Ankara újraértékelné a menekültügyi egyezményt

Bulgária továbbra is partneri viszonyt szeretne Törökországgal 
Meg szeretné őrizni a szomszédjával való partneri viszonyt Bulgária, amely egy héttel korábban még azzal vádolta meg Ankarát, hogy beavatkozott a március 26-i előrehozott parlamenti választás kampányába.
"Nem szabad megengednünk, hogy a politikusoknak a választások előtt tett nyilatkozatai veszélyeztessék a két ország között elért eredményeket. Jó partneri viszonyt ápolunk egymással, amit fejleszteni kell" - jelentette ki Radi Najdenov ügyvezető külügyminiszter.
Március 7-én Szófia a külügyminisztériumba kérette Süleyman Gökce török nagykövetet, hogy kifejezze kifogását, amiért a diplomata megjelent az Ankara által támogatott új török kisebbségi párt, a DOSzT (Demokraták a Felelősségért, a Szolidaritásért és a Toleranciáért) választási klipjében.
A bolgár kormány egyben kifogásolta Mehmet Müezzinoglu török szociális ügyi miniszter szavait is, aki felszólította a török kisebbséghez tartozó bolgár választókat, hogy szavazzanak erre a pártra. Szófia bírálta, hogy "közvetlenül beleavatkoznak a bolgár belügyekbe".
A bulgáriai muzulmán kisebbség - közöttük a törökök - a szavazásra jogosultak mintegy 13 százalékát teszik ki. Mintegy 60 ezer, bolgár állampolgársággal rendelkező török szavaz Törökországban.
A 24 Csasza című bulvárlap hétfői írása szerint a bolgár-török kapcsolatok a mélyponton vannak Törökországnak a DOSzT érdekében kifejtett "nyílt, brutális és példa nélkül álló nyomásgyakorlása" miatt.
Najdenov ugyanakkor azt kérte, hogy "ne vonjanak le átfogó következtetéseket" egy, a választási kampány során történt incidensből.
Míg több európai uniós tagállam és Törökország között romlott a viszony, Szófia  az EU és Ankara között megkötött bevándorlási egyezmény jövője miatt aggódik. A 270 kilométernyi, Törökországgal közös határral rendelkező Bulgária - akárcsak Görögország -, súlyos csapásként élné meg, ha Ankara felmondaná ezt a megállapodást.

A tárcavezető szerint az unió nem tartotta magát az egyezményhez, Törökországnak pedig nincs kötelezettsége az EU felé.

Celik hétfőn korábban kijelentette, biztos, hogy lesznek Hollandiát érintő török szankciók, amiért a holland hatóságok szombaton nem engedték meg két török miniszternek, hogy Rotterdamban részt vegyen az elnöki rendszer bevezetéséről döntő április 16-i török népszavazással kapcsolatos kampányrendezvényen. Az eset diplomáciai vitát okozott a két ország között.
Recep Tayyip Erdogan török államfő vasárnap kijelentette, hogy Hollandia meg fogja fizetni az árát annak, hogy kárt okozott a holland-török kapcsolatoknak.

Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője és Johannes Hahn, a bővítési tárgyalásokért felelős uniós biztos arra kérték Ankarát, hogy tartózkodjon az olyan túlzó nyilatkozatoktól és lépésektől, amelyek a kölcsönös feszültséget tovább súlyosbítják Törökország és Hollandia között. Celik a kijelentésekre reagálva kifejtette: Mogherini teljesen helytelen megállapítást tett. Nem a kellő módon értékelte a történteket. Hozzáállása apolitikus, nyelvezete nem megfelelő a státusához - vélekedett Celik.

Az Európába tartó menekültáradat megállítását célzó alku értelmében Görögország visszaküldheti a Törökországból március 20-a után érkezett, a hatóságok által elutasított menedékkérőket és a menedékjogi kérelem benyújtásától elzárkózó illegális határátlépőket. Az EU-tagországok ezért cserében - egy 72 ezer fős kontingens erejéig - legális úton átvesznek Ankarától annyi szíriai menekültet, ahányat a görög szigetekről visszaszállítanak Törökországba. Az unió emellett beleegyezett, hogy új lendületet ad a török állampolgárok schengeni vízumliberalizációjáról és a Törökország uniós csatlakozásról szóló tárgyalásoknak, illetve felgyorsítja a törökországi menekültek ellátásához felajánlott 3 milliárd euró kifizetését, majd amennyiben ezek a források kezdenek kimerülni, és az eredmények is megfelelőek, akkor 2018 végéig további 3 milliárd eurót biztosít.

Törökország az Európai Bírósághoz fordul a holland bánásmód miatt
Törökország az Európai Bírósághoz fordul a külügy- és a családügyi minisztereket sújtó olland korlátozások miatt - jelentette ki Recep Tayyip Erdogan az A Haber kormányközeli török hírtelevíziónak adott hétfő esti interjújában.

A török államfő szerint az eredmény sejthető, de a szükséges eljárás lefolytatása érdekében benyújtják panaszukat. Mint mondta: Ankara minden rendelkezésére álló diplomáciai szankciót latba vet.