Ausztria elismerte, mégis épül a kerítés a szlovén határon

„Természetesen kerítésről van szó, de nem arról, hogy lezárjuk a határt” – közölte szerda reggel a közszolgálati rádióban Johanna Mikl-Leitner osztrák belügyminiszter, aki előző nap még csak annyit ismert el, hogy „építési jellegű” műszaki munkálatok folynak a szlovén–osztrák határon fekvő Spielfeldnél, de szó sincs kerítésről. A néppárti politikus szerint fel kell készülni arra, hogy amennyiben kiéleződik a helyzet a határon, akár az időjárás miatt, akár amiatt, hogy az emberek agresszívabbá válnak, rögtön reagálni lehessen a megváltozott állapotokra. Mikl-Leitner szerint elsődleges szempont a migránsok szervezett átengedése a határon. Úgy vélekedett: a nagy menekültáradatot Németország augusztus végi bejelentése indította el, amely szerint befogadja a szíriai migránsokat.

Gerald Klug védelmi miniszter a rádióban elmondta: konténert vagy mobilkerítést tart elképzelhetőnek a menekültek ellenőrzött terelésére. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az emberhez méltó bánásmódot nem szabad figyelmen kívül hagyni, szerinte ugyanis Magyarország az épített drótkerítéssel „átlépte az emberiesség határát”. A kormány szerdai ülését követően Werner Faymann kancellár úgy fogalmazott, hogy különbséget kell tenni aközött, hogy valaki határkerítést vagy - mint fogalmazott - kaput épít oldalsó szárnyakkal. Reinhold Mitterlehner alkancellár szerint az államnak meg kell mutatnia, hogy képes cselekedni és nem csupán tehetetlenül nézi, ahogy emberek áramlanak át a határon.

A felméréseken magasan vezető Osztrák Szabadságpárt üdvözölte a határvédelmi lépéseket, a párt hónapok óta követeli, hogy Bécs kövesse a magyar példát és építsen kerítést a határára. A párt elnöke, Heinz-Christian Strache szerint átfogó tervre van szükség a válság rendezésére, és nem elegendő az, hogy a határátkelő két szélén van néhány kilométernyi kerítés, hiszen a migránsok hamar alkalmazkodni fognak az új helyzethez, és egyszerűen kikerülik az akadályt.

„Minden európai vezetőnek be kell fejeznie a kettős beszédet a migrációs válság kezelésével kapcsolatban” – reagált Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a távirati irodának. „Ausztria korábban elképesztő vádakkal illette Magyarországot a kerítés megépítése miatt, és most mi történik? Ausztria kerítést épít az osztrák–szlovén határon” – fogalmazott. Emlékeztetett, az osztrák külügyminiszter elismerte, hogy a magyar modell sikeres. Ausztria most kerítést épít, de azt állítja, hogy ez nem olyan, mint a magyar kerítés, hanem másfajta – közölte. A külügyminiszter úgy látja, ezek szerint „Európában kétfajta kerítést lehet építeni, és alkalmazni lehet a kettős mércét”. Ezt be kell fejezni - tette hozzá. Szijjártó kifejtette: Magyarország az egyetlen ország, amely megfelel az európai előírásoknak, és itt az ideje, hogy a többi ország is betartsa a jogszabályokat.

Thomas de Maiziere német belügyminiszter elfogadhatatlannak nevezte, hogy az osztrák hatóságok az elmúlt napokban egyeztetés nélkül, „az éj leple alatt” hordták a migránsokat a német határra. Elmondása szerint Ausztria kedden megígérte, hogy felhagy a gyakorlattal. Hangsúlyozta, elvárja, hogy „ez azonnal megtörténjen”. Nemcsak a berlini, hanem a müncheni tartományi vezetés is élesen kritizálta Ausztriát a határon kialakult helyzetért. Horst Seehofer bajor kormányfő, az Angela Merkel által vezetett CDU testvérpártja, a CSU vezetője ultimátumot adott a kancellárnak, hogy november elsejéig hagyjon fel a nyitott határok politikájával, és szóljon rá Werner Faymannra. A politikus azzal fenyegetőzött, hogy ha Berlin nem lép, akkor Bajorország megvizsgálja, milyen egyoldalú lépéseket tehet. A német–osztrák határon fekvő passaui járás vezetője, Franz Meyer levélben értesítette a kancellárt, hogy az osztrákok „menekülteket csempésznek” a határra, és ha ezen nem változtatnak, nem tudják majd „garantálni a menekültek testi épségét és életét”.

A Bild német hetilap névtelen CSU-s forrásoktól származó információi szerint Seehofer kész arra, hogy visszahívja pártját a koalícióból, ha Merkel nem teljesíti a követelését. „Nem hagyhatjuk, hogy a CDU romlásba döntsön minket” – fogalmazott a CSU egyik befolyásos politikusa.

