Külföld

Angela Merkel valószínűleg nem tölti ki a jelenlegi parlamenti ciklust a szakértő szerint

A kancellár ellenőrzése alatt akarja tartani az átmeneti időszakot -Friedrich Merz elindul a német CDU elnöki tisztségéért

Az utódlással összefüggő tudatos döntés Angela Merkel kancellár bejelentése arról, hogy nem indul újra a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöki tisztségéért Kiss J. László Németország-szakértő szerint. A Corvinus Egyetem tanára valószínűnek nevezte, hogy Merkel kancellárként nem tölti ki a 2021 őszéig tartó jelenlegi parlamenti ciklust.

szakértő utalt a bejelentés időzítésére, és ennek kapcsán arra, hogy a nagykoalíciós pártok, a CDU és a CSU, valamint a szociáldemokrata SPD két egymást követő tartományi választáson, Bajorországban és Hessenben is rendkívül súlyos szavazatveszteségeket szenvedett. Merkel tudatában volt annak, hogy az általa vezetett nagykoalíció meglehetősen rossz képet állított ki magáról. A tartományi választásokat egyik tartományban sem helyi gazdasági eredmények döntötték el, hanem a nagykoalíció teljesítménye, ami általános megítélés szerint aligha volt elfogadható. 

Századvég: Merkel súlytalanná válik a német politikában 
Merkel a pártelnöki tisztségéről való lemondásával lehetőséget ad egy párhuzamos politikai erőtér kialakulásához és ezzel súlytalanná válik a német politikában - mondta a Századvég Alapítvány vezető kutatója a Kossuth rádió Jó reggelt Magyarország! című műsorában kedden.
Pócza István felidézte, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) a vasárnapi hesseni választásokon elért gyenge eredménye miatt lépéskényszerbe került, ez pedig a kancellár pártelnöki pozíciójáról való lemondásához vezetett, amely "szinte példátlan a német politikatörténetben".
Hangsúlyozta: Angel Merkel jelenleg két dolgot szeretne: méltósággal távozni és kijelölni saját utódját. Merkel lemondásával az Európai Parlamentben fontos szerepet játszó német-francia tengely is meggyengülhet - helyezte kilátásba a kutató.
Hozzátette: egyrészt Merkel már nem pártelnök, így elveszítheti a kontrolt a CDU európai parlamenti képviselői fellett, másrészt Emmanuel Macron francia elnök kedveltsége a kancelláréhoz hasonlóan folyamatosan csökken.
A vasárnapi hesseni választásokon az előzetes eredmények szerint a CDU kapta a legtöbb szavazatot (27 százalék). Ez a kereszténydemokraták több mint fél évszázada leggyengébb eredménye Hessenben, de elegendő ahhoz, hogy ismét kormányt alakíthassanak eddigi partnerükkel, a Zöldekkel (19,8 százalék). Az SPD ugyancsak 19,8 százalékos eredményt ért el, ami a párt számára történelmi mélypont. A CDU-tól jobbra álló Alternatíva Németországnak (AfD) 13,1 százalékot kapott.

Az időzítéssel kapcsolatban Kiss J. László ugyanakkor utalt egy olyan törekvésre is, hogy az utódlással kapcsolatos átmeneti időszakot rendezetté, szervezetté, ellenőrizhetővé tegyék. Ennek kapcsán a szakértő arra hívta fel a figyelmet, hogy a pártelnök-kancellár három szakaszban határozta meg politikai jövőjét. Eszerint most decemberben a pártelnökségről mond le, 2021-ben az újabb kancellári jelölésről, ezt követően pedig minden politikai tevékenységtől visszavonul. A Corvinus Egyetem tanára szerint ez egyfajta tudatosságra utal. A párt különböző intézményeiben, egyebek között a CDU/CSU parlamenti frakciójában a személycserék már megindultak. Az átmenetet a fokozatosságra való törekvés jellemzi, és ebben Merkel is részt vesz. 

