság (EBA) új székhelyéért, a szervezetnek ugyanis költöznie kell majd az Egyesült Királyság uniós kilépésével - jelentette be csütörtökön Xavier Bettel kormányfő, azzal érvelve, hogy a jog szerint országának kell befogadnia az intézményt. Sajtóhírek szerint a közel 160 embert foglalkoztató szervezetnek biztosan költöznie kell a britek kilépésével, azonban az új székhelyről még nem döntöttek. Xavier Bettel luxemburgi miniszterelnök levelet küldött az uniós vezetőknek, amelyben azon véleményének adott hangot, hogy országát megilleti a jog a szervezet befogadására, miután az európai állam- és kormányfők 1965-ben határozatban rögzítették, hogy "hajlandók" a "pénzügyekkel foglalkozó" uniós intézményeket Luxembourgba telepíteni. Luxembourg mellett szól, hogy már most is fontos pénzügyi központ, több uniós ügynökségnek itt van a székhelye, például az Európai Beruházási Banknak, ráadásul közel is van az Európai Unió fővárosának számító Brüsszelhez - írta levelében Bettel. A nagyhercegség kormányának szóvivője csütörtökön elmondta, annak idején országa beleegyezésével lett Frankfurtban az Európai Központ Bank, Londonban pedig az Európai Bankhatóság székhelye, de ez kivételes helyzet volt. "Ezúttal szeretnénk, ha tiszteletben tartanák az 1965-ös döntést, és Luxembourgba kerülne az EBA új központja" - mondta. A brüsszeli testület illetékes szóvivője később arról számolt be, hogy a huszonhét bennmaradó tagállam mindegyike bejelentkezett már a banki szabályokat megszövegező és koordináló intézmény, illetve a szintén Londonban működő és költözni kényszerülő Európai Gyógyszerügynökség (EMA) székhelyéért.

A britek unióból való kilépésével kapcsolatban csütörtökön tartott sajtótájékoztatón a nagykövet hangsúlyozta, a brit kormány bízik benne, hogy képes lezárni a tárgyalásokat két év alatt, majd szabadkereskedelmi egyezmények útján ezt követően is erős partnerek maradnak az Európai Unióval. Több évtizedes közös munkáról van szó, közös érdek, hogy a kilépés után is megmaradjanak jó kapcsolatok, ezért fontos, hogy a tárgyalásokhoz pragmatikusan álljanak hozzá - jelentette ki Iain Lindsay.
Aláhúzta, hogy a kilépés után is Európa második legnagyobb gazdasága lesz a brit, ezért konstruktív megállapodásra van szükség, és a tárgyalásokon nem csak a kilépésről, hanem a jövőbeni kapcsolatokról is egyeztetnek.
Iain Lindsay azt is hangsúlyozta, az emberek nem arra szavaztak, hogy azért lépjenek ki, hogy rosszat tegyenek az unióval, hanem azért, hogy nagyobb beleszólásuk legyen a saját életük alakulásába. Magától értetődő, hogy az uniónak és a tagországoknak erős és szoros bilaterális megállapodásokra van szüksége a kilépést követően - mondta. Az MTI azon felvetésre, hogy a légiközlekedési szektornak minél előbb tudnia kell, mik lesznek a körülmények, Iain Lindsay azt mondta, Theresa May miniszterelnök világossá tette: addig, amíg az ország az unió tagja, az uniós jog érvényes a nemzetközi üzleti kapcsolatokra, a kilépés utáni napon pedig a brit jog fog erre vonatkozni. Hozzátette azonban, hogy amennyiben szükséges, a brit kormány igazítani fog a szabályokon. A cél az, hogy a legkisebb mértékben zavarják a gazdasági és kereskedelmei kapcsolatokat és az uniónak is ez az érdeke - tette hozzá.
A jogalkotási folyamat idén ősszel kezdődik el, de csak azon a napon lépnek életbe a passzusok, amikor az ország kilép az unióból. A tárgyalások májusban kezdődnek arról, hogy az ország az unióból való kiválás után tagja marad-e "Nyílt égbolt" légiközlekedési rendszernek.
A Nemzetközi Légi Szállítási Szövetség (IATA), valamint a több brit légitársaság is azt kérte korábban a brit kormánytól, hogy minél előbb tisztázzák a légiközlekedésre vonatkozó szabályokat, mert a társaságok egy évre előre alakítják a menetrendjüket, ezért tisztában kell lenniük a szabályokkal.

