Az Európai Parlament meghatározta a britekkel kötendő kiválási szerződés elfogadásának feltételeit

A néppárti, szociáldemokrata, liberális és zöld frakció által beterjesztett dokumentumban elvetették a párhuzamos tárgyalások lehetőségét. Kiemelték, csak akkor kezdődhetnek meg a tárgyalások a felek közötti jövőbeli kapcsolat feltételeiről, ha megfelelő ütemben haladnak az egyeztetések a kilépési megállapodásról.

Ennek kapcsán megjegyezték, hogy bármilyen átmeneti megállapodás maximális időtartama három év lehet. A jövőbeni kapcsolatokra vonatkozó megegyezés pedig csakis azután köthető meg, hogy az ország ténylegesen kivált az unióból.

Az Európai Parlament szerint nem lenne tanácsos a jövőbeni gazdasági kapcsolatok kérdésében ágazati megállapodásokat, a biztonság és a gazdasági együttműködés összekapcsolásával pedig különalkut kötni. Emellett ismételten megerősítették, hogy a négy szabadság - a tőke, az áruk, a szolgáltatások és a munkaerő szabad mozgása - szétválaszthatatlan.

Mint írták, elsődleges fontosságú, hogy garantálják a jogait a szigetországban élő uniós állampolgároknak, illetve a briteknek az EU huszonhét országában. A képviselők hangsúlyozták, hogy az Egyesült Királyságra egészen a kilépés pillanatáig érvényesek maradnak a szerződéses jogok és kötelezettségek. Ide tartozik, hogy Londonnak az EU-ból kilépve is teljesítenie kell majd a közösséggel szemben fennálló pénzügyi kötelezettségeit. Kitértek rá, hogy a folyamat során biztosítani kell az észak-írországi helyzet stabilitását és el kell kerülni a fizikai határ újbóli felállítását.

Az uniós parlament "jóhiszemű és átlátható" tárgyalásokra szólította a feleket, az Egyesült Királyságot pedig óva intette attól, hogy bármelyik tagállammal külön egyezkedésbe kezdjen. Bár szakemberek szerint a parlament csak marginális szerepet fog játszani a tárgyalásokon, az Egyesült Királyság és az EU közötti esetleges egyezséget az Európai Parlamentnek is jóvá kell majd hagynia, sok képviselő pedig azzal fenyegetett, hogy nem fogadják el a megállapodást, amennyiben az valamilyen szempontból sérti az unió alapértékeit.

Schöpflin György fideszes képviselő hangsúlyozta: "nyugalmunkat megőrizve, professzionálisan és elköteleződéssel kell a tárgyalásokat lefolytatnunk, célunk az, hogy hosszú távra tervezzünk és pozitív összegű játszmaként biztosítsuk a jövőt mindkét fél számára".

Szanyi Tibor, az MSZP képviselője szerint "biztató, hogy az EU dinamikus, határozottan integrációpárti mandátummal készül a tárgyalásokra, de ettől még sajnos változatlanul tény, hogy a Brexittel végső soron mindenki csak veszít". "Nem nagyon hiszem, de remélem, hogy mindez Orbán és a többi, hatalmához ragaszkodó jobboldali nacionalista demagóg számára is súlyos figyelmeztetésül szolgál" - írta közleményében a politikus.

A brit kormány nemrég megküldte az értesítést a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelyének aktiválásáról, hivatalosan elindítva az Egyesült Királyság uniós tagságának megszűnéséhez vezető folyamatot. A cikkely kétévi időkeretet határoz meg a kilépés feltételeiről szóló egyeztetésekre. A tárgyalássorozat meghosszabbítható, de ehhez a bennmaradó "huszonhetek" egyhangú beleegyezése is szükséges lenne.

Többoldalú és átfogó intézkedésekre van szükség a világméretű, számos áldozatot követelő migrációs hullám kezelésére - fogalmaztak az Európai Parlament képviselői szerdán. Az uniós parlament a menekült- és migránsáramlatok kezeléséről szóló jelentés elfogadásával végződött strasbourgi plenáris ülésén a képviselők leszögezték, a nemzetközi migráció nemzetközi összefogást igényel, szorosabb együttműködést az uniós intézmények, az ENSZ, a fejlesztési bankok és a helyi szervezetek között. Azt hangsúlyozták, hogy valódi, emberi jogi normákon alapuló közös európai migrációs politika kialakítására van szükség, amelyet a tagállamok közötti szolidaritás elve biztosít.

A képviselők arra hívták fel a figyelmet, hogy nem elég átláthatók az Európai Unió, valamint Libanon és Jordánia közötti együttműködési megállapodás részletei, amelynek elfogadása ráadásul még sokára várható. Véleményük szerint az uniónak testre szabottan kellene segítséget nyújtani az egyes országok számára a migrációs hullám megállításában, továbbá úgy találták, az uniónak nem szabad arra ösztönöznie a harmadik országokat, hogy az együttműködés keretében erőszakkal térítsék el a migránsokat attól, hogy Európa felé induljanak.

Hölvényi György kereszténydemokrata európai parlamenti képviselő az MTI-hez eljuttatott közleményében kijelentette: a menekültválságot csak helyben lehet megoldani, Európának az elvándorlás megakadályozása érdekében helyben kell segítséget nyújtania az emberhez méltó életfeltételek megteremtésével.

Véleménye szerint az elmúlt évek tragikus eseményei után az Európai Uniónak alapvetően változtatnia kell eddigi politikáján. Ahelyett, hogy a menekülteket akár közvetve Európába csalogatná, a helyben segítés hosszú távra megoldást jelentő stratégiáját kell kidolgoznia. "A menekültek nem lehetnek az európai önzés áldozatai, akiket másodrangú állampolgárként az európai munkaerőhiány pótlására kívánnak felhasználni" - fogalmazott a politikus.