Azt azonban nem lehet megjósolni hogy az események miként írják át ezt a forgatókönyvet. Erre utal a kancellárnak az a kijelentése is, hogy amennyiben előre hozott választásokra kerülne sor, azon nem indulna. 2019-ben amúgy is rendkívül fontos német belpolitikai, illetve nemzetközi események lesznek, kezdve a május végi európai parlamenti választásoktól az őszi tartományi választásokig, amelyeken a CDU ismét súlyos veszteségeket szenvedhet. Mindezek halmozottan újabb nyomást jelenthetnek majd Merkelre, hogy gondolja át a tervezett utódlási menetrendet. 

Ezzel kapcsolatban külön említette szakértő az SPD által bejelentett, a koalíciós szerződésbe is belefoglalt úgynevezett felülvizsgálati konferenciát, amelynek lényege, hogy a parlamenti ciklus felénél megkérdezik a tagságot a nagykoalícióban való bennmaradásról. A szociáldemokrata párton belül erősödik a nyomás, hogy az év első felére hozzák előre ezt a konferenciát és a pillanatnyi erőviszonyok nem a bennmaradás mellett szólnak. Azaz - mint Kiss J. László hangsúlyozta - a jövő év sok olyan eseményt tartalmaz, amelyek felülírhatják a mostani utódlási forgatókönyvet.

A jelenlegi döntés jelezheti Angela Merkel tudatos törekvését, hogy az átmenet folyamatát ellenőrzés alatt tartsa, és egyfajta példát is mutasson. Ugyanakkor politikai szempontból ennek gyenge pontjai is vannak. Többek között az: amennyiben egy politikusról tudni lehet, hogy napjai meg vannak számlálva, a különböző nemzetközi tárgyalásokon alkupozíciója meggyengül, és mindezt kihasználhatják vele szemben. A német ellenzéki reagálások ebből kiindulva utaltak is arra: jó lenne, ha Merkel a kancellári tisztségtől is megválna. "Nem vagyok biztos abban, hogy mostani bejelentése ellenére Angela Merkel a parlamenti ciklus végéig hátralévő három évet ki is fogja tölteni. Az események felülírhatják ezt a menetrendet" - fogalmazott Kiss J. László. 

A szakértő szerint Merkel most hatalmának megosztása mellett döntött. A kancellári és a pártelnöki tisztség általa mindeddig képviselt egy kézben tartása számára koncentrált hatalmat jelentett, most viszont a pártelnöki tisztségtől való megválással megkezdődött a hatalom megosztásának a folyamata. Ez egy tudatos törekvés része lehet, az azonban a szakértő szerint aligha valószívű, hogy a döntés pozitív hatással lesz a CDU támogatottságának alakulására, illetve a nagykoalíció működésére. "Erre vonatkozóan meglehetősen szkeptikus vagyok" - jelentette ki, utalva a többi között arra, hogy a koalícióban egy gyengülő SPD ultimativ módon próbálja saját politikai programját keresztülvinni, miközben a kilépés opciója is fenyeget. Ez olyan akna, amely bármikor robbanhat.

Ugyanakkor Angela Merkel mostani bejelentése üzenet a CSU-nak, személy szerint a kisebbik konzervatív párt elnökének, Horst Seehofernek is. Merkel úgy távozik, hogy marad, de a belügyminiszteri tisztséget is betöltő Seehofernek nincs ilyen játéktere. Az elmúlt fél évben a nagykoalíción belül két nagy konfliktus volt, mindkettő Merkel és Seehofer között, és mindkét esetben az utóbbi volt az aktív. Mindez pedig egy "vitatkozó koalíció" képét mutatta, amire a választók Bajorországban és Hessenben is nemet mondtak. 

Merkel mandátuma eleve korlátozott, amit maga határozott meg. Ez pedig egy olyan helyzet, amelyben Németország aligha lehet kezdeményező, vezető politikai szereplő Európában. A kancellár gyengülése szinte programozott, hisz fokozatosan válik meg a hatalomtól. Ha nem is lesz teljesen "béna kacsa", de alkuereje, pozíciója a szakértő szerint mind belpolitikailag, mind külpolitikailag gyengülni fog. 

