Az államfő hatalmát erősítheti meg a hadsereg akciója

- Mi állhat a szombat hajnali törökországi puccskísérlet hátterében?

- A közvéleményben keringő elméleteknek két fő vonaluk van. Az Erdogan-kormányzat retorikája szerint egyértelműen Fethullah Gülen hitszónok és az általa Törökországban felépített párhuzamos hatalmi struktúra tehető a kudarcba fulladt puccskísérlet egyedüli felelősévé. Ennek annyiban van megalapozottsága, hogy a gülenista mozgalom valóban nagyon erős, és jól be van csatornázva a török államigazgatásban, a kormány mostani érvrendszere pedig azon alapul, hogy a gülenisták a hadsereg soraiba is beszivárogtak. A másik, inkább a nemzetközi színtéren népszerűvé vált nézet szerint, maga a török elnök rendezte meg a puccsot, hogy így erősítse saját belpolitikai pozícióit, illetve az elnöki rendszer támogatottságát. Eszerint Erdogan célja az volt, hogy a puccskísérletre hivatkozva leszámolhasson a hadsereg azon embereivel, akik az ország szekuláris berendezkedésének védelmére hivatkozva nem támogatják az általa egyre inkább erőltetett prezidenciális vonalat.

- A puccskísérletnek milyen hatása lehet a török belpolitikára?

- Racionális magyarázat egyelőre arra a kérdésre sem adható, hogy a puccskísérlet miért épp most történt, vagy hogy milyen érdekek vezérelték azt, arra pedig végképp nem, hogy hová vezet mindez. Az viszont tény, hogy Erdogan rögtön a puccs bukása után közölte, eljött az ideje a hadsereg megtisztításának. Köztudomású, hogy az elnök és a hadsereg viszonya finoman szólva is ellentmondásos volt, ugyanakkor pár évvel ezelőtt két nagy koncepciós persorozat után úgy tűnt, mintha létrejött volna egyfajta kiegyezés. Éppen ezért furcsa adalék, hogy amellett, hogy a puccskísérlet bukása után több mint 2800 katonát, köztük tábornokokat is őrizetbe vettek, egyúttal közel háromezer bírát is eltávolítottak a posztjáról.

- Mondhatjuk tehát, hogy Erdogannak jól jött ez a helyzet ahhoz, hogy eltávolítsa ellenlábasait?

- Természetesen ennek lehet egy ilyen olvasata is, viszont ne feledjük, hogy óriási szükség van a most jócskán megtizedelt hadseregükre, egyrészt a szomszédos Szíriában dúló polgárháború és az Iszlám Állam jelenléte miatt, másrészt pedig néhány évnyi béke után a kurdokkal is kiújult a konfliktus az ország délkeleti részén. Akárhogy is nézzük tehát, Törökország jelenleg háborúban áll, ilyen körülmények között pedig mindenképpen kockázatos a hadsereg megtizedelése.