Atomerőműveket támadhatnak a hackerek

Kiberrendőrséget állítanak fel Csehországban
"A kibertérség kockázatai Csehország számára reálisak és jelentősek, biztosan valószínűbbek, mint egy klasszikus háború kitörése" - nyilatkozott Dusan Navrátil, a cseh Nemzetbiztonsági Hivatal vezetője a lapnak. A több száz munkatárssal beindítani tervezett "kiberhadsereg" magját a katonai hírszerzés jelenleg mintegy húsztagú hackercsoportja alkotja. Az új hivatal jövőre kezdi meg működését, és három éven belül kell teljes mértékben kiépíteni védelmi rendszereit. A hivatal legfőbb feladata az lesz, hogy minél erősebb tűzfalat építsen ki a cseh állam stratégiai fontossággal bíró rendszerei, intézményei és gazdasági egységei köré, amelyek sorába egyebek között a bankokat, az erőműveket is besorolták. Ugyanakkor a kormány a belügyminisztérium keretében szintén létrehoz egy speciális számítógépes egységet, amelynek feladata a Csehországot és a demokratikus rendet támadó propagandával szembeni küzdelem lesz. A Nemzetbiztonsági Hivatal elemzései szerint a veszélyt leginkább Oroszország és Kína jelenti. Azzal, hogy kibertámadás valamelyik NATO-tagállamból is érkezhet, a cseh kormányzat nem számol - jegyzi meg a Hospodárské Noviny.

Jan Eliasson a Biztonsági Tanács ülésén arról beszélt, hogy szélsőségesek és "ördögi, államokhoz nem köthető csoportok" mindent megtesznek azért, hogy tömegpusztító fegyverekhez jussanak hozzá, és "ezek a fegyverek egyre könnyebben elérhetők".

Különféle csoportok már a számítógépes technológiák használatával is nagy gondot okozhatnak, és a "legrettenetesebb forgatókönyv" az lenne, ha hackertámadás érne egy atomerőművet.

A BT nyitott ülésén a résztvevők arra a kérdésre összpontosítottak, hogy miként lehetne megelőzni a tömegpusztító fegyverek avatatlan kezekbe kerülését. Az összejövetelen egyhangúlag elfogadtak egy határozatot, amelynek célja, hogy megerősítse a tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos óvintézkedéseket figyelő bizottság munkáját.

Eliasson szerint jogos aggodalomra adnak okot azok a radioaktív készletek, amelyekből már akár atombomba is készíthető, és kívül állnak a nemzetközi szabályozás hatáskörén.

A főtitkárhelyettes emellett úgy vélte, hogy a tudományos előrelépések miatt a korábbinál egyszerűbbé vált a biológiai fegyverek készítése is. Ezen kívül a 3D technikát és a drónokat nevezte meg fő fenyegetésként.

A nemzetközi közösségnek szilárd védelemre van szüksége, ha lépést akar tartani ezzel az iszonyatos tempójú technológiai fejlődéssel - tette hozzá. "A visszaélés a tömegpusztító fegyverekkel hosszú távú kihívás marad, amely hosszú távú válaszokat kíván" – összegezte.