Egy belpolitikailag meggyengült kancellár nyilvánvalóan nem mehet bele olyan nagyszabású európai tervekbe, amelyeknek nincs meg a belpolitikai támogatottsága, illetve amelyeknek bizonytalan a kimenetele. Ennek kapcsán Kiss J. László a nagyívű francia reformelképzeléseket említette, amelyekbe egy meggyengült Merkel aligha fog belemenni.

A német sajtó vegyesen értékeli Angela Merkel döntését pártelnöki pályafutása befejezéséről

Eltérően értékelték a német sajtó vezető orgánumai keddi kommentárjaikban Angela Merkel kancellár döntését a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnökeként végzett munkája befejezéséről.

A legnagyobb példányszámú német lap, a Bild Gyertek vissza, AfD-szavazók! címmel közölt kommentárt, amely szerint Angela Merkel "politikai örökségéhez" hozzátartozik az Alternatíva Németországnak (AfD), "egy párt, amelyben a holokausztot ártalmatlanként feltüntető emberek és rasszisták a hangadók".

Merkel sok millió embert fordított maga ellen a menekültpolitikájával, és nem tudta "hatástalanítani a düh, a csalódottság, az aggodalom és a lecsúszástól való félelem robbanásveszélyes elegyét", így "tömegesen vándoroltak át az AfD-hez CDU-szavazók, akik valójában a politikai középhez tartoznak". 

Merkel ezt "későn, de remélhetőleg nem túl későn ismerte fel", 18 évi pártelnöki és 13 évi kancellári munka után megnyitja az utat az "utódlás" felé, amivel "azt jelzi a választóknak, hogy nem kell ellenem és a néppártok ellen tiltakoznotok a választóurnánál".

Ez a döntés "helyes, és sürgetően szükséges volt, és tiszteletet érdemel" - emelte ki a Bild, hozzátéve: mindennek az az "üzenetet kell közvetítenie a frusztráció miatt az AfD-re szavazó embereknek, hogy forduljatok el a szélsőségesektől, és térjetek vissza középre!"

A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című konzervatív lap Búcsú részletekben című kommentárjában kiemelte: "szokatlanul okos" döntés Angela Merkeltől, hogy nem ragaszkodik a pártelnöki és a kancellári tisztséghez.

Ezzel véghezvihet egy "dupla mutatványt", lehetőséget biztosít pártjának a megújulásra, kancellárként pedig nem külső kényszer hatására, hanem a saját maga által meghatározott körülmények között vehet búcsút a politikától - írta a FAZ.

A Spiegel Online független hírportál Búcsú, első rész című írása szerint Angela Merkel döntése "esélyt"ugyan biztosít, "garanciát" viszont nem jelent arra, hogy "ezentúl minden jobb lesz a nagykoalícióban és a pártban". 

Egyáltalán nem biztos, hogy Merkel "terve" beválik, és 2021-ig kancellár tud maradni, mert a CDU-nál is erősebben megviselt Német Szociáldemokrata Pártnál (SPD) egyre inkább kétségessé válhat a kormányzás folytatása, a testvérpárt bajor Keresztényszociális Uniónál (CSU) pedig új lendületet vehet az elnök, Horst Seehofer körüli vita - tették hozzá.

A ZDF országos köztelevízió A kancellár nagyságról tesz tanúbizonyságot, és tovább taktikázik című kommentárja szerint Angela Merkel olyan politikai nagyságról tett tanúbizonyságot, amellyel még Helmut Kohl néhai kancellár, a CDU egykori elnöke sem rendelkezett, azonban "valószínűleg túl későn" hozta meg a döntést a CDU-elnöki munkásság befejezéséről, és "romokat hagy maga után".

Akárki is lesz a CDU következő elnöke, be kell jelentenie az igényét a kancellári tisztségre, és "a lehető leggyorsabban ki kell csavarni a  kormányrudat Merkel kezéből", ami a nagykoalíció - a CDU/CSU pártszövetség és az SPD kormánya - végét jelentené, vagyis "Angela Merkel kancellári pályafutásának és a nagykoalíciónak a vége inkább előbb, mint utóbb érkezik el", de Merkel a hétfőn bejelentett döntésével "ügyesen megakadályozta az igazán nagy kancellári bukást" - áll a ZDF kommentárjában.

