Aszad készen áll egy tűzszünet elfogadására

Pokolgépes merényletekben sokan meghaltak Homszban
Legalább huszonöten meghaltak és még többen megsebesültek vasárnap egy kettős pokolgépes merényletben a közép-szíriai Homsz tartományi székhelyen - közölte egy civil szervezet.
Lehet, hogy az egyik robbantás öngyilkos merénylet volt a városközpontban - tette hozzá a londoni székhelyű Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja (OSDH), amelynek kiterjedt aktivistahálózata van Szíriában.
Homsz alapvetően a szíriai kormányerők kezén van, és gyakran pokolgépes merényletek színhelye. A kormánypárti al-Ikbaríja tévé mutatott felvételeket a merénylet után állapotokról.

 A szíriai ellenzéki csoportok korábban két-három hétig tartó tűzszünetben állapodtak meg, azzal a feltétellel, hogy Oroszország leállítja szíriai légi hadjáratát, befejeződik a városok ostroma és országszerte lehetővé válik a segélyek eljuttatása a rászorulókhoz.
A fegyvernyugvás további feltétele, hogy nem érik támadások az al-Kaida terrorszervezethez köthető an-Nuszra Frontot, de ez még az amerikai-orosz egyeztetések tárgyát képezi - írta a Reuters hírügynökség.
A tűzszünet megteremtésének részleteit egy orosz-amerikai vezetésű munkacsoportnak kell kidolgoznia, a helyzetet azonban bonyolítani látszik az, hogy Szergej Lavrov orosz külügyminiszter egy héttel ezelőtt, a Szíriát Támogató Nemzetközi Csoport (ISSG) müncheni külügyminiszteri találkozója után - amelyen a fegyvernyugvás egy héten belüli megteremtéséről és a harcok miatt a külvilágtól elzárt települések humanitárius segélyezéséről született megállapodás - azt mondta, a fegyvernyugvás nem terjed majd ki sem az Iszlám Államra, sem az an-Nuszra Frontra.

Washington és Moszkva ideiglenes megállapodásra jutott 
Az amerikai külügyminiszter bejelentette vasárnap, hogy orosz kollégájával ideiglenesen megállapodtak a szíriai tűzszünet feltételeiről, de a konfliktust illetően továbbra is vannak megoldatlan ügyek.
John Kerry  közölte, hogy a fegyvernyugvás már a következő napokban életbe léphet. A tárcavezető elmondta, hogy remélhetőleg Barack Obama amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök rövidesen beszél egymással, és véglegesíti az ideiglenes megállapodás alapelveit.
Az orosz külügyminisztérium is megerősítette vasárnap kiadott közleményében, hogy Kerry és Szergej Lavrov a nap folyamán telefonon egyeztetett a szíriai tűzszünet feltételeiről. Az orosz tárca tájékoztatása szerint a fegyvernyugvás nem vonatkozna azokra a műveletekre, amelyek az ENSZ Biztonsági Tanácsa által "terroristának" tartott szervezetek ellen irányulnak.
Kerry nem volt hajlandó részleteket elárulni az ideiglenes megállapodásról, mivel - mint mondta - arról előbb minden féllel konzultálni kell. Oroszországnak Iránnal és a szíriai kormánnyal, míg az Egyesült Államoknak az ellenzékkel és a Szíriát Támogató Nemzetközi Csoport (ISSG) tagjaival kell egyeztetnie. Utóbbi múlt héten Münchenben megállapodott a szíriai fegyvernyugvás egy héten belüli megteremtéséről és a harcok miatt a külvilágtól elzárt települések humanitárius segélyezéséről. A tűzszünetnek eszerint pénteken kellett volna életbe lépnie, de azóta többek között Törökország is fokozta a fellépést a kurdok ellen, akik az utóbbi időben Észak-Szíriában több településről is elűzték a felkelőket.
A szíriai ellenzék szombaton azt mondta, csak akkor egyeznek bele a tűzszünetbe, ha nemzetközi garanciákat kapnak arra, hogy a damaszkuszi rezsim, Oroszország és Irán is tartja magát a megállapodáshoz.

Vitalij Csurkin orosz ENSZ-nagykövet csütörtökön a Kommerszant orosz lapnak adott interjújában közölte, Oroszország a szíriai konfliktus békés rendezésén dolgozik. Az orosz diplomata az interjúban arra is reagált, hogy Aszad korábban kijelentette: addig fog harcolni, amíg az összes felkelőt le nem győzi. Csurkin azt mondta, hogy Moszkva jelentős áldozatokat hozott a konfliktus rendezésére, s szeretné, hogy ezt a szíriai elnök figyelembe vegye. 
Oroszország ENSZ-nagykövete úgy fogalmazott, hogy ha a szíriai hatóságok követik Oroszország útmutatását, akkor méltóságuk megtartásával fejezhetik be a konfliktust. Hangsúlyozta, hogy ez a személyes véleménye, de ha Damaszkusz más utat választ, akkor egy nagyon bonyolult helyzet állhat elő. Emlékeztetett, hogy a szíriai kormányerők az orosz légierő "hatékony  műveleteinek" köszönhetően tudták ellenfeleiket kiszorítani Damaszkuszból. 
Bassár el-Aszad egy hétfői beszédében arra utalt, hogy nem hajlandó tárgyalni senkivel sem, aki a rezsim ellen valaha is fegyvert fogott. A Reuters szerint Aszad még a Moszkva által javasolt ellenzéki szervezetekkel sem volt hajlandó tárgyalóasztalhoz ülni.

Több mint 80 ország támogatja valamilyen módon a terroristákat Szíriában
Több mint 80 ország támogatja valamilyen módon a terrorista csoportokat Szíriában - mondta Aszad az El País című spanyol napilapnak adott interjújában.
"Néhányan közvetlen módon pénzzel, logisztikai támogatással, fegyverekkel vagy harcosokkal. Más országok politikai támogatást nyújtanak nekik a különböző nemzetközi fórumokon" - fogalmazott az elnök az újság honlapján szombaton megjelent interjúban, amelyet abból az alkalomból készített a madridi lap, hogy a jövő hónapban lesz a szíriai polgárháború kezdetének ötödik évfordulója.
A polgárháború egyik következményeként az ISIS ellenőrzése alá vonta Szíria és Irak jelentős részét. Az ENSZ adatai szerint a harcok mintegy negyedmillió ember életét követelték, és 5 millióan hagyták el az országot, ezzel a második világháború óta példátlan migrációs válságot okozva.
Bassár el-Aszad szerint a szíriaiak a terroristák elől menekültek el az országból, nem a kormány elől, és joguk van bármikor visszatérni hazájukba. Kérdésre válaszolva elmondta, hogy nem kell következményekre számítaniuk. "Biztos vagyok abban, hogy a többség vissza akar térni" - fogalmazott.
Kifejtette: az, hogy megálljon a szíriai menekültek áradata, nem egyedül Szírián múlik. Példaként említette, hogy szerinte ehhez Európának fel kell oldania a Szíriára kivetett büntetőintézkedéseket, mert azokkal valójában nem a szíriai kormányt hanem az embereket sújtják. Másrészt Törökországnak fel kell hagynia azzal, hogy terroristákat küldjön Szíriába - részletezte az elnök, hozzátéve, hogy szerinte a török és a katari kormány is elősegítette a konfliktust a közel-keleti országban.
Arra a kérdésre, hogy nem aggódik-e a civil áldozatok miatt, úgy válaszolt: "természetesen szomorúságot érzek minden ártatlan civil áldozata miatt, de ilyen a háború". A háborúknak mindig a civilek fizetik meg az árát - tette hozzá az elnök, aki szerint nincs bizonyíték arra, hogy az oroszok civil célpontokat támadtak, de "az észak-amerikaiak sok civilt meggyilkoltak" Szíria északi részén.
Bassár el-Aszad szerint Szíriának szüksége van a nemzetközi támogatásra, és kiemelte az orosz és az iráni segítséget, amely nélkül a hadsereg nem érte volna el a jelenlegi haladást Rakka és Aleppo tartományokban.