Külföld

Az EU katonai támogatását kérte Párizs

Moszkva széles körű terroristaellenes front megalakítására szólítja fel az ENSZ BT-t

Franciaország formálisan arra kérte az Európai Unió többi tagországát, hogy segítsék az ISIS elleni harcát, és nyújtsanak katonai támogatást a terrorizmus ellen küzdő francia erőknek. Az uniós tagállamok igent mondtak a kérésre. A párizsi merényletet egyik elkövetőjénél talált útlevél a szíriai hadseregk egyik, hónapokkalé ezelőtt megölt katonájának nevére lett kiállítva.

A francia védelmi miniszterJean-Yves Le Drian kezdeményezte az Európai Unióról szóló szerződés 42. cikkelye 7. bekezdésének alkalmazását. Eszerint „egy tagállam felségterületét érő fegyveres támadás esetén a többi tagállamnak kötelessége minden tőle telhető segítséget és támogatást megadni”.

Ez az első alkalom, hogy az uniós alapszerződésnek ez a szolidaritási klauzulája alkalmazásra kerül.

Federica Mogherini, az Európai Unió külpolitikai főképviselője kijelentette: az összes uniós tagállam igetn mondott a franicák kérésére - írta az Index.„Frranciaország kétoldalú támogatást kér európai partnereitől az Iszlám Állam ellen Irakban és Szíriában folyó harchoz, valamint a tagállamok katonai aktivitásának fokozását azokon a műveleti területeken, ahol francia erők teljesítenek szolgálatot” - közölte egy francia védelmi tisztségviselő az AFP francia hírügynökséggel.

Hollande november 24-én Obamával, 26-án Putyinnal egyeztet a terrorizmus elleni fellépésről
Francois Hollande francia államfő november 24-én Washingtonban amerikai kollegájával, Barack Obamával, két nappal később pedig Vlagyimir Putyin orosz elnökkel egyeztet Moszkvában az Iszlám Állam dzsihadista szervezet elleni fellépésről és a szíriai helyzet rendezéséről - jelentette be kedden a francia elnöki hivatal. Cél, hogy létrejöjjön az Iszlám Állam elleni "nagy és egységes koalíció". Francois Hollande kedden telefonon beszélt az orosz elnökkel. A Kreml közölte, hogy a két ország vezetője támogatja, hogy titkosszolgálataik "szorosan együttműködjenek" a Szíriát érintő kérdésekben. A francia elnök délelőtt hivatalában fogadta John Kerry amerikai külügyminisztert, aki a találkozó után azt mondta, hogy várjar, hogy visszajöhessen Párizsba a COP21-re Obama elnökkel.

„Elsősorban politikai lépés”

Le Drian a védelmi miniszterek tanácskozását követően tartott sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy a francia kérés „elsősorban politikai lépés”. A konkrét segítséget illetően felvetette, hogy az uniós tagállamok támogathatnák a Szíriában és Irakban folyó francia katonai erőfeszítéseket, vagy a más helyeken folyó francia beavatkozásokban vállalhatnának szerepet, hogy ezáltal Párizs képes legyen ez utóbbi területekről felszabadítani erőit (a francia csapatok több afrikai országban is részt vesznek békefenntartói műveletekben). Mindazonáltal erről egyelőre csak feltételes módban beszélt Jean-Yves Le Drian.

Franciaország a NATO-tól még nem kérte az Észak-atlanti Szerződés kollektív önvédelemről szóló 5. cikkelyének alkalmazását.

Holland politikus: a terrorakciók a palesztin-izraeli konfliktus következményei
Az ellenzéki holland Szocialista Párt  (SP) elnöke szerint a párizsi merényletek részben a palesztin-izraeli konfliktus következményei. Jan Marijnissen egyik holland rádióadónak nyilatkozva fogalmazta meg véleményét. "A támadásokat végrehajtó fiúk - feltételezem, fiúk voltak - a francia elővárosok dühös csapataiból jöttek" - mondta, s hozzátette, hogy a palesztin-izraeli konfliktus csak "növelte ilyen támadás esélyét". Hétfőn az izraeli külügyminisztérium és az Európai Zsidó Kongresszus élesen elítélte a svéd külügyminiszter, Margot Wallström hasonló tartalmú  kijelentését. 

Moszkva széles körű terroristaellenes front megalakítására szólítja fel az ENSZ BT-t

Moszkva felszólította az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy sürgősen hozzon határozatot egy széles körű terroristaellenes front megalakításáról - olvasható az orosz külügyminisztérium keddi közleményében. 

Ebben Moszkva üdvözli, hogy partnerei egyre inkább megértik: a nemzetközi közösségnek együttes erőfeszítéseket kell tennie a világszintű terrorveszély elhárítására. "Ez kétségtelenül mindenki számára központi, elsőrendű figyelmet követelő feladat" - olvasható a közleményben, amely szerint mindenfajta kompromisszum és előfeltétel nélkül kell cselekedni e cél érdekében. 

