Külföld
Áttörték a kerítést a görög-macedón határon
Szkopje drámai következményektől tart+VIDEÓ
A görög hatóságok becslései szerint 6-8 ezer közé tehető az Idomeni átkelőhelynél várakozó, többségében szíriai és iraki menekültek száma, összesen pedig mintegy 22 ezer migráns rekedt Görögországban. A növekvő frusztráció összetűzésekhez vezet.
Mintegy 300 iraki és szíriai migráns a kerítés ledöntésével tiltakozott az ellen, hogy a hatóságok szerintük túlságosan alacsony számban engedik át a migránsokat Macedóniába, hogy folytassák útjukat Európa északi része felé. Vasárnapról hétfőre virradó éjszaka csupán 300 migránst engedtek belépni az ország területére, míg korábban napi több ezren is átmehettek. Vannak, akik már több mint egy hete várakoznak.
A macedón rendfenntartók hétfőn könnygázt, valamint a hanggránátokat vetettek be, amikor a migránsok betörték a kerítés kapuját a két országot összekötő vasútvonalnál. Néhány migráns kövekkel dobálta meg a rendőröket, de végül senkit nem tartóztattak le.
Az eset után sokan orvosi segítséget kértek, több gyereket el kellett látni, valamint egy macedón rendőr is megsérült - számolt be róla a vesti.mk macedón hírportál.
A macedón külügyminiszter szerint "drámai" fejlemények következhetnek
A macedón külügyminiszter arra figyelmeztetett hétfőn, hogy Európában az elkövetkező napokban "drámai események" történhetnek, amennyiben nem sikerül hatékony és összehangolt választ adni a menekültáradatra.
Nikola Poposzki az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa 31. ülésének megnyitóján szólalt fel Genfben, és hívta fel a figyelmet arra a válsághelyzetre, amelyet a balkáni migrációs útvonal mentén fekvő országok élnek meg a Görögországból észak felé tartó - mindenekelőtt szíriai - menekültek miatt.
A tárcavezető elismerően szólt a Görögországgal és a Macedóniával szomszédos többi országgal való együttműködésről, de - mint mondta - ez nem elég ahhoz, hogy a közeljövőben ne történjenek "drámai események" a migrációs útvonalon. Poposki szerint rövid távon nem oldódik meg a probléma magától, sem úgy, hogy "csak a saját érdekeinket védjük".
"Az nem megoldás, hogy egyik határról a másikra toljuk át a felelősséget" - szögezte le, hozzátéve, hogy épp ezért "szolidaritást" és "közös politikát" kér a példa nélküli menekültáradat kezeléséhez.
"A tömeges bevándorlás és a menekültválság nagy kihívást jelent az Európai Unió, az országunk és szomszédjaink számára. Határozottan úgy gondolom, hogy az egymás közötti együttműködés szorosabbra fűzésére van szükségünk ahhoz, hogy szembe tudjunk nézni ezzel a kihívással" - magyarázta.
A helyi sajtó beszámolói szerint a migránsok később tiltakozásként a sínekre ültek, így akadályozzák a Görögország felől érkező nemzetközi vonat továbbhaladását, a macedón hatóságok pedig elkezdték a kerítés helyreállítását, valamint vízágyukat telepítettek a kerítés mellé. Az al-Dzsazírai arab hírtelevízió balkáni irodájának helyi beszámolója szerint a hatóság tárgyalásba kezdtek a migránsokkal annak érdekében, hogy szabaddá tegyék a vasúti sineket.
Sajtóértesülések szerint az a pletyka okozta a fejetlenséget, amely szerint Macedónia újra teljesen megnyitotta a határait a menekültek előtt. A görög állami televízióban hétfőn vetített képsorok tanúsága szerint egy migráns azt kiáltotta: "szabad, szabad, átmehetünk!"
A görög hatóságok becslései szerint a balkáni útvonal részleges lezárása miatt mintegy 22 ezer migráns rekedt Görögországban. Szkopje hétfőn közölte: csak annyi embert engednek át Macedónián, amennyit a nyugat-balkáni migránsútvonal következő állomásának számító Szerbia biztosan beenged. Az indoklás szerint a Görögországgal közös határt is azért zárták le, mert már nincs több hely a macedón-görög határ melletti gyevgyelijai és a macedón-szerb határnál fekvő Tabanovce befogadóközpontjában.
