Az amerikai elnök katonai csapást fontolgat Szíriában

Elsőként a CNN hírtelevízió jelentette, meg nem nevezett forrásokra hivatkozva, hogy Donald Trump katonai akciót fontolgat Szíriában, válaszul az idlíbi gáztámadásra. A televízió információi szerint az elnök a kongresszus néhány tagjával beszélgetve jelezte szándékát, bár hozzátette, hogy döntésében mindenképpen James Mattis védelmi miniszter álláspontjára támaszkodik majd.
Az amerikai közszolgálati rádió (NPR) hírei szerint a Fehér Ház már átfogó és részletes megbeszéléseket folytat a Pentagonnal  a katonai csapásról. A rádió - a Fehér Ház meg nem nevezett tisztségviselőjére hivatkozva - azt jelentette, hogy szó lehet a szíriai légierő ellehetetlenítéséről is.       

Donald Trump úton van Floridába, ahol a Mar-a-Lago villában Hszi Csin-ping kínai elnökkel folytat két napig tartó megbeszéléseket. Már Floridában tartózkodik Rex Tillerson külügyminiszter - ő fogadta a kínai elnököt a repülőtéren - és Trumppal együtt utazik James Mattis védelmi miniszter is. Trump és Mattis várhatóan Floridában vitatja meg a szíriai helyzetet és dönt az esetleges katonai lépésekről.       

Trump elnök szerdán, a II. Abdalláh jordániai királlyal közösen tartott sajtókonferenciáján beszélt arról, hogy az idlíbi gáztámadás, kivált a haldokló gyermekek látványa mélyen megrendítette őt és megváltoztatta a Bassár el-Aszad szíriai elnökről alkotott eddigi véleményét, illetve a szíriai helyzet megítélésben eddig tanúsított álláspontját is. Korábban ugyanis mind Trump elnök, mind Nikki Haley amerikai ENSZ-nagykövet azt hangoztatta a nyilvánosság előtt, hogy Washington prioritásai megváltoztak és már nem tartja szükségesnek Aszad elnök eltávolítását és a rendszerváltozást Szíriában.
Csütörtökön este Mike Pence alelnök a Fox televíziónak adott interjújában a többi között arról beszélt, hogy a vegyifegyver-támadás ügyében "minden bizonyíték az Aszad-rendszer felelősségére utal", és leszögezte, hogy "minden megoldás az asztalon van". Az alelnök kitért arra is, hogy bár Washington reményei szerint az ENSZ cselekszik Szíria ügyében, de az amerikai kormányzatnak megvannak a maga "opciói".
Tillerson külügyminiszter szerdán ugyancsak Aszad elnököt okolta a gáztámadásért és felvetette Oroszország felelősségét is. Az amerikai diplomácia irányítója szerdán este telefonon is egyeztetett az ügyben Szergej Lavrov orosz külügyminszterrel.

Ankara reméli, Washington hadművelettel válaszol az idlíbi támadásra
Ankara reméli, hogy Donald Trump katonai beavatkozással válaszol a szíriai kormányerők által kedden elkövetett idlíbi vegyi támadásra - jelentette ki Recep Tayyip Erdogan török államfő csütörtökön a Kanal 7 török televíziónak adott interjújában.

Trump a napokban azt nyilatkozta, hogy az idlíbi incidens után megváltozott Washington hozzáállása Bassár el-Aszad szíriai elnök rezsiméhez, ám azt nem közölte, hogy ebből mi következik, és hogy az Egyesült Államok milyen lépéseket tervez Szíriával kapcsolatban.

Erdogan hangoztatta: Trump szavai nem maradhatnak pusztán szavak. Egyúttal kijelentette: ha csakugyan cselekvésre kerül a sor, akkor Törökország kész a feladat ráeső részét teljesíteni.

A nyugati hatalmak Damaszkuszt vádolják vegyifegyver-támadással, míg Moszkva szerint a szíriai kormányhadsereg egy fegyverraktárt talált el, ahol a lázadók vegyi fegyvereket tároltak.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a légicsapást követően 70 ember halt meg, és százak egészsége károsodott. A londoni székhelyű Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH) úgy tudja, hogy legalább 86 halott van, köztük 30 gyerek és 20 nő. Erdogan szerdán arról számolt be, hogy a szíriai rezsim több mint 100 embert ölt meg, beleértve legalább 50 kiskorút.

Bekir Bozdag török igazságügyi miniszter csütörtökön közölte: a Törökországba szállítottak közül három áldozat boncolása során bebizonyosodott, hogy vegyi fegyverrel hajtották végre a támadást az Idlíb tartomány-beli Hán Sejkúnban.

Washington, Párizs és London még csütörtökön BT-szavazást akar
Az Egyesült Államok, Franciaország és Nagy-Britannia, az ENSZ Biztonsági Tanácsának három állandó tagja azt követeli, hogy még csütörtökön szavazzanak a feltételezett szíriai vegyifegyver-támadás ügyében vizsgálatot követelő határozattervezetükről - közölték diplomaták.

Egyelőre nem tudni, mi Oroszország álláspontja a tervezetről, amelynek szövegén kétnapi tárgyalások eredményeképpen kissé enyhítettek.

A tervezet teljes körű vizsgálatot követel a damaszkuszi kormány közreműködésével a keddi Hán-Sejkún-i feltételezett vegyifegyver-támadás ügyében, de szankciókat nem helyez kilátásba. A lázadók erősségének számító nyugat-szíriai Idlíb tartománybeli településen elkövetett légitámadásnak 86 halottja van, közöttük 27 gyermek, 546-an megsebesültek.

Oroszország "teljességgel elfogadhatatlannak" nevezte a tervezet előző változatát. A tárgyalásokon Moszkva saját határozattervezetet javasolt, amely nem írta volna elő a szíriai kormány együttműködését a vizsgálatban.

Diplomaták szerint közép-európai idő szerint péntek hajnali egy órakor várható a szavazás.

Moszkva eddig minden, szíriai szövetségesét érintő BT-határozattervezetet megvétózott, immár hétszer.

Angela Merkel német kancellár csütörtökön szégyenletesnek nevezte, hogy előző nap az ENSZ Biztonsági Tanácsában nem sikerült elfogadni a feltételezett szíriai vegyifegyver-támadás feltárásáról szóló határozatot. A keddi akció "barbár támadás volt, amelyet feltétlenül ki kell vizsgálni" - húzta alá Merkel, rámutatva, hogy háborús bűncselekményt követ el, aki vegyi fegyvert vet be.

A keddi támadás ügyében vizsgálatot folytató Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) csütörtökön bejelentette, hogy kapcsolatba lépett a szíriai hatóságokkal. Közleményében az OPCW felszólította a Vegyifegyver-tilalmi Egyezmény valamennyi tagállamát, hogy minden, a Hán Sejkún-i támadással kapcsolatos, rendelkezésükre álló értesülést osszanak meg szervezettel.

Az OPCW csütörtökön közölte, hogy tényfeltáró vizsgálat keretében "gyűjtenek és elemeznek" minden ilyen információt. A szervezet azt nem közölte, hogy vannak-e nyomozói Szíriában. A tényfeltáró vizsgálat szemtanúk vallomásain, valamint a feltételezett támadások helyszínén és az áldozatokról vett minták elemzésén alapul. Korábban a szervezet megállapította, hogy klórgázt és mustárgázt bizonyosan használtak Szíriában fegyverként.