A liberális Süddeutsche Zeitung Köszönöm, ennyi volt című kommentárjában rámutatott: Angela Merkel hétfőn nem azt jelentette be, hogy 2021-ig mindenképpen kancellár akar maradni, és harcol is majd ezért, hanem csupán azt, hogy készen áll a ciklus végéig betölteni a tisztséget.     Döntése csupán egy "kísérlet a hatalom maradékának stabilizálására egy nem túl hosszú átmeneti időre", és azt jelenti, hogy "a Merkel-korszak véget ért" - írta a müncheni lap, amely szerint az a leginkább valószínű forgatókönyv, hogy a CDU/CSU fokozatosan elfordul a nagykoalíciótól, és végül a Zöldekkel és a liberális FDP-vel lép szövetségre. 

Ez a pártok színe alapján Jamaica-koalíciónak nevezett felállás, amelyről tavaly is tárgyaltak, és az FDP elnöke, Christian Lindner szerint Angela Merkel a legfőbb oka annak, hogy nem valósult meg. "Ez az akadály most már nem feltétlenül áll az útban" - írta a Süddeutsche Zeitung.

A Merkel-korszak végéről és az európai bizonytalanság növekedéséről írnak a külföldi lapok

Angela Merkel hosszú alkonya címmel tudósított a francia Le Monde a bejelentéséről, a konzervatív Le Figaro szerint Angela Merkel "megkezdte távozása előkészítését", míg a baloldali Libération úgy vélte, hogy Merkel számára ez "a vég kezdete".

A francia lapok helyszíni tudósításai elsősorban azt emelték ki, hogy Angela Merkel régóta eltervezte leköszönésének forgatókönyvét, jóllehet a bejelentését a vasárnapi hesseni választásokon elért gyenge eredmény felgyorsította.

A Le Monde szerint Angela Merkel hihetetlen politika karrierje "nem egy kezelhetetlen hübrisztragédiával ér véget", hanem a politikus saját maga készíti elő az utódlást. A lap szerint Merkel számára a "pillanat stratégiailag nem rossz", a Kereszténydemokrata Unió (CDU) decemberi hamburgi kongresszusa előtt a jelölteknek marad elég idejük felkészülni a pártvezetésre. Azzal pedig, hogy kancellár marad a mandátuma végéig, időt ad a két nagy koalíciós pártnak, a CDU-nak és a Szociáldemokrata Pártnak (SDP) arra, hogy úgy szervezze magát újra, hogy közben "a Merkel-szörnnyel ne kelljen szembenéznie".

A konzervatív Le Figaro is úgy vélte, hogy a törékeny kormány élén Angela Merkel időt akart nyerni a bejelentéssel, amely általános meglepetést okozott. "Az a célja, hogy még három évig maradhasson, miközben megkezdődtek a spekulációk a koalíció széteséséről". 

A baloldali Libération szerint Merkel "számítása ügyes: a távozása bejelentésével elkerült egy esetleges megalázó puccsot a párton belül, amely a kancellári székét is végérvényesen veszélybe sodorta volna".

A vezető gazdasági lap, a Les Échos szerint viszont "nem biztos, hogy Angela Merkel végig tudja csinálni a mandátumát", miután a nézetletérések a szövetséges Keresztényszociális Unióval (CSU) a migrációs kérdésében nem tűntek el.

Angela Merkel német kancellár fokozatos visszavonulása növeli a bizonytalanságot Németországban és az Európai Unióban egyaránt, a döntés nyomán még valószínűtlenebb, hogy a közeljövőben sikerül kompromisszumos megoldást találni a tagországok között a migráció és az eurózóna reformja ügyében - jelentette a brüsszeli sajtó.

A Politico szerint elképzelhető, hogy a kancellár kitölti 2021-ig tartó mandátumát, de az is, hogy megbuktatják időközben.

Nem szabad alábecsülni Merkel "stratégiai érzékét, hátborzongató hatalmi politikai tehetségét és könyörtelenségét", azonban, "ha a vezér megsérül, a farkasfalka tagjai keresni fogják a hatalomátvétel lehetőségét" - emelték ki. "Akárhogy is lesz, a Merkel-korszak véget ért" - húzta alá a hírportál.

A The Wall Street Journal (WSJ) című amerikai napilap európai kiadásában arról írtak, hogy Angela Merkel visszaszorulása tükrözi a német és az európai politika széttöredezését, melyet a periférián elhelyezkedő pártok megerősödése kísér a jobb- és a baloldalon egyaránt. A szerző szerint ennek folyamatát felgyorsította Merkel döntése 2015-ben, hogy megnyitja országa határait a menedékkérők előtt.

Ugyan Merkel eddigi kormányzását gazdasági bővülés, költségvetési kiegyensúlyozottság és rekordszintű foglalkoztatottság jellemezte, a számos válság kezelésének módja hozzájárult a német társadalom polarizálódásához és az európai megosztottság fokozódásához - mutatott rá a WSJ.

A cikkben hangsúlyozták: a kancellár hétfői döntése fokozni fogja a belpolitikai instabilitást, ami gyengítheti Németország vezető szerepét az EU-ban.

A Financial Times című brit üzleti napilap Brüsszelben megjelenő kontinentális kiadása szerint "illuzórikusnak" bizonyulhat Merkel azon elhatározása, hogy kitölti a kancellári mandátumát, többek szerint ugyanis "új kezdetre" van szükség Németországban. Mások ugyanakkor úgy vélik, hogy Merkel megerősödhet kormányfői tisztségében azáltal, hogy úgy döntött, nem indul újra a pártja elnökségéért. 

A Financial Times brit kiadásának szerkesztőségi cikke pedig úgy fogalmazott, hogy Angela Merkel német kancellárként erőteljes és stabilizáló hatást gyakorolt, és Európa számára létfontosságú, hogy Németország megőrizze ugyanezt a stabilizáló befolyást Merkel távozásával is.

A londoni üzleti napilap szerint a pénzügyi válság óta eltelt évtized is megmutatta, hogy Európában nem lehet sok mindent elérni Berlin jóváhagyása vagy aktív problémamegoldó tevékenysége nélkül.

A hesseni tartományi választás - amely után Merkel bejelentette fokozatos visszavonulási szándékát - a nagy pártok által elszenvedett veszteségek ellenére sem jelentette a szövetségi szintű nagykoalíció végét, ahogy ezt többen jósolták, és Németországban a választók többsége továbbra is a mérsékelt haladó, illetve a mérsékelt konzervatív irányzatok híve.

Angela Merkel jól szolgálta Németország és Európa érdekeit, a vezetői szerepből adódó terhek közül sokat egyedül viselve, egy olyan időszakban, amelyet Franciaország gyengesége, Nagy-Britannia kiválása és Olaszország hanyatlása jellemzett.

Merkel hiányozni fog a kontinensnek, és a német pártok jövőbeni vezetőire hárul annak felelőssége, hogy újszerű módokat leljenek a koalícióépítésre, annak érdekében, hogy Németország megőrizhesse figyelemreméltó stabilitását, mivel ettől függ egész Európa stabilitása - áll a Financial Times keddi értékelésében.

Az európai értékek jelképe című cikkében az újság azt írta: az EU a következő években nehéz kihívásokkal néz szembe, mint a banki és pénzügyi unió konszolidálása, a bonyolult brit európai uniós tagság megszűnéséről szóló tárgyalások lezárása, továbbá a közösségi intézmények dinamizálása.

A kancellár visszavonulása nemcsak a német politikát fogja érinteni - állapította meg a lap, hozzátéve, hogy Merkel és Emmanuel Macron francia elnök azok az európai vezetők, akik a legnagyobb elszántsággal ellenezték a populizmus terjedését a kontinensen a szélsőjobb- és a szélsőbaloldalon.

