Az EU nem hagyja magát zsarolni Törökországtól

A Der Spiegel című német lapnak nyilatkozó Hahn elmondta: az EU nem engedi, hogy nyomást gyakoroljanak rá ebben a kérdésben. Európa ugyanis jelenleg jóval függetlenebb Törökországtól az illegális bevándorlás megfékezésében, mint két évvel korábban volt. "Az unió nem hagyja magát zsarolni" - hangsúlyozta a bővítési biztos.
"Tavalyelőtt az volt a helyzet, hogy a migránsok jórészt ellenőrzés nélkül jutottak el az Európai Unióba. Időközben azonban a helyzet megváltozott" - mondta Hahn. A nyugat-balkáni migrációs útvonal lezárásával, az Égei-tengeren bevezetett ellenőrzésekkel, valamint a szíriai menekültek Törökországban történő támogatásával elenyésző a kockázata annak, hogy tízezrek kelnek útra Törökországból Európába, amennyiben Ankara úgy döntene, hogy megnyitja határait - szögezte le az osztrák biztos.

Francia belügyminiszter: százezrek várnak Líbiában arra, hogy Európába juthassanak
Gérard Collomb francia belügyminiszter pénteken 800 ezerre becsülte azoknak a számát, akik jelenleg Líbia partjainál várnak arra, hogy a Földközi-tengeren csónakokkal átkelve megpróbáljanak illegálisan Európába jutni.

Collomb szerint különösen fontos, hogy az elvándorolni akarókat már hazájukban kellőképpen tájékoztassák az "emberkereskedők hazugságairól".
Az Ouest France című lapnak adott interjújában Collomb emlékeztetett arra, hogy a helyzet kezelésére az Európai Unió (EU) sürgősségi pénzalapot hozott létre, amelynek célja a származási országok és régiók stabilitásának megteremtése, az illegális migrációt kiváltó okok kezelése, valamint az EU-ból kiutasítottak támogatása Afrikában.

A miniszter szerint az EU fontos célkitűzése a Szahara déli részétől egészen az európai partokig tevékenykedő emberkereskedő-hálózatok felszámolása is, amely szintén napirenden lesz a július 24-re a tunéziai fővárosba, Tuniszba tervezett tanácskozáson, amelyen a Földközi-tenger menti országok belügyminiszterei vesznek részt.

A tavalyi év során Franciaországban 14 migráns halt meg, miközben az angol partokkal szemben található, észak-franciaországi Calais kikötővárosából megpróbált Nagy-Britanniába szökni. "Amikor látom ezeket a partjainknál, Észak-Franciaországban feltartóztatott embereket, akiknek semmi reményük sincs arra, hogy Angliába juthassanak, azt mondom magamnak, hogy az államok felelősséggel tartoznak azért, hogy mindenki felismerje a valóságot" - mondta a francia belügyi tárca vezetője.

Gentiloni: Olaszország elvárja az európai szolidaritást
Olaszország elvárja az európai uniós tagországok szolidaritását az illegálisan a területére lépett migránsok ügyében, és nem fogad el kioktatást a kérdésben - jelentette ki pénteken Paolo Gentiloni olasz kormányfő egy torinói rendezvényen.

A miniszterelnök Sebastian Kurz osztrák külügyminiszter előző napi szavaira reagált és egyidejűleg utalt a visegrádi országok miniszterelnökeinek szerdai levelére.
Az olasz miniszterelnök leszögezte: Olaszország olyan teherrel néz szembe, amelyen Európával kellene osztoznia. "Nem fogadjuk el a leckéztetést és a fenyegető szavakat a szomszédos országoktól. Csöndesen azt válaszoljuk, hogy tesszük a kötelességünket. Elvárjuk, hogy Európa is tegye a kötelességét, ahelyett, hogy Olaszországot leckéztetné" - mondta.

Sebastian Kurz csütörtökön azt hangoztatta, hogy az Olaszországba érkezett menekülteket nem szabad a szigetekről a szárazföldre engedni. Szerinte a menekülteket az uniós külső határon kellene megállítani és ellátni. Hangsúlyozta, hogy az emberek kimentése a Földközi-tengerből nem jelentheti azt, hogy automatikusan belépőt kapnak Közép-Európába. 
Kurz bejelentette, hogy az osztrák belügyi és védelmi tárca már előkészületeket tett az osztrák-olasz határon lévő Brenner-hágónál található határszakasz lezárására. Hangsúlyozta, hogy jelenleg működik az olasz hatóságokkal a közös munka, de amint Olaszország arról dönt, hogy egyre több menekültet enged tovább észak irányába, Ausztria meg fogja védeni a határait. 