---

Orbán Viktor: Segítettük a rászorulókat

Magyarország a délszláv háború idején mindenkinek segített és oltalmat nyújtott annak, aki erre rászorult, ideértve a boszniai muzulmán családokat is - emlékeztetett Orbán Viktor kormányfő a Husein Kavazovic boszniai főmuftinak írt válaszlevelében, amelynek tartalmáról Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője tájékoztatta tegnap a távirati irodát. A Bosznia-Hercegovinában élő muszlimok vezetője a múlt héten tiltakozott Orbán Viktor migrációs válsággal kapcsolatban az iszlámról és Európáról tett, szerinte „önkényes és káros” kijelentései ellen. Orbán válaszlevelében azt írja, hogy meglepődve, de illő tisztelettel olvasta a főmufti állásfoglalását. „Az a tény, hogy egy olyan, általam is tisztelt személyiség, mint Ön, reagálásra érdemesnek találta gondolataimat, önmagában is megtisztelő, és hálával tölt el. Ezen az érzésen mit sem változtat az, hogy Ön összességében kedvezőtlenül nyilatkozott mind gondolataimról, mind személyemről” – idézték a kormányfőt.

---

Röviden. Juncker változtatna a dublini rendszeren

- Szlovénia azonnal megkezdheti egy kerítés építését a horvát határ mentén, ha a kormány szükségesnek tartja ezt, de reméli, hogy az európai uniós intézkedések hatására lelassul a menekültáradat – jelentette ki tegnap Miro Cerar miniszterelnök a szlovén nemzetbiztonsági tanács ülése után. A kormányfő ismét elmondta: várják, hogy minden érintett ország hajtsa végre a vasárnapi, brüsszeli migrációs csúcstalálkozón elhatározott intézkedéseket. „De ha nem teljesítik a vállalt kötelezettségeket, az annak a bizonyítéka lesz, hogy az EU politikája nem működik, és arra fogja kényszeríteni Szlovéniát, hogy intézkedéseket hozzon határai mentén” – hangsúlyozta a szlovén miniszterelnök.

- Változtatni kell az európai menekültügyi politika alapját jelentő dublini rendszeren, mert „nem működik” – közölte az Európai Bizottság elnöke. Jean-Claude Juncker erről tegnap Párizsban, a francia gazdasági, szociális és környezetvédelmi tanács ülésén beszélt. „Ha pedig nem működik, nem tudjuk alkalmazni, és ezért az Európai Bizottság előremutató javaslatokat fog tenni 2016 tavaszán” – tette hozzá.

- A magyar–lengyel kapcsolatok elmélyítése és a visegrádi együttműködés megerősítése várható a nemzeti konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) győzelme után – vélekedett a varsói munkalátogatáson tartózkodó Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke. A Fidesz és a PiS politikai irányvonala között párhuzamot vonva a politikus úgy vélekedett, hogy a biztonságpolitika ügyében, ezen belül a migrációval és a NATO-val kapcsolatos kérdésekben „nagyon komoly nézetazonosság van” Magyarország és Lengyelország között.

- Maradásra és hazájuk felépítésére szólította fel Afganisztán állampolgárait tegnap a német belügyminiszter. Thomas de Maiziere elfogadhatatlannak nevezte az afgán menedékkérők nagy számát, és jelezte: az afgánoknak nem érdemes arra számítaniuk, hogy menekültstátust kapnak Németországban.

---

Csempészeknek fizethetett Ausztrália

Az Amnesty International nemzetközi jogvédő szervezet legújabb jelentésében bizonyítékokat mutatott be arról, hogy 2015 májusában a Szuverén Határok Hadművelet keretében dolgozó ausztrál tisztek lefizettek egy hatfős legénységet, hogy azok a hajójukon utazó Új-Zélandon menekültstátuszért folyamodni kívánó hatvanöt embert 32 ezer amerikai dollár fejében inkább Indonézia partjaihoz szállítsák. Az ausztrálok még térképeket is adtak nekik, amelyek segítségével a megfelelő helyen köthettek ki Indonéziában. A jelentés kitér arra, hogy az ausztrál határőrök hogyan sodorták életveszélybe az embereket azáltal, hogy olyan hajókra szállították át őket, amelyek nem rendelkeztek elegendő üzemanyaggal, és az egész incidens miként illeszkedik a hajók visszafordításának és visszatoloncolásának kategóriájába. A jogvédő szervezet szerint Ausztrália tengeri határellenőrzési műveletei jogtalanok, és bűncselekmények elkövetését valószínűsítik.
(TL)