Az El Mundo szerint a populizmus az, amely a második világháború óta a legnagyobb politikai kockázatot jelenti Európa számára.

Angela Merkel "hosszan tartó és rendezett búcsút" venne a politikától - írja a wpolityce.pl lengyel konzervatív hírportál szerkesztője, Aleksandra Rybinska. Úgy látja: gyorsan elveszíti a pártja feletti ellenőrzést az a kancellár, aki egyúttal nem áll az adott tömörülés élén. Ezért nincs semmi garancia arra, hogy a CDU nem lázad fel a meggyengült kancellár ellen. A másik veszély Rybinska szerint az, hogy széteshet a CDU/CSU-SPD nagykoalíciója.

Merkel azt reméli, hogy a kereszténydemokratáknak még van esélyük egy - már nélküle megvalósítandó - "új nyitásra" - írja Rybinska. Egyúttal rámutat: erősödik a CDU-tól jobbra álló, bevándorlásellenes Alternatíva Németországnak (AfD) párt, hasonlóképpen "az egyre pragmatikusabb Zöldek is", a német politikai színtér "hollandizálódik", miközben a német kancellár a migrációs válság kitörése után három évvel sem ismerte be, hogy ebben a kérdésben annak idején hibás döntést hozott. 

"Úgy tűnik, hogy a CDU/CSU hanyatlása megállíthatatlan, a CDU vezetésének lecserélése, illetve Merkel lassú távozása mit sem változtat ezen". "Nincs visszaút (...) A német belpolitikában végérvényesen elmúlt a stabilitás időszaka" - szögezi le Rybinska. 

A Kommerszant című orosz gazdasági lap szerint "a túlzott toleranciája által tönkretett" Merkel távozása után Németország jobbra fog majd tolódni, és konzervatívabbá válik. A kancellár helyébe elvileg egy kevésbé átideologizált, pragmatikus jobboldali politikus léphet, ami akár hasznára is válhatna az orosz-német kapcsolatoknak, ám a kommentár emlékeztetett arra, hogy Moszkva hasonló várakozásokkal tekintett Donald Trump amerikai elnök megválasztása elé is, de csalatkoznia kellett.

"A diplomatikus és kompromisszumra kész Merkel helyébe olyan politikus léphet, aki nyomást gyakorol, akivel nem lehet megállapodni" - írta a lap, hozzátéve: nem világos, hogy az utódai is ugyanúgy ellen tudnak-e majd állni az Egyesült Államoknak, mint ahogyan azt Merkel teszi Trump esetében. 

A kommentár szerint Oroszország köszönetet mondhat Merkelnek az ukrajnai válság megoldását célzó minszki megállapodásokért és a két Északi Áramlat csővezetékért. Azért, mert a pragmatikus német kancellár eldöntötte, hogy a Krím és Ukrajna miatt bevezetett szankciók az energetikát nem érinthetik.

A Jutarnji List című horvát liberális lap arról írt: Angela Merkel még pályafutása elején azt hangoztatta, saját akaratából és méltóságteljesen kíván majd visszavonulni a politikai élettől. "De elfogta a vágy, hogy hatalmon maradjon, és hibázott" - írta a lap, majd hozzátette: nem akkor távozott, amikor akart, hanem amikor a körülmények rákényszerítették. 

Az újság szerint nem távozik méltóságteljesen sem, mert nem hozott végleges döntést: lemondott pártelnöki tisztségéről, de továbbra is kancellár maradna. A lap azonban úgy véli: Angela Merkel nem fogja kitölteni mandátumát.

A Vecernji List című jobboldali napilap vezércikkében arról írt: "befejeződött Angela Merkel politikai pályafutása, pedig éppen az ilyen politikusok hiányoznak". Merkel Németországa gazdaságilag erős volt, ezért politikailag hatalommal bírt, ha azt akarták megtudni világvezetők, mit gondol Európa, megvárták míg Angela Merkel megszólalt - írta a lap.

