Külföld

Ankara ismét egyetemi oktatókat tartóztatna le

Ezúttal 103 tanár ellen adtak ki elfogatóparancsot

Elfogatóparancsot adott ki pénteken egy török ügyészség a Yildiz Műszaki Egyetem 103 oktatója ellen a július 15-i puccskísérletet követő tisztogatások keretében - jelentette az Anadolu török állami hírügynökség.

Az isztambuli székhelyű intézmény állami kézben van, oktatóinak száma a legutóbbi saját kimutatás szerint 1736.
Az Anadolu beszámolója alapján 73 embert már őrizetbe is vettek, köztük docenseket, adjunktusokat és kutatási asszisztenseket. A hatóságok az érintettek irodáját és lakását is átkutatták.
Azzal gyanúsítják őket, hogy fegyveres terrorszervezet tagjai. Néhányan feltehetően még azt a ByLock nevű, titkosított üzenetküldő alkalmazást is használták, amelyről a török vezetés azt állítja, hogy szerepet játszott a hatalomátvételi kísérlet koordinációjánál. Ankara az Amerikában élő Fethullah Gülen muzulmán hitszónok által kiépített nemzetközi hálózatot teszi felelőssé az összeesküvésért.
A hivatalos török álláspont értelmében a mozgalom terrorszervezet, amely hosszú évek alatt szivárgott be az állami és a magánszférába. A folyamatban Gülen állítólag saját alapítványaira, iskoláira, vállalkozásaira, biztosítótársaságaira, illetve médiaérdekeltségeire támaszkodott.
A kormány a puccskísérlet után rendkívüli állapotot hirdetett az országban és átfogó vizsgálatokat indított. Ellenzéki pártok és jogvédő szervezetek szerint a hatalom arra használja fel a helyzetet, hogy ne csak az összeesküvőkkel és támogatóikkal számoljon le, hanem mindenkivel, aki az övétől eltérő véleményt hangoztat. A nyomozások a haderőn túl kiemelten érintik az igazságügyi szektort, az oktatást és a médiában dolgozókat.

Egyre több török állampolgár kér menedékjogot Németországban

Egyre több török állampolgár kér politikai menedékjogot Németországban a júliusi törökországi puccskísérlet óta a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) pénteken ismertetett adatai szerint. A hivatal megerősítette azokat a lapértesüléseket, amelyek szerint az idén október végéig 4437 török állampolgár nyújtott be menedékjog iránti kérelmet, ami több mint a kétszerese a tavaly egész évben regisztrált 1767-nek, illetve a 2014-es 1806-nak.

A BAMF szerint a növekedés nem feltétlenül függ össze a július közepén történt puccskísérlettel. Azonban egy másik kimutatás valóban összefüggésre utal; a menedékjog iránti kérelem benyújtásának szándékával az országba belépő emberek nyilvántartására és tartományok közötti szétosztására szolgáló úgynevezett EASY-rendszerből származó adatok szerint az év első felében havonta legfeljebb 352 török menedékkérő lépte át a német határt, júliusban viszont már 375-en, szeptemberben 446-an, októberben 485-en voltak.

A szociáldemokratákkal (SPD) kormányzó jobboldali CDU/CSU pártszövetség parlamenti (Bundestag) frakciójának belpolitikai szakszóvivője, Stephan Mayer szerint a politikai menedékjogért folyamodó török száma várhatóan tovább emelkedik. Németország "nem oldja meg Törökország problémáját azzal, hogy meghívja az összes rendszerkritikus állampolgárt" - húzta alá a bajor CSU politikusa a Berliner Morgenpost című lapnak nyilatkozva, közvetve bírálva az SPD-s  Michael Roth európai ügyekért felelős külügyi államminisztert, aki egy november elején adott interjúban hangoztatta, hogy Németország szolidaritást vállal a rendszerkritikus törökországi gondolkodókkal, és nyitva áll a politikai üldözöttek előtt. Stephan Mayer kiemelte: Németország ezzel szívességet tenne Recep Tayyip Erdogan török államfőnek, "aki éppen azt akarja, hogy eltűnjön az ellenzék".