Külföld
Atomarzenál települhet Romániába
Folytatódhat keleti szomszédunk geopolitikai felértékelődése, ami a törökországi puccskísérlet egyik következménye lehet

Alig utazott el térségünkből Joe Biden, az Amerikai Egyesült Államok elnöke, aki kedden még Szerbiát jelölte meg mint a régió kulcsszereppel bíró országát, csütörtökön az Euractiv brüsszeli hírportál újabb, a régiónkat érintő információt közölt: megkezdődött a Törökországban tárolt amerikai atomfegyverek elszállítása, amelyeket a washingtoni-ankarai kapcsolatok megromlása miatt ezentúl Romániában fognak állomásoztatni. Az európai uniós ügyekre szakosodott hírportálnak nyilatkozó diplomata szerint a nukleáris töltetek átszállítása politikailag és műszakilag is komoly kihívást jelent. „Nem egyszerű feladat több mint húsz robbanófejet elszállítani” - mondta a neve elhallgatását kérő tisztségviselő.
A Simson Center washingtoni kutatóintézet arról számolt be néhány nappal ezelőtt, hogy az Egyesült Államok mintegy ötven atomtöltetű fegyvert állomásoztat a Szíria határától száztíz kilométerre található incirliki török légi bázison, az előző hónapban meghiúsított törökországi puccskísérlet pedig újjáélesztette a félelmeket a robbanófejek védettségével kapcsolatban.
Egy másik diplomata arról beszélt az Euractivnak: a puccs után annyira megromlott az amerikai–török viszony, hogy Washington a bizalom hiánya miatt inkább kimenekíti Törökországból az atomfegyvereket, amelyeket mostantól a dél-romániai Deveselu légi támaszponton fog állomásoztatni.
A román külügyminisztérium és a honvédségi tárca azonban határozottan tagadta az atomtöltetek romániai állomásoztatásáról szóló híreket. A NATO az ügyre reagálva szűkszavúan mindössze annyit közölt, hogy az észak-atlanti szövetség tagországainak garantálniuk kell a nukleáris elrettentő erő biztonságát. Az Euractiv megkereste az amerikai védelmi minisztériumot és a török külügyminisztériumot is, de tőlük sem érkezett egyelőre érdemi válasz.
Május óta a deveselui légi bázis ad otthont az amerikai rakétapajzs romániai elemeinek. A rakétavédelmi ütegek romániai telepítése heves tiltakozást váltott ki Moszkva részéről, s ha igaznak bizonyulnak az Euractiv hírei, akkor szakértők szerint vélhetően tovább fog romlani a NATO és Oroszország közötti viszony. Az Egyesült Államok és Törökország közötti kapcsolatok a július 15-i katonai puccskísérletet követően kerültek mélypontra, amelynek az ankarai vezetés szerint az amerikai száműzetésben élő Fethullah Gülen muzulmán hitszónok volt a fő felelőse. A török kormány Gülen támogatásával vádolja Washingtont. Binali Yildirim török kormányfő kijelentette: „Gülen kiadatása az Egyesült Államokhoz fűződő kapcsolatok elmélyítésének fő feltétele, e téren nincs helye alkudozásnak. Ez befolyásolja azt is, hogy Törökország mennyire lesz Amerika-ellenes.”
Erdogan Gülent sejti a terror mögött
Autóba rejtett pokolgép robbant csütörtökön a főként kurdok lakta kelet-törökországi Elazig város rendőrkapitánysága előtt, legalább három rendőr meghalt, összesen kétszáztizenhét ember megsebesült, köztük nyolcvanöt rendőr és hatvan civil, húsz személy állapota súlyos - jelentette a Dogan török hírügynökség. Hat katona halálát okozta egy házi készítésű robbanószerkezet Bitlis tartomány Hizan körzetében is, az a pokolgép egy elhaladó katonai páncélautó alatt lépett működésbe. A hatóságok a merényletért a kurd autonómiáért harcoló Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) terrorszervezetet teszik felelőssé. Recep Tayyip Erdogan elnök esti televíziós beszédében közölte, a júliusi puccskísérletért felelőssé tett Amerikában élő hitszónok, Fethullah Gülen híveinek is szerepe volt a robbantásban. Hangsúlyozta, egy éve személyesen kérte meg Barack Obama amerikai elnököt, hogy adják ki Gülent, de a kérés azóta sem teljesült, pedig „egy stratégiai partnernek nem kellene megnehezítenie partnere munkáját”. Tegnap kora hajnalban az iráni határhoz közeli Van városában is robbantás történt egy rendőrőrsnél, három civil meghalt és negyven ember megsebesült, köztük két rendőr.
Mégsem jön Szigetvárra az államfő
Az eredeti tervekkel szemben nem vesz részt szeptemberben Szigetváron, az ostrom 450. évfordulója alkalmából tartott rendezvényen Recep Tayyip Erdogan, tudta meg a Bors. Az értesülést lapunknak is megerősítette a Külgazdasági és Külügyminisztérium. A tárca tájékoztatása szerint „a török fél a napokban erősítette meg hivatalosan, hogy a török államfő nem tud eleget tenni Áder János meghívásának”. „A török fél a KKM-en keresztül egyelőre nem jelezte más magas rangú török személy részvételét” – tették hozzá. (ŐM)