Az újság szerint a német kancellár igazi kereszténydemokrata. Más "gyűlölködő" vezetők diktátorokká válnak, Angela Merkel, aki kommunista Kelet-Németországban élt, és bizonyára volt benne olyan érzés, hogy igazságtalanul bántak vele, ezt soha nem mutatta ki. "Nem érzett mély ellenszenvet senki iránt, nem forralt bosszút és nem bántott meg senkit, hanem megpróbálta a legjobb utat választani az egész közösség szánmára" - húzta alá a lap. 

Friedrich Merz elindul a német CDU elnöki tisztségéért

Közleményében kiemelte, hogy Angela Merkel kancellár "tiszteletet és elismerést érdemel" a CDU elnökeként 18 éven keresztül végzett munkájáért. 

Ennek a munkásságnak a lezárása lehetőséget ad a pártnak arra, hogy újra meghatározza a helyét a politikai térképen. Ehhez "új lendületre és megújulásra van szükség, tapasztalt és fiatalabb vezető személyiségekkel" - tette hozzá Friedrich Merz.

Mint írta, hosszú mérlegelés és számos beszélgetés után készen áll pártelnökként felelősséget vállalni ebben a folyamatban. Hangsúlyozta, hogy a CDU elnökeként mindent megtenne a párt "belső összetartásáért" és azért, hogy meg tudjon felelni a jövő kihívásainak.

Friedrich Merz 2000-től 2002-ig volt az akkor ellenzékben lévő CDU és a testvérpárt bajor Keresztényszociális Unió (CSU) közös Bundestag-frakciójának vezetője, vagyis a parlamenti ellenzék első számú politikusa. 

A pozíciót Angela Merkel vette át tőle, miután a CDU/CSU pártszövetség és Edmund Stoiber kancellárjelölt vereséget szenvedett a 2002-es Bundestag-választáson. 

A CDU konzervatív irányzatához sorolt Friedrich Merz frakcióvezető-helyettesként folytatta pályafutását, és egyre inkább alulmaradt
a pártot a politikai közép felé terelő elnökkel, Angela Merkellel folytatott küzdelemben. Tisztségéről 2004-ben lemondott, visszavonult a politika első vonalából és a 2009-es választáson már parlamenti képviselői helyért sem indult.

 Elemzők konfliktusosként jellemzik Angela Merkelhez fűződő viszonyát, és azt valószínűsítik, hogy megpróbálja eltávolítani régi vetélytársát a kancellári tisztségből, ha megnyeri az elnökválasztást a CDU december 7-én Hamburgban kezdődő kétnapos tisztújító kongresszusán.

Miután Angela Merkel hétfőn bejelentette, hogy befejezi pártelnöki munkáját, Annegret Kramp-Karrenbauer főtitkár és Jens Spahn egészségügyi miniszter is jelezte, hogy elindul a pozícióért. 

Korábban három CDU-tag, Andreas Ritzenhoff marburgi vállalkozó, Jan-Philipp Knoop berlini egyetemi hallgató és Matthias Herdegen bonni jogászprofesszor jelentette be indulását. Egyikük sem ismert az országos politikában.

 Angela Merkel kedden Berlinben egy sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva nem kívánta kommentálta Friedrich Merz visszatérését a politikába. Mint mondta, pályafutása során megtanulta, hogy egy párt elnökének nem érdemes bekapcsolódnia a következő elnök kiválasztásának folyamatába, mert ez "még soha nem sikerült jól".

Arra a kérdésre, hogy a távozás a CDU-elnöki tisztségből gyengíti-e pozícióját a nemzetközi politikában, kiemelte, hogy nem számít ilyen változásra. "Akár azt is lehet mondani, több időm lesz arra, hogy kormányfői feladataimra összpontosítsak" - tette hozzá Angela Merkel.

A magyarhirlap.hu weboldal sütiket (cookie) és különböző kódokat használ a megfelelő működés, elemzések készítése, a felhasználói élmény fokozása valamint az Ön számára releváns, személyre szabott ajánlatok összeállítása érdekében. Ezek használatát az Elfogadom gomb megnyomásával jóváhagyja. Bővebb információt az Adatkezelési Tájékoztatónkban talál.

Elfogadom