Külföld

Aszad továbbra is a Nyugatot vádolja

Kizárta a szír elnök, hogy országában politikai változások történjenek mindaddig, amíg nem kerül ki győztesen a polgárháborúból

Nem kíván távozni a hatalomból, és változtatásokat sem tervez a politikájában – nyilatkozta újságíróknak, köztük a New York Times munkatársának Bassár el-Aszad szíriai elnök Damaszkuszban.

Dúma 20161103
A szíriai felkelők kezén levő Dúma városának romjai (Fotó: Reuters - Bassam Khabieh)

Fél tucat angol és amerikai politikai elemzőt és újságírót hívott meg Bassár el-Aszad Damaszkuszba, hogy megvitassa velük a szír helyzetet. A New York Times munkatársa, Anne Barnard tudósítása szerint az elnök bizakodó és barátságos volt, nem bánt meg semmit, és arra számít, hogy legalább 2021-ig hatalmon marad. Visszautasította, hogy felelősség terhelné a gyilkos polgárháborúért, a kialakult helyzetért a felelősség szerinte a lázadókat, az Iszlám Állam terrorszervezet harcosait és az amerikai kormányt terheli. Kizárta annak lehetőségét, hogy politikai változások történjenek mindaddig, amíg a kormány hadereje nem kerül ki győztesen a polgárháborúból. Az újságírók megkérdezték Aszadot arról is, hogy miért támadják a kormány harci repülőgépei – a civilekkel együtt, megkülönböztetés nélkül – a lázadók állásait, azokat a településeket, amelyeket a kormánnyal szembenállók tartanak uralmuk alatt, és miért tart fogva állami börtönökben, peres eljárás nélkül ezreket, köztük békés tüntetőket, bloggereket, és látszólag véletlenszerűen letartóztatott civileket. Az elnök azt válaszolta: „Tegyük fel, hogy ezek a vélelmezések helytállók, ez az elnök a saját népét gyilkolja, és a szabad világ és a Nyugat segít a szíriai népnek. Öt és fél évvel a polgárháború kirobbanása után akkor ki támogat engem? Hogyan lehetek elnök? És a népem miért támogat?”

A lap szerint Damaszkuszban jóval kisebb a feszültség, mint két évvel korábban. Új kávézók nyíltak a történelmi óvárosban, a vendéglátóhelyek tele vannak, és a fővárosnak ezt a negyedét már nem lövik azóta, hogy a kormány megállapodott a külvárosokat hatalmukban tartó lázadókkal.

Időközben újabb humanitárius tűzszünetet rendelt el péntekre, november 4-re Aleppóban Vlagyimir Putyin orosz elnök. Az intézkedést Moszkva egyeztette a szíriai vezetéssel. A döntést az elnök utasítása alapján Szergej Sojgu védelmi miniszter hozta meg „az értelmetlen veszteségek elkerülése érdekében”. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerdán viszont azzal vádolta meg a szíriai béketárgyalásokon részt vevő országokat, hogy szabotálják a folyamatot a szíriai elnök megdöntésére törekvő fegyveres csoportok támogatásával. Lavrov nem nevezett meg egyetlen országot sem. A béketárgyalásokon Oroszországon kívül az Egyesült Államok, Törökország, Szaúd-Arábia, Katar és Irán külügyminiszterei vesznek részt.


Röviden
Menekülteknek tüntetik fel magukat a csecsen bűnözők

- Mivel térségében Tunézia rendelkezik a legstabilabb politikai berendezkedéssel, az EU és hazánk alapvető érdeke, hogy Tunézia stabilitása fennmaradjon – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Budapesten, miután tunéziai kollégájával, Hemaisz Dzsinauival tárgyalt.

- Szervezett bűnözés gyanúja miatt, különleges rendőri erők bevetésével több helyszínen is razziát tartottak szerdán Németországban menedékkérőknél. Szászországban, Türingiában és Rajna-vidék–Pfalz tartományban intézkedtek összesen tizenhat menedékkérővel szemben, többségében orosz állampolgárságú, csecsen nemzetiségű, magukat menekülteknek álcázó embereknél, akiket egyebek között bűnszervezet létrehozásával gyanúsítanak.

- Ellenőrzésük alá vonták iraki milíciák szerdán azt a stratégiai jelentőségű útvonalat, amely összeköti egymással az Iszlám Állam dzsihadista szervezet iraki és szíriai fellegvárát, Moszult és Rakkát.

- Síita milíciák saját bevallásuk szerint több mint negyven falvat foglaltak vissza az Iszlám Államtól az észak-iraki Moszultól nyugatra eső területeken.