Külföld
Ankara bekérette a német nagykövetet
Török kormány: Egy következő puccs megelőzése a cél
Martin Erdmann nagykövet éppen szabadságát tölti, így helyettesét várják délben az ankarai külügyminisztériumba.
A lépés előzménye, hogy a török kormány élesen bírálta, amiért Recep Tayyip Erdogan török elnök a német alkotmánybíróság döntése nyomán nem szólhatott videokapcsolat révén az őt támogatásáról biztosító kölni demonstrálókhoz.
Ibrahim Kalin, Erdogan szóvivője elfogadhatatlannak nevezte a videokapcsolat megtiltását, és „kielégítő magyarázatot” követelt Németországtól.
Berlin nem értékeli megrovásként az ankarai német nagykövetség vezetőjének bekéretését
A német kormány szerint nem értékelhető drasztikus lépésként vagy megrovásként, hogy az ankarai német nagykövetség vezetőjét hétfőn bekérették a török külügyminisztériumba az előző nap Kölnben tartott Erdogan-párti tüntetéssel kapcsolatban kialakult vita miatt.
Martin Schäfer külügyi szóvivő Berlinben a kormányszóvivői tájékoztatón elmondta, hogy a török külügyminisztérium lépésében "nincs semmi rendkívüli".
Rámutatott, hogy a nemzetközi jog nem ismeri a nagykövet vagy nagykövetség képviselője bekéretésének, illetve berendelésének fogalmát. Ezért a török lépés nem önálló, különös jelentőséggel bíró diplomáciai aktus, hanem az államok közötti kapcsolat "mindennapi normalitásának része" - mondta.
Elmondta, hogy Martin Erdmann ankarai német nagykövet szabadságon van, így helyettese tárgyal a török külügyminisztériumban.
Kérdésre válaszolva hangsúlyozta, hogy Berlin nem tervezi az ankarai nagykövet hazarendelését.
Azonban a szóvivő arra is utalt, hogy a német-török diplomáciai viszony feszült. Mint mondta, a két ország évszázados és mély kapcsolata egy "nem nagyon könnyű szakaszban" van, és igen hasznos lenne, ha a török fél ismét kinevezne nagykövetet a berlini diplomáciai képviselet élére, az ankarai német nagykövet pedig a korábbi gyakorlatnak megfelelően valamennyi török minisztériumban részt vehetne a kétoldalú kapcsolatokról szóló megbeszéléseken.
Ulrike Demmer helyettes kormányszóvivő arra a kérdésre, miként értékeli a kormány, hogy a kölni nagygyűlésen német állampolgársággal, vagy azzal is rendelkező törökök tömege fejezte ki, hogy nem Joachim Gauck német, hanem Recep Tayyip Erdogan török elnököt tekintik államfőjüknek, azt mondta, hogy a német alaptörvény mindenkinek biztosítja a véleménynyilvánítás szabadságát.
Jó két héttel a meghiúsult török puccskísérlet után vasárnap Kölnben több tízezer tüntető vonult utcára, hogy Erdogant támogatásáról biztosítsa. A szervezők eredetileg azt tervezték, hogy egy óriáskivetítőn élőben kapcsolják majd Erdogant, ezt azonban a felfokozott hangulat miatt végül nem engedélyezték a hatóságok.
A rendőrség adatai szerint 30-40 ezren vehettek részt a demonstráción, amely nagyobb rendbontás nélkül ért véget. Mindeközben több ellentüntetés is zajlott, de - bár tartottak tőle - nem voltak összetűzések a két tábor között. A rendezvényeket 2700 rendőr biztosította, és még vízágyukat is készenlétbe helyeztek.
Erdogan az Egyesült Államokban élő Fethullah Gülen hitszónokot tartja a július 15-i puccskísérlet felelősének, akinek feltételezett támogatói ellen a török hatóságok azóta tisztogatási hullámot indítottak és már csaknem 18 700 embert vettek őrizetbe. Ankara fellépését éles bírálatok érték az Európai Unióban.
Újabb 1400 katonát menesztettek a török hadseregtől
Törökország célja annak megelőzése, hogy a hadsereget még egyszer puccs végrehajtására használják fel - indokolta a török miniszterelnök-helyettes a hadsereg jelentős szerkezeti változásairól szóló, hét végén ismertetett kormányzati döntést.
Numan Kurtulmus egy kabinetülés után újságíróknak kommentálta a július 15-i sikertelen puccskísérlet megtorlásaként elrendelt legújabb intézkedéseket. Hét végén csaknem 1400 újabb katonát menesztettek a török biztonsági erőktől, továbbá bejelentették, hogy a hadsereg parancsnokai a jövőben a védelmi minisztérium alá tartoznak. Recep Tayyip Erdogan török elnök azt is felfedte: szeretné, ha a nemzeti titkosszolgálat és a vezérkar főnöke is közvetlenül az államfőnek jelentene a miniszterelnök helyett. Ehhez alkotmánymódosításra lesz szükség, ami csak ellenzéki támogatással fog menni. A miniszterelnök-helyettes közölte, hogy a titkosszolgálat átszervezése is napirenden van.
Kurtulmus egyúttal bírálta, hogy a német hatóságok megtiltották, hogy Erdogan vasárnap videokapcsolaton keresztül szóljon a támogatására szerveződött kölni tömegtüntetés résztvevőihez. A kormányfő helyettese szerint ez a lépés a "kettős mérce" érzetét kelti, és elfogadhatatlan. A német döntés miatt Ankara hétfőn bekérette a német nagykövetség vezetőjét.
A miniszterelnök-helyettes egyúttal első ízben ismerte el, hogy az államcsíny-kísérlet során "hibák" is előfordulhattak. "Ha voltak hibák, ki fogjuk őket javítani" - mondta. A török hadseregben, az igazságügyben, az oktatásban és a médiában jelenleg Fethullah Gülen hitszónok szimpatizánsai elleni tisztogatás zajlik.
"Azok a polgárok, akik nem állnak velük (Gülen szimpatizánsaival) kapcsolatban, megnyugodhatnak", mert "semmi baj nem történik velük" - tette hozzá sajtótájékoztatóján Kurtulmus.