Külföld

Az Európai Bíróság előtt a Magyarországgal szembeni uniós kötelezettségszegési eljárás

Völner Pál: Minden fronton támadás indult Magyarország ellen

Megérkezett az Európai Bíróságra az a kereset, melyet az Európai Bizottság nyújtott be Magyarország ellen a külföldi egyetemek, a többi között a Közép-európai Egyetem (CEU) működési feltételeit meghatározó magyar szabályozás miatt indított kötelezettségszegési eljárásban - közölte pénteken a luxembourgi székhelyű bírói testület. Völner Pál, az igazságügyi tárca államtitkára ennek kapcsán kijelentette: minden fronton támadás indult Magyarország ellen.

Völner: minden fronton támadás indult Magyarország ellen
Látható, hogy minden fronton támadás indult Magyarország ellen - reagált az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára pénteken arra, hogy eljárás indul Magyarország ellen az Európai Bíróságon a felsőoktatási törvénymódosítása miatt.
Völner Pál elmondta: a kormány álláspontja kezdettől az, hogy a felsőoktatási törvénymódosítása elleni támadás is csak része annak, hogy nyomást helyezzenek Magyarországra, amiért a Soros-terv útjában áll.
A magyar felsőoktatási törvény célja, hogy a külföldi egyetemekre is ugyanazok a szabályok vonatkozzanak, mint a magyar iskolákra - hangsúlyozta. Hozzátette: "óriási a nyomás rajtunk, hogy a Soros-egyetemre ne vonatkozzanak a magyar törvények. A törvény jó, ezt bizonyítja az is, hogy a többi egyetem is teljesíti a feltételeket".
A kormány kész ezt a vitát lefolytatni az Európai Bíróság előtt is - jelentette ki az államtitkár. 

Az Európai Bizottság december elején jelentette be, hogy szerinte nem történt előrelépés, s ezért harmadik szakaszba lépteti a nemzeti felsőoktatási törvény módosítása miatt Magyarország ellen áprilisban megindított kötelezettségszegési eljárást, és a bírósághoz fordul.

A brüsszeli testület szerint a módosított törvény sérti a letelepedés, a szolgáltatások nyújtásának, a tudományos tevékenység, az oktatás, illetve a vállalkozás szabadságát garantáló uniós jogot.

 A felsőoktatási törvény tavaly áprilisban elfogadott módosítása arról rendelkezik, hogy a jövőben akkor működhet oklevelet adó külföldi felsőoktatási intézmény Magyarországon, ha működésének elvi támogatásáról államközi szerződés rendelkezik. A külföldi felsőoktatási intézménynek a székhely szerinti országban működő, államilag elismert felsőoktatási intézménynek kell lennie. Az itt folytatni kívánt képzésnek és oklevélnek államilag elismert felsőfokú fokozatot adó képzésnek kell minősülnie.