A visegrádi kormányfők szerdán küldött levelükben azt írták: országuk meggyőződése, hogy a migráció kiváltó okait kell kezelni, és az ezzel kapcsolatos politikának tükröznie kell, hogy a migrációs hullámmal érkezők túlnyomó többsége gazdasági migráns. "Hisszük, hogy a valódi menedékkérőket még azelőtt azonosítani kell, hogy az Európai Unió területére lépnek. A külső határokat meg kell védeni" - szögezte le levelében Orbán Viktor, Robert Fico, Bohuslav Sobotka és Beata Szydlo, hangsúlyozva, hogy támogatják Olaszországot, de elutasítják a migránsok elosztására vonatkozó kötelező kvótarendszert, 

A pénteki torinói rendezvényen felszólalt Angelino Alfano külügyminiszter is, aki a kormányfőhöz hasonlóan elutasított mindenfajta "kioktatást", ezzel szemben szolidaritást sürgetett a szomszédos országok részéről. Az ANSA olasz hírügynökség szerint a miniszter bírálta Orbán Viktor miniszterelnöknek azt a kijelentését, hogy Olaszország zárja le kikötőit. 
"Inkább szolidaritásra van szükségünk, nem leckéztetésre" - fogalmazott Alfano. 

A magyar miniszterelnök mellett állt ki ugyanakkor a jobboldali Forza Italia párt szenátora, Maurizio Gasparri. A szenátor szerint Orbán Viktornak igaza van, amikor azt hangsúlyozza, hogy azonnali lépéseket kell tenni a migránshullám megakadályozására, mielőtt az megfékezhetetlenné válik. Gasparri "jó megoldásnak" nevezte a magyar kormányfőnek azt a felvetését, hogy be kell zárni a kapukat és a migránsáradat megfékezése érdekében Líbiában van szükség beavatkozásra.

Túlterhelik a német igazságügyi rendszert a menekültügyi eljárások
Németországban túlterhelik az igazságügyi rendszert az elutasított menedékjogi kérelmek miatt benyújtott fellebbezések - figyelmeztetett pénteken a német bírók és ügyészek szövetségének (DRB) vezetője.

Sven Rebehn a Frankfurter Rundschau című lapnak azt mondta, hogy a közigazgatási bíróságok lassan "belefulladnak" a menedékjogi kérelmeket elbíráló szövetségi menekültügyi és bevándorlási hivatal (BAMF) elutasító döntéseivel szemben kezdeményezett fellebbviteli ügyekbe.
Az idén várhatóan nagyjából 200 ezer ilyen pert kell lebonyolítani, míg 2015-ben csupán mintegy 50 ezer ügy volt. Sok bíróság már most "alig tud megbirkózni a menekültügyi eljárásokkal, és a perek hulláma a következő egy-két évben nem hagy alább" - mondta a DRB vezetője.
A tartományok a közigazgatási bíróságok fejlesztésében nem tudnak lépést tartani a terhelés növekedésével, egyedül Észak-Rajna-Vesztfáliában 500 további bíróra lenne szükség, ami a tavalyinak a kétszerese. Közben egyre nehezebb megfelelően képzett szakembereket találni az üres bírói és egyéb igazságügyi álláshelyekre, holott már csökkentették a követelményszintet - mutatott rá a mintegy 16 ezer bírót és ügyészt összefogó érdekképviselet vezetője.

Tovább növeli a gondot, hogy a BAMF-nak sincs elég megfelelően képzett munkatársa, ami a menedékjogi döntések minőségét is befolyásolja, és növeli a fellebbezés valószínűségét. Ráadásul a BAMF munkaerő hiányában már alig küld képviselőt a tárgyalásokra, ami még inkább megnehezíti a perek lebonyolítását.

A BAMF tavaly 696 ezer menedékjogi kérelmet bírált el. A döntések 24,8 százaléka ellen a kérelmező fellebbezett a területileg illetékes közigazgatási bírósághoz.

A megtámadott döntések aránya a pakisztáni menedékkérők körében a legnagyobb, 53,2 százalékos. A második helyen a koszovóiak állnak 40,6 százalékos fellebbezési aránnyal, a harmadik helyen pedig az afganisztáni állampolgárok 36,6 százalékkal.
Németországba 2015-ben 890 ezer menedékkérő érkezett, tavaly további 280 ezer, az idei első fél évben pedig 90 ezer.