Uniós vezetőket tájékoztatott telefonon Theresa May brit miniszterelnök a brit EU-tagság megszűnéséhez vezető folyamat elindításáról - közölte csütörtökön a Downing Street.

A londoni kormányfői hivatal szóvivőjének tájékoztatása szerint a miniszterelnök Antonio Tajanival, az Európai Parlament (EP) elnökével, Enda Kenny ír, Beata Szydlo lengyel és Mariano Rajoy spanyol miniszterelnökkel, valamint Francois Hollande francia elnökkel beszélt azóta, hogy előző nap bejelentette a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválását.

Az 50. cikkely szabályozza - és szerdai aktiválása hivatalosan elindította - a brit EU-tagság megszűnéséhez vezető folyamatot, kétévi időtávlatot meghatározva a kilépés feltételeiről szóló tárgyalásokra.

A Downing Street szóvivőjének csütörtöki beszámolója szerint "meleg, konstruktív hangvételű" beszélgetések zajlottak May és a többi EU-vezető között, és az 50. cikkely aktiválását bejelentő levélről is olyan visszajelzések érkeztek az uniós partnerek részéről, hogy az értesítésben foglaltak "építő jellegűek".

A levelet szerdán adta át Sir Tim Barrow brit EU-nagykövet Donald Tusknak, az Európai Tanács elnökének.

Theresa May nem sokkal a levél kézbesítése előtt telefonon beszélt Donald Tuskkal, valamint Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével és Angela Merkel német kancellárral is.

Az 50. cikkely aktiválását bejelentő hatoldalas levél főbb pontjai között szerepel, hogy a brit kormány "merész és nagyratörő" szabadkereskedelmi egyezmény megkötését javasolja az Európai Uniónak.

A levél szerint e szabadkereskedelmi megállapodásnak átfogóbbnak kellene lennie minden korábbi hasonló egyezménynél, hogy magában foglalhassa egyebek mellett a pénzügyi szolgáltatási szektort is.

A levélben a brit kormány megerősíti ugyanakkor, hogy nem törekszik a brit tagság fenntartására az EU egységes belső piacán az uniós tagság megszűnése után. Az értesítés szerint London megérti és tiszteletben tartja azt az uniós álláspontot, hogy az egységes belső piaci tagsághoz kötődő négy szabadságjog - a munkaerő, a tőke, a javak és a szolgáltatások szabad áramlásához fűződő jog - egymástól nem szétválasztható, és nem lehet közülük "külön kicsemegézni" egyiket sem.

Theresa May már korábban bejelentette, hogy az Egyesült Királyság az EU-tagság megszűnése után nem kívánja fenntartani tagságát az Európai Unió egységes belső piacán sem, mivel e tagsághoz olyan feltételeket kellene teljesíteni, mintha a brit EU-tagság meg sem szűnne.

Az értesítésben hangsúlyosan szerepel az a londoni törekvés is, hogy a brit kormány a kilépési tárgyalások korai szakaszában megállapodást szeretne elérni az Egyesült Királyságban élő külföldi EU-állampolgárok jogainak garantálásáról, de ezzel egy időben, viszonossági alapon egyezségre akar jutni az EU-tagállamokban élő britek jogosultságainak garantálásáról is.

A Századvég Alapítvány kutatója szerint példát akar statuálni az Európai Bizottság (EB) a Nagy-Britannia uniós kilépéséről kötendő megállapodásnál; Pócza István erről az M1 aktuális csatorna csütörtök reggeli műsorában beszélt.

Mint mondta, az EU abban érdekelt, hogy a britek számára "alapvetően inkább kellemetlen és rossz" egyezség szülessen, utalva arra, hogy több tagállamban is erősödnek az Európai Unióból vagy az eurózónából való kilépést követelő erők.

Megjegyezte: a tavaly nyári brit népszavazás után a londoni vezetés levonta a személyi konzekvenciákat, Brüsszelben azonban ez nem történt meg, holott a britek elsősorban azokra a centralizációs törekvésekre mondtak nemet, amelyeket Jean-Claude Juncker EB-elnök jelenít meg.