Az Európai Parlament 25 százalékban maximálná a legfelső áfakulcsot

A teljes áfarendszer-reform célja, hogy egyértelműsítsék a határokon átnyúló kereskedelemre vonatkozó szabályokat. 
Ennek része az a két jogszabály-tervezet, amelyekről az EP szavazott. Az egyik az egységes piacon belüli kereskedelmet egyszerűsíti elsősorban a kis- és középméretű vállalkozások számára. A másik egyértelműbb áfakulcsrendszert hozna létre. 

A sajtószolgálat közlése szerint a szabályozásra azért van szükség, mert az unió tagállamai évente csaknem 50 milliárd eurótól esnek el áfacsalások miatt.

A két parlamenti szavazás során a képviselők nagyrészt támogatták a bizottsági javaslatot, ugyanakkor kiegészítették az áfakulcs felső határának meghatározásával, a vitarendezési eljárások bevezetésével és egy közös, az áfarendszerről szóló információs portál létrehozásával, amely azonnal pontos információval szolgál a tagállamok áfaszabályairól. 

A szavazást megelőző vitában Jeppe Kofold, az áfaszabályok témájáért felelős dán szocialista képviselő kijelentette: "sokféle áfarendszer létezik az Európai Unióban, tele kiskapuval és fekete lyukkal. Ez vezetett el oda, hogy egyre több áfabevétel tűnik el. Az előttünk lévő reformokkal évente 41 milliárd euróval csökkenthetjük ezt az áfabevétel-kiesést, egymilliárd euróval pedig a vállalatok adminisztratív költségeit."

Az áfakulcsok témaköréért felelős Szanyi Tibor szocialista EP-képviselő az MTI-hez eljuttatott közleményében felhívta a  figyelmet arra, hogy a 15 és 25 százalékos érték közé eső általános kulcson túl a tagállamoknak lehetőségük lesz két kedvezményes kulcs és egy, a 0 és 5 százalék közötti kulcs alkalmazására is.

Szerinte a költségvetési források biztosítása és a káros adóverseny elkerülése céljából valamennyi áfakulcsot figyelembe véve egy 12 százalékos súlyozott átlagot kell elérni minden tagállamban.

Hangsúlyozta, hogy a megszavazott javaslat harmonizált és kevésbé korlátozó szabályokat vezet be, például azzal, hogy nem egészíti ki azon áruk és szolgáltatások már így is hosszú jegyzékét, amelyekre kedvezményes adómértéket lehet alkalmazni, hanem egy negatív listát vezet be.

A bizottság jogszabály-tervezetének javasolt változtatásai még az Európa Tanács elé kerülnek.

A tervezettnél nagyobb mértékben, 40 százalékkal szorítanák le 2030-ra az új autók szén-dioxid-kibocsátását a 2021-es szinthez képest az Európai Parlament (EP) szerdai strasbourgi plenáris ülésén elfogadott határozat értelmében.

Az Európai Bizottság eredeti javaslatai alapján 2025-re 15 százalékkal, 2030-ra 30 százalékkal kellene csökkenteni az új személyautók és könnyű haszongépjárművek által kibocsátható szén-dioxid mennyiségét a 2021-re előirányzott értékhez képest.

Az EP azonban ennél ambiciózusabb csökkentést írna elő: 2025-re 20, 2030-ra 40 százalékot. A célértékeket túllépő gyártóknak pedig büntetést kellene fizetniük az európai költségvetésbe, amiből az autóipari változások által érintett munkaerő továbbképzését finanszíroznák.

A 389:239 arányban megszavazott indítvány szerint segíteni kell az elektromos autók elterjedését: 2025-re 20 százalékra, 2030-ra pedig 35 százalékra kell növelni Európában a zéró- és alacsony kibocsátású járművek piaci részesedését a személyautók és kisteherautók esetében.

Felszólították emellett az Európai Bizottságot, hogy két éven belül álljon elő a szén-dioxid-kibocsátást valós környezetben mérő tesztet előíró tervezettel. A nitrogén-oxid esetében már bevezetetthez hasonló ezen teszteknek 2023-ra működniük kell - szögezték le a képviselők.

Az Európai Parlament hangsúlyozta: jövő év végére törvényileg biztosítani kell, hogy a fogyasztók pontos és összevethető információhoz jussanak az új gépjárművek üzemanyag-fogyasztásáról, illetve szén-dioxid- és szennyezőanyag-kibocsátásáról.

Kitértek arra is, hogy a zöld autóipari és technológiai változásoknak negatív társadalmi következményei is lehetnek, az EU-nak ezért támogatnia kell az ágazatban dolgozók tovább- és átképzését, elsősorban az átmenet által leginkább érintett régiókban.

"A jogszabály tervezete nem pusztán a káros gázok kibocsátását csökkenti és a környezetet védi, hanem megfelelő ösztönzőket ad az autógyártóknak, infrastruktúra-beruházásokra sarkall, a munkavállalók számára pedig igazságos átmenetet biztosít" - emelte ki Miriam Dalli máltai szociáldemokrata jelentéstevő.

A tagállamok kormányait tömörítő tanács várhatóan jövő héten fogadja el az álláspontját az ügyben, ezután kezdődhetnek meg az intézményközi tárgyalások.

A tervezet célja a közúti közlekedésből származó károsanyag-kibocsátás mérséklése azon vállalások keretében, amelyek alapján az EU-nak a következő évtized végéig összességében 40 százalékkal kellene csökkentenie az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es szinthez képest.

A hivatalos adatok szerint mindössze 0,1 százalék volt az elektromos autók aránya 2015-ben Európában, a hibrideké pedig 0,4 százalék. Európában évente 400 ezer korai haláleset írható a légszennyezés számlájára.