A torlódás azért alakult ki, mert Ausztria, Szlovénia, Horvátország, Szerbia és Macedónia rendőri vezetői február közepén arról állapodtak meg, hogy legfeljebb 580-ra korlátozzák a nyugat-balkáni országok területén naponta átengedett migránsok számát, Görögországba azonban ennél naponta lényegesen többen érkeznek.
A görög hatóságok hétfőn közölték, hogy a zsúfoltság miatt "további intézkedésig" megszüntetik a sajtó hozzáférését a dél-európai országban található összes regisztrációs központhoz és átmeneti menekültszálláshoz.
UNHCR: Februárban 53 ezer menekült érkezett az égei-tengeri szigetekre
Február 1-je és 28-a között 53 150 menekült, vagyis naponta nagyjából 1900 migráns érkezett az égei-tengeri görög szigetekre - közölte hétfőn az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR).
Tavaly februárban mindössze 2873-an érkeztek, míg az idén januárban 67 415 ember kelt át a török partokról Görögországba.
A görög parti őrség egyik illetékese szerint ugyanakkor az időjárás erősen befolyásolja hányan érkeznek egy-egy nap az égei-tengeri szigetekre. "Olyan napokon, amikor erős széllökések vannak, kevesebben érkeznek" - mondta a Híosz szigetén állomásozó illetékes és hozzátette, az elmúlt hét nap során "erős ingadozások voltak", amit az UNHCR adatai is megerősítettek.
Az Európai Unió határvédelmi ügynöksége (Frontex) szerint viszont az elmúlt héten visszaesett valamennyire a görög partokat elérő migránsok száma. Február 18. és 24. között 21 982 menekültet regisztráltak, míg február 22. és 28. között 17 730-at. Utóbbi adat azt jelenti, hogy naponta valamivel több mint 2500 migráns érkezett az Európai Unió területére.
Ausztriából Németországba pedig az elmúlt héten csak 802 migráns érkezett, azaz naponta 114. Bécs korábban naponta 3200 főre korlátozta az országba beengedhető migránsok számát és naponta 80-ra az ország déli határainál benyújtható menedékkérelmek számát.
A lezárt határ már hajnalban is feszültséget okozott
A kapu legutóbbi megnyitásakor feszült helyzet alakult ki, elég komoly dulakodás volt már hétfőn reggel is, az emberek egymást taposták, mert mindenki elsőként próbált átjutni a határon.
A tudósítója elmondta, hogy Macedóniába szombaton szíriaiakat és irakiakat engedtek át, akik rendelkeztek valamilyen dokumentummal. A határátlépőket a görögök nyilvántartásba vették - tette hozzá.
Idomeni közelében, egy domb tetején egy elhagyatott házra - valamikor motel lehetett - bukkantak a média munkatársai, amelyet mintegy harminc-negyven migráns elfoglalt. Ezen marokkói, algériai, pakisztáni, valamint iráni emberek között van olyan, aki már három-négyszer megpróbálta átlépni a görög-macedón határt - hangzott el a tudósításban.
Macedónia, miután múlt héten szigorított ellenőrzést és belépési feltételeket léptetett életbe, szombaton mintegy háromszáz embert engedett belépni az országba. A macedón hatóságok ismételten arra hivatkoztak, hogy csak lassítják a migránsáradatot, követve a balkáni útvonalon fekvő többi ország eljárását. Görögország ugyanakkor tiltakozik az intézkedés ellen.
Kétezren érkeztek hétfőn reggel
A menekültek a szokásos útvonalon, Törökországból indulva a görög szigetek érintésével érkeztek a pireuszi kikötőbe.
Athén központjában eközben kaotikus a helyzet, szemtanúk szerint több száz bevándorló töltötte az éjszakát a szabadban a Viktória téren, köztük kisgyermekes családok.
Két menekültszállásnak szánt épületet gyújtottak fel
Felgyújtottak a görögországi Jannicában két raktárt, amelyekben az átépítések után menekülteket akartak elszállásolni. Az országban először került sor a menekültáradat miatti gyújtogatásokra.
A korábban a görög hadsereg által használt épületeket csaknem teljesen elemésztette a tűz - jelentette hétfőn a görög televízió.
A helyi tűzoltóság és a kisváros polgármestere, Grigorisz Sztamkosz „idegenellenes elemeket” tett felelőssé a tűzesetért.
