Külföld
Alábecsülte Berlin a dzsihadistákat
Nem hitték a német hatóságok, hogy az Iszlám Állam kihasználja a menekülthullámot – Újra Párizsban akartak támadni Abdeslamék
Ez már nem terror, hanem háborús összeütközés – így kommentálta Hans-Georg Maassen, a német belső elhárítás, a szövetségi alkotmányvédelmi hivatal (BfV) vezetője, hogy mekkora nagyságrendi különbség van az Iszlám Állam és mások mellett a szélsőbaloldali Vörös Hadsereg Frakció (RAF) vagy a szélsőjobboldali Nemzetiszocialista Illegalitás (NSU) tevékenysége között. A Welt am Sonntagnak elmondta, a BfV-nél kezdettől fogva lehetőségként számoltak azzal, hogy az Iszlám Állam megpróbálhat a menekültek között dzsihadistákat bejuttatni az Európai Unióba, de úgy vélték, hogy ez a hosszú út viszontagságai miatt túlságosan kockázatos vállalkozás, ezért nem tartották nagyon valószínűnek. „Most már tudjuk, hogy ami az Iszlám Államot illeti, van még mit tanulnunk” – jegyezte meg azzal kapcsolatban, hogy a dzsihadista szervezet mégis felhasználta a menekülthullámot. Maassen szerint az Iszlám Állam erődemonstrációnak használta ezt a módszert. Elmondta, Németországban változatlanul nagy a terrorveszély, de konkrét támadás előkészületeiről nincsenek információk, legalább tízezer főről tudják, hogy muszlim szélsőséges. A lap arról is írt, hogy az iszlám egyik szélsőséges irányzata, a szalafizmus hívei és bűnözéssel foglalkozó arab nagycsaládok, klánok környékezik meg a menekülthullámmal érkezett fiatalokat. Jelenleg 76 közveszélyes, erőszakra hajlamos iszlamista ellen van érvényben elfogatóparancs – erről a berlini kormány számolt be az ellenzéki Zöldek parlamenti frakciójának kérdésére.
A Welt am Sonntag a bűnügyi rendőrség (Kriminalpolizei) szakszervezetének (Bund Deutscher Kriminalbeamter - BDK) elnökét és a rendőrségnél működő egyik érdekvédelmi szervezet, a rendőrség szakszervezete (Gