Külföld
Az Európai Bizottság hárommillió migránssal számol 2017-ig
Az osztrák belügyminiszter szerint önmagában nincs baj a kerítéssel
A menekültválság már most túlfeszíti a huszonnyolc EU-tagállam lehetőségeit, hogy szállást biztosítsanak a menekültárral érkező embereknek. Több mint hétszázezren érkeztek - menedéket és megélhetést keresve - az idén Európába - írta az Európai Bizottság.
Az EB csütörtökön publikált őszi gazdasági előrejelzése szerint a jelenlegi migrációs adatok és „szakmai számítások” alapján a bevándorlás üteme aligha fog alábbhagyni 2017-ig.
A következő négy hónapban további mintegy hatszázezer migráns és menekült érkezhet Európába Törökország felől - közölte friss előrejelzésében az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR).Az viszont nem szerepel a jelentésben, hogy a Frontex az adatok közlésekor pontosította: azok, akik Görögországban és Magyarországon is átlépték az unió külső határát, kétszer, vagyis duplán szerepelnek a számításokban. Megjegyzi a bizottság, hogy ha idén egymillió migráns érkezik az unióba, az a lakosság 0,2 százalékát teszi ki, miközben például Spanyolországban 1995 és 2008 között hatmillió fővel, vagyis 15 százalékkal nőtt a külföldön születettek, vagyis bevándorlók száma, és az unióba érkező migránsok száma eltörpül a Szíriával szomszédos országok által befogadott menekültek létszáma mellett is. Együtt kell működni a migránskérdésben Európa külügyi vezetőinek távol-keleti kollégáikkal, hiszen a problémát csak közösen lehet megoldani - hangoztatta Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter csütörtökön Luxembourgban. A menekültek visszafogadásáról kell megbeszélést folytatnia és megoldásra jutnia az európai külügyminisztereknek azokkal az országokkal, amelyek polgárait sem Németország, sem más uniós tagállam nem tudja befogadni - mondta újságíróknak nyilatkozva a német tárcavezető. Brüsszel arra számít, hogy a 2017-ig tartó időszakban a menedékkérők beáramlásának üteme fokozatosan normalizálódik, és további hárommillióan érkeznek. Ennek gazdasági hatása a bizottság elemzése szerint tagállamonként eltérő lesz, az összesített hatás viszont akár enyhe pozitív gazdasági eredménnyel is járhat, ez 2020-ig az eredetihez képes 0,2-0,3 százalékkal nagyobb GDP-ben mutatkozhat meg uniós szinten. „Az elemzés azt mutatja, hogy ha megfelelően kezelik, akkor a menekültek beáramlása rövid és középtávon enyhe pozitív hatással lehet a növekedésre. Ebben kulcsfontosságú szerep jut annak, hogy a befogadott menekültek integrálódjanak a munkaerőpiacra” - állapítja meg a bizottság, külön kitérve arra, hogy azt is figyelembe vette, hogy a menedékkérők közül melyik tagállamban átlagosan hányan kapják meg a menekültstátust. Hosszabb távon az elemzés általánosságban a migráció hatásaival foglalkozó kutatásokra hivatkozva arról ír, hogy a nem uniós országból származó migránsok általában több bevételt termelnek az államnak, mint amennyi juttatást igénybe vesznek, és ha megfelelően integrálódnak, akkor az öregedő és zsugorodó munkaerővel rendelkező országok fenntarthatóságát javíthatják, viszont, ha nem sikerül őket integrálni, annak éppen ellenkező hatása lehet. Azt viszont kiemeli a dokumentum, hogy a bevándorlás kicsiny vagy jelentéktelen hatással van a helyi munkanélküliségre. Mindezeket a kutatási megállapításokat ugyanakkor Brüsszel szerint fenntartásokkal kell kezelni, mert a most érkező migránsokról kevés megbízható adat áll rendelkezésre, és a hárommilliós szám is puszta becslés; a bizottság azzal számol ugyanis, hogy idén egymillió, jövőre másfélmillió, 2017-ben pedig félmillió menedékkérő érkezik, és körülbelül felük kap valóban menekültstátust, továbbá az elismert menekültek háromnegyede a munkaképes korosztályhoz tartozik. Az osztrákok szerint önmagában nincs baj a kerítéssel A belügyminiszter szerint a kerítésépítés csak akkor problémás, ha a célja az ország bezárása. Johanna Mikl-Leitner szerint a mindenkit szívesen látó üzenetek helyett át kell állni a mértéktartás kultúrájára, mert Ausztria (de Európa sem) tud mindenkit befogadni. Alkotmányos értékek oktatásával integrálnának A minisztériumra hivatkozva a Der Standard arról ír, hogy 2015 januárja és szeptembere között az országban benyújtott menekültkérelmek többségében szíriai és afgán állampolgároktól érkeztek, a menekültstátust igénylők háromnegyede férfi, hetven százaléka tizenhat és negyvenhat év közötti, huszonöt százalékuk tizenhat év alatti, öt százalékuk pedig negyvenhat évnél idősebb. A lap Heinz Fassmann integrációs szakértőre hivatkozva azt írja, hogy a tanfolyamon szó lesz az egészségügyi és az iskolarendszer működéséről, az osztrák történelemről, földrajzról vagy akár a szelektív hulladékgyűjtésről is. Sebastian Kurz osztrák külügyi és integrációért felelős miniszter szerint meg kell állítani a menekültáradatot, ugyanakkor a már az országba érkezettek integrációja is fontos. Az integrációs tervet jövő héten ismertetik részletesen.