A két elhagyott csarnokban körülbelül négyezer bevándorlót szállásoltak volna el. Jannica a macedón határtól hatvan kilométerre délre található.
Megkezdődött a calais-i menekülttábor déli részének felszámolása
Jelentős rendőri készültség mellett megkezdődött hétfőn az észak-franciaországi Calais-ban illegálisan kialakult, de a hatóságok által eddig megtűrt sátortábor déli részének felszámolása, amire múlt héten adott engedélyt a lille-i bíróság. Az este folyamán mintegy 150 migráns, egy részük vasrudakkal felszerelkezve, bejutott a táborral szomszédos kikötőbe és kövekkel kezdte dobálni az Angliába tartó gépkocsikat. A rendőrök könnygázzal oszlatták szét a tömeget.
Korábban a dzsungelnek nevezett táborban is mintegy 150 ember keveredett összetűzésbe a rendőrökkel, miután a sátrak egy része kigyulladt. A migránsok és a határok felszámolását célul kitűző No Border nevű anarchista szervezet tagjai kövekkel dobálták meg a rendőröket, akik könnygázzal és vízágyúval válaszoltak. A tűzet, amelyben húsz viskó leégett, a tűzoltók oltották el. A No Border három tagját és egy fiatal migránst előállítottak a rendőrök, akik közül öten könnyebben megsérültek - közölte este a prefektúra. A rendőrség tájékoztatása szerint a dzsungel egy részének felszámolása egész nap folytatódott.
Platter-Juncker találkozó: a Brenner-hágó nem süllyedhet káoszba
A "Brenner-hágó nem süllyedhet káoszba", Olaszországnak pedig időben fel kell tartóztatnia a menekültáradatot, hogy "Tirol ne váljék a migránsok várótermévé" - hangsúlyozta Günther Platter, az ausztriai Tirol tartomány vezetője Jean-Claude Junckerrel, az Európai Bizottság elnökével folytatott hétfői találkozóján Brüsszelben.
Juncker is hangot adott olyan aggodalmának, hogy az Európai Unió kudarcot vallhat a Brenner-hágó kérdésében. Platter elmondta, hogy a melegebb évszakban is súlyos problémák léphetnek fel, amennyiben a jelenleg migránsok által használt nyugat-balkáni útvonal Olaszország felé tolódik. "A migránsáradat Tirolban, pontosabban a Brenner-hágónál kezelhetetlen lenne" különösen, ha Bajorország, vagyis Németország szigorúbb ellenőrzéseket vezetne be határain - vélte Tirol tartomány vezetője.
Platter szerint a helyzetet nem lehet csupán nézőként végigkövetni, hanem meg kell akadályozni, hogy az Alpok hágójánál ne alakuljon ki torlódás, és azzal olyan káosz, mint ami Spielfeldnél játszódott le a szlovén-osztrák határon. Ezért időben kell intézkedéseket tenni - véli az osztrák politikus.
A tiroli vezető szerint Juncker megértette aggodalmait. Az Európai Bizottság elnöke az EU külső határainak a NATO segítségével történő védelme mellett foglalt állást. Ugyanakkor Bécs korábban naponta 3200 főre korlátozta az országba beengedhető migránsok számát és naponta 80-ra az ország déli határainál benyújtható menedékkérelmek számát, amit az Európai Bizottság bírált. Platter szerint Tirolt nem szabad magára hagyni menekültválságban.
Platter Angelino Alfano olasz belügyminiszterrel korábban megállapodott, hogy Róma menekülteket fogadó és regisztrációs központokat, azaz úgynevezett hot spotokat alakít ki az ország déli részében, illetve erősebben ellenőrzi Szlovéniával közös határát - közölte az osztrák nachrichten.at hírportál.
Arra az újságírói kérdésre: terveznek-e hot spotot a Brenner-hágón Platter úgy válaszolt, hogy ennek megfelelő előkészületeket kell tenni, ugyanakkor valójában már túl késő lenne ott létrehozni egy menekülteket fogadó központot. Ilyen intézkedéseknek "a Brenner-hágótól jóval délebbre kell megtörténniük" - hangsúlyozta Platter egy korábbi interjújában.
A tiroli politikus szerint a hágón bevezetni tervezett határellenőrzések koncepciója készen van és közölték azt az osztrák belügyminisztériummal. Az osztrák politikus abból indul ki, hogy a tervezetet néhány napon belül jóváhagyják és akkor várhatóan áprilisban kezdődhet annak megvalósítása.
Amszterdam: Háborús bűnökkel vádoltak is vannak a menedékkérők között
A holland hatóságok megállapítása szerint az országban menekültstátusért folyamodók között tavaly harminc olyan bevándorló is volt, akiket háborús bűnök elkövetésével gyanúsítanak – közölte Klaas Dijkhoff, az Európai Unió soros elnöki tisztét betöltő Hollandia menekültügyekben illetékes államtitkára. A migrációs krízisről folytatott parlamenti vitán elhangzott kérdésre válaszolva elmondta, hogy a harminc közül tízen szíriaiak voltak, a többiek Eritreából, Szudánból, Nigériából, Grúziából és más országokból érkeztek.
Német felmérés: a menekültek sikeres integrációjának kulcsa a bevándorlás korlátozása
A németek többsége, vagyis 52 százalékuk egyetért azzal, hogy a menekültek sikeres integrációja érdekében korlátozni kell a bevándorlást - derül ki az NDR német regionális közszolgálati műsorszolgáltató társaság "Panorama" című műsorának megbízásából készített és hétfőn ismertetett felmérésből. A felmérést az Infratest-dimap kutatóintézet végezte el 1025 német választópolgár megkérdezésével.
A hétfőn nyilvánosságra hozott adatok szerint a megkérdezettek mindössze 15 százaléka véli úgy, hogy a menedékkérők integrációja akkor is sikeres lehet, ha továbbra is annyi migráns érkezik Németországba, mint eddig. Tavaly több mint egymillió menedékkérő érkezett Németországba.
Ugyanakkor a menekültek korlátlan befogadásával kapcsolatban a német lakosság többsége kétségeit fejezte ki. Arra a kérdésre, hogy "mennyi menekültet fogadjon be évente Németország a jövőben?" a megkérdezetteknek csak 11 százaléka válaszolta azt, hogy "korlátlan számút". A válaszadók többsége, vagyis 38 százalékuk azt a választ adta, hogy "kevesebb mint 200 ezer menedékkérőt évente".
A felmérésből kiderül, hogy számos német aggódik a menekültválság miatt. A legtöbb aggodalom a német államháztartás eladósodásához (megkérdezettek 77 százaléka) és a lakáspiacon növekvő versenyhelyzethez (megkérdezettek 71 százaléka) kötődik. A növekvő bűnözéstől a válaszadók 62 százaléka tart. További aggodalmak merültek fel a menekültek ellátásának magas költségeivel (megkérdezettek 58 százaléka), az iszlám térnyerésével (megkérdezettek 57 százaléka), és a munkaerő-piaci konkurenciával (megkérdezettek 45 százaléka) kapcsolatban.
Azzal a kérdéssel kapcsolatban ugyanakkor, hogy veszélyezteti-e a németországi jólétet a menekültek befogadása, a válaszadók öbbsége úgy vélekedett, hogy nincs ok aggodalomra. A megkérdezettek 61 százaléka felelt nemmel.
Marokkó kész visszafogadni Németországból kiutasított állampolgárait
Mohamed Haszad hangsúlyozta, hogy mindenekelőtt azokra a marokkóiakra összpontosítanak majd, akik tavaly az Európába tartó menekültáradatot kihasználva mentek Németországba, és szíriaiaknak adták ki magukat.
A német szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) adatai szerint 2015-ben az észak-afrikai országból nagyjából 10 ezren érkeztek német földre, de mindössze 3,7 százalékuk menedékkérelmét bírálták el kedvezően.
Thomas de Maiziére német belügyminiszter elmondta, hogy az érintettek azonosítása ujjlenyomatuk alapján történik majd, s a marokkói fél megígérte, hogy 45 napon belül feldolgozzák az ezzel kapcsolatos tájékoztatási kérelmeket.
Ezenkívül a két tárcavezető megállapodott abban is, hogy rövidesen pontot tesznek egy régóta terítéken lévő kétoldalú biztonsági megállapodás végére. Maiziére szerint már csak néhány technikai részletet kell tisztázni ahhoz, hogy alá lehessen írni az egyezményt.
Thomas de Maiziére hétfői marokkói látogatása után felkeresi Algériát és Tunéziát is.