"Felhívjuk az ENSZ Biztonsági Tanácsát, hogy sürgősen bocsássa szavazásra az Oroszország által szeptember 30-án előterjesztett határozati javaslatot, amely széles körű fasisztaellenes front megalakítását indítványozza a nemzetközi jogi normák és az ENSZ Alapokmányának a rendelkezései alapján" - áll az orosz külügyminisztérium közleményében.

A tárca ezen a napon egy másik közleményében értesítette Oroszország "összes külföldi partnerét", hogy az illetékes orosz szervek hozzáláttak a Sínai-félszigeten október végén lezuhant orosz utasszállító katasztrófáját előidéző terrorakció tetteseinek a felkutatásához. 

"Ez a munka mindaddig tart majd, amíg e bűncselekmény minden résztvevőjét nem sikerül azonosítani, kézre keríteni és felelősségre vonni, bárhol is tartózkodjanak" - olvasható a közleményben, amely azzal a kéréssel fordul az államokhoz, szervezetekhez, személyekhez, "minden baráthoz és partnerhez", hogy nyújtsanak segítséget ebben a munkában a bűnösök megfelelő megbüntetése érdekében".

Vlagyimir Putyin orosz elnök kedden arra utasította a Moszkva orosz cirkálót, hogy működjön együtt a francia haditengerészet repülőgép-hordozója által vezetett hajórajjal a Földközi-tengeren. A francia és orosz erők várhatóan rövidesen elkezdik a katonai együttműködést Szíriában a szélsőségesek ellen.

Szijjártó Pétert sokkolták a reakciók

A megbeszélésen egyeztetett palesztin kollégájával,  Rijád al-Malkival a Közel-Kelet helyzetéről, s ezzel kapcsolatban Szijjártó Péter megerősítette, hogy Magyarország elkötelezett támogatója a palesztin-izraeli viszály kétállami megoldásának, és hogy ezt tárgyalásos úton kell elérni. Rámalláhban megvitatták a kétoldalú kapcsolatokat is, és Szijjártó Péter megállapította, hogy Magyarország érdeke a gazdasági együttműködés jelentős fejlesztése. Ebből a célból jövő év elején magyar-palesztin üzleti fórumot rendeznek Budapesten, s az odaérkező delegációt személyesen a palesztin külügyminiszter vezeti majd. Megdöbbentőek és sokkolóak az EU-vezetők reakciói - jelentette ki a párizsi események és az uniós bevándorlási politika összefüggéseire utalva Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, miután kedden a Palesztin Hatóság területén tárgyalt Rijád al-Malki palesztin külügyminiszterrel. „Sokkolónak és megdöbbentőnek tartom azokat az európai politikusi nyilatkozatokat, amelyek nem tudják levonni a megfelelő konzekvenciákat a párizsi eseményekből” - hangsúlyozta a magyar miniszter. A tárcavezető szerint az európai politikusok egy része még mindig nem mérte fel, hogy az ellenőrizetlen határok és az illegális bevándorlók ellenőrizetlen beáramlása jelentős mértékben rontotta Európa biztonságát. Hozzátette: a nyitott határok politikájának folytatásával Európa biztonsága tovább fog romlani.

Iráni miniszter: Párizs után Teherán lehet a következő?
Párizs után Teherán lehet az Iszlám Állam nevű terrorszervezet következő célpontja - állítja Mahmúd Alavi, az  hírszerzésért felelős iráni miniszter, a perzsa állam kémfőnöke. Megfogalmazásában Irán számára a legnagyobb fenyegetést ugyanaz a terorista csoport jelenti, amely a napokban Bejrútban és Párizsban hajtott végre terrorakciókat. "Irán megtette a szükséges óvintézkedéseket, ám a minapi bombatámadásokat a szakértőknek nagyon komolyan kell venniük" - tette hozzá. Alavi arról nem szólt, hogy a potenciális terrorveszély vajon Iránon belül fenyeget, vagy a szomszédos országokból. 

Aszad: Szíria nem oszt meg titkosszolgálati értesüléseket Franciaországgal, amíg Párizs nem változtat a térségbéli politikáján
Szíria nem oszt meg titkosszolgálati értesüléseket Franciaországgal, amíg Párizs nem változtat a térségbéli politikáján -  jelentette ki Bassár el-Aszad szíriai elnök a Valeurs Actuelles magazinnak adott interjújában. "Ha a francia kormány nem veszi komolyan a terrorizmus elleni harcát, akkor nem fogjuk az időnket vesztegetni arra, hogy eggyüttműködjünk egy olyan országgal, kormánnyal, vagy intézménnyel, amely a terrorizmust támogatja" - mondta a szíriai elnök a 129 halálos áldozatot követelő pénteken Párizsban történt támadásokat követően.


 

Az EU katonai támogatását kérte Párizs„A többi tagállamnak kötelező minden támogatást megadni” - Franciaország formá...

Szerző: Magyar Hírlap2015. november 17.