Az amerikai képviselőház jóváhagyta az Oroszország, Irán és Észak-Korea elleni újabb szankciókat

Paul Manafort megkezdte a kért dokumentumok átadását az orosz szálakat vizsgáló szenátusi bizottságnak
Paul Manafort, a Trump-kampány volt menedzsere kedden későn este megkezdte a kért dokumentumok továbbítását az orosz szálakat vizsgáló szenátusi bizottságnak.
Manafort a választási kampány kezdetén rövid ideig volt Donald Trump kampánystábjának vezetője, de Trump - miután tudomást szerzett ukrajnai kapcsolatairól - négy hónap múltán megvált tőle.
A szenátus igazságügyi bizottsága, amely szintén vizsgálatot folytat Oroszországnak a tavalyi választási kampányba történt beavatkozási kísérleteiről, szerdára hívta be meghallgatásra a volt kampánymenedzsert. Manafort azonban hosszas egyeztetés után közölte: nem hajlandó részt venni a meghallgatáson. Sikerült viszont megállapodni vele, hogy az ügyről régóta kért dokumentumokat elkezdi továbbítani a kongresszusnak.
A volt kampánymenedzser - Jared Kushner, az elnök veje és tanácsadója, valamint ifjabb Donald Trump, az elnök idősebbik fia mellett - az orosz szálak vizsgálatainak egyik kulcsfigurája. Kedden megjelent a szenátusban és zárt ajtók mögött informálta a hírszerzési bizottság tagjait. Mint szóvivője, Jason Maloni később közölte: "minden kérdésre részletesen és kielégítően választ adott".
Bár a hírszerzési bizottságban elhangzottak nem voltak nyilvánosak, kiszivárgott - és az amerikai sajtó több orgánumában is megjelent - hírek szerint a szenátorok egy tavaly júniusban, a New York-i Trump-toronyban oroszokkal tartott találkozóról faggatták a volt kampányfőnököt.
Paul Manafort ellen külföldi félnek történt, be nem jelentett lobbitevékenység miatt is vizsgálat folyik.
Kedden egyébként, szintén zárt ajtók mögött, folytatódott Jared Kushner meghallgatása a szenátus hírszerzési bizottságában.

Paul Ryan házelnök a törvényjavaslatot "a történelem legszélesebb körű szankciós csomagjának" nevezte, Ed Royce, a képviselőház külügyi bizottságának republikánus elnöke pedig leszögezte: a szankciók által érintett három ország fenyegetést jelent az Egyesült Államok érdekeire. Royce kiemelte az Észak-Koreát sújtó szankciók fontosságát, tekintettel arra, hogy Phenjan ismételten rakétakísérleteket hajt végre. A Phenjan elleni szankciókat egyébként már májusban elfogadták, de a szenátus még nem szavazott róluk, ezért a képviselők beillesztették ebbe a törvénycsomagba.         
Bár a kétpárti egyetértéssel elfogadott törvényjavaslat három ország ellen foganatosít büntető szankciókat, az elemzők mégis jobbára az Oroszország elleni intézkedésekre figyelnek. Szakértők szerint a törvényjavaslat "bebetonozza" az eddig érvényben lévő szankciókat, megnehezítve Donald Trump helyzetét és törekvéseit az amerikai-orosz viszony javítására. Kongresszusi jóváhagyást ír elő ugyanis minden olyan lépést illetően, amely "jelentősen befolyásolja az amerikai külpolitikát".         
Vagyis Donald Trump elnöki lehetőségei korlátozottak lesznek, mert a kongresszus beleegyezése nélkül például nem oldhatja fel az Oroszország ellen érvényben lévő szankciókat.         
A törvényhozók a Krím-félsziget 2014-es bekebelezése, az Ukrajnában harcoló kormányellenes lázadók feltételezett támogatása és a tavalyi amerikai elnökválasztási folyamatba történt beavatkozása miatt szorgalmazzák a szankciókat Oroszország ellen. Moszkva egyébként következetesen cáfolja, hogy megpróbálta volna befolyásolni a 2016-os amerikai elnökválasztást.         
A törvényben foglalt szankciók egy sor vállalatot és egyént vesznek célba, beleértve az orosz energetikai szektor és bankrendszer szereplőit, fegyvergyártó cégeket, valamint az amerikai választási folyamatba való beavatkozással megvádoltakat.         
Az új szankciók európai vállalatokat is érintenek: nyolc olyan európai uniós vállalatot, amely részt vesz orosz energetikai beruházásokban, például az Északi Áramlat 2 olajvezeték megépítésében. Emiatt a német alkancellár és az osztrák kancellár már a törvényjavaslat tárgyalásakor is tiltakozott.         
A törvény csakis a szenátus igenlő szavazata után és az elnök aláírásával léphet hatályba. A Fehér Ház szóvivője, Sarah Huckabee Sanders vasárnap egy televíziós vitaműsorban azt mondta: Donald Trump nem támaszt akadályokat, és aláírja majd az elfogadott törvényt.         

Kedden éjszaka a Fehér Ház közleményben reagált a szavazásra. A Sarah Huckabee Sanders szóvivő által aláírt közlemény leszögezte: az elnök "támogatja a kemény szankciókat" Észak-Korea, Irán és Oroszország ellen, a Fehér Ház áttekinti a képviselőház döntését és egyúttal várja, hogy a törvényhozás végső döntése az elnök íróasztalára kerüljön.

Elbukott az egészségbiztosítási törvényről szóló szavazás

Elbukott az amerikai szenátusban szerdán az előző, demokrata párti kormány által kiépített egészségbiztosítási rendszer, az Obamacare visszavonásáról és annak egy új egészségbiztosítási törvénnyel való felváltásáról szóló szavazás.

A vereség nagyarányú volt: a szenátus száz tagja közül a szükséges 60 helyett csak 43-an szavaztak igennel, 57-en viszont - köztük a kormányzó republikánusok 9 szenátora is - elutasították a Donald Trump kormánya által szorgalmazott, súlyos megszorításokat jelentő tervet.
A voksolás a republikánusok számára biztatóan kezdődött: a szenátorok egyetlen többséggel ugyan - Mike Pence alelnök döntő voksával -, de megszavazták az ügyrendet, vagyis azt, hogy megkezdik a vitát az Obamacare visszavonásáról. Percekkel a szavazás után Donald Trump elnök "nagy lépésnek" minősítette az eredményt. A nyílt vita mindazonáltal nem jelentette azt is, hogy meglesz a megfelelő számú voks a jelenlegi törvény visszavonásához.    

A szavazásra visszatért Washingtonba az agydaganattal küzdő John McCain arizonai szenátor is, akit ovációval és tapssal fogadtak politikustársai. Az arizonai politikus azonban szenvedélyes beszédben közölte: a republikánusok egészségbiztosítási tervét a jelenlegi formájában nem hajlandó megszavazni, s az új egészségbiztosítási törvényt majd kétpárti egyetértéssel kell kidolgozni.     
A szavazást kaotikus körülmények, tiltakozások és bekiabálások közepette tartották meg. Az ügyrend szerint először az Obamacare visszavonásáról szavaztak, majd utána az új, már a republikánusok által kidolgozott törvényjavaslatról. A demokrata párti szenátorok ígéretükhöz híven egyhangúlag elutasították már az Obamacare visszavonásának felvetését is. Kilenc republikánus szenátor pedig - eltérő indokok alapján - szavazott nemmel.     

Az első kommentárok Trump és a republikánusok nagy vereségeként értékelik az éjszakába nyúló voksolás eredményét. Megjegyzik ugyanakkor, hogy a republikánus szenátorok most várhatóan azzal próbálkoznak majd, hogy külön - az új egészségbiztosítási tervezettől függetlenül - szavazzanak az Obamacare visszavonásáról.

Még nem született ugyan döntés, de értesülések szerint már szerda délutánra összehívhatják a szenátorokat, hogy voksoljanak. Hírmagyarázók szerint az Obamacare visszavonását új törvény elfogadása nélkül szinte bizonyosan nem sikerül elfogadtatni.

Az Obamacare visszavonása miatt - mint arra a Kongresszusi Költségvetési Iroda (CBO) nevű, független elemző intézet többször felhívta a figyelmet - mintegy 22 millióval kevesebb amerikainak lenne egészségbiztosítása. A republikánus törvénytervezetben előirányzott jelentős költségvetési csökkentések pedig a szerényebb jövedelműek egészségügyi ellátását segítő Medicaid-program ellehetetlenüléséhez vezetnének.

Akadályozza a Moszkva és a Washington közötti viszony javítását, hogy az amerikai képviselőház megszavazta az Oroszország, Irán és Észak-Korea elleni szankciók további szigorításáról rendelkező, európai uniós érdekeket is sértő törvénytervezetet - jelentette ki szerdán több külpolitikai tisztségviselő az orosz fővárosban.

Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő Petrozavodszkban újságírókkal közölte: a Kreml mindaddig tartózkodik az új amerikai szankciók tartalmi kommentálásától, amíg azok törvényerőre nem emelkednek. Hozzáfűzte egyúttal, hogy Moszkvában a kétoldalú viszony, a nemzetközi jog és a nemzetközi kereskedelmi viszonyok szempontjából "rendkívül szomorúnak és lehangolónak" látják a törvénytervezet amerikai kongresszusi alsóházi megerősítését.

Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes a TASZSZ hírügynökségnek nyilatkozva úgy vélekedett, hogy az Egyesült Államokban történtek "nem foghatók fel józan ésszel".
"Ennek a törvénytervezetnek a szerzői és a támogatói nagyon komoly lépést tesznek afelé, hogy megsemmisítsék az Oroszországgal fennálló viszony javításának perspektíváját" - fogalmazott a vezető diplomata.

Rjabkov szerint ugyanakkor Moszkvát "nem ragadják el az indulatok", és továbbra is keresni fogja az Oroszország és az Egyesült Államok közötti eredményes párbeszéd lehetőségeit, egyebek között a terrorizmus elleni harc és a tömegpusztító fegyverek elterjedésének megakadályozása kérdésében.

Konsztantyin Koszacsov, az orosz parlament felsőháza külügyi bizottságának elnöke Facebook-bejegyzésében "elkerülhetetlennek" nevezte az orosz-amerikai együttműködés további hanyatlását a törvénytervezet jogerőre emelkedése esetén, ami véleménye szerint mindenképpen be fog következni. A politikus azt sürgette, hogy Moszkva hozzon "nem szimmetrikus, de az amerikaiaknak fájó" ellenlépéseket, valamint hogy folytassa a világ más országaival való kapcsolatainak fejlesztését és az önellátóvá válását, anélkül, hogy elszigetelődjön.

A szenátor szükségesnek nevezte, hogy Oroszország konzultációkat folytasson EU-val, mert meglátása szerint az amerikai szankciók szigorítása európai érdekeket is sért.
"Nem szabad illúziókat táplálnunk, ők (az európaiak) nem válnak a szövetségeseinkké, de mivel ez az ő gazdasági érdekeiket is érinti, minimum egy ideiglenes érdekszövetség létrejöhet közöttünk" - írta Koszacsov.

Leonyid Szluckij, az orosz törvényhozási alsóház külügyi bizottságának elnöke azt hangoztatta, hogy az amerikai törvénytervezet elfogadása erősen megnehezíti a kétoldalú viszony helyreállítását és jelentősen leszűkíti a diplomáciai manőverezés terét "az Oroszország és az Egyesült Államok közötti párbeszéd gordiuszi csomójának kioldása érdekében".

Arra figyelmeztetett, hogy az oroszellenesnek szánt szankciók más országok cégeit is sújthatják majd, különösen az energiaszektorban. Szavai szerint a törvénytervezet "nemcsak Oroszország feltartóztatására, hanem az Egyesült Államok európai partnereinek feltartóztatására is irányul".
Szluckij rámutatott, hogy a törvénytervezet nem titkolt célként nevezi meg az amerikai cseppfolyósított földgáz világpiaci elhelyezését, "amihez el kell távolítani onnan az orosz gázt". A képviselő szerint ez a megközelítést európai megítélés szerint "megsérti a nemzetközi jog összes szabályát, valamint aláássa a kontinens stabilitását és energiabiztonságát". A politikus reményét fejezte ki, hogy az Európai Bizottság nem hajlik meg a tengerentúli nyomás alatt és az európai országok nemzeti érdekeinek megfelelő módon reagál majd az amerikai lépésre. 

A várakozások szerint az Oroszország, valamint az Irán és Észak-Korea elleni szankciók szigorításáról rendelkező törvénytervezetet a szenátus is megszavazza és Donald Trump elnök is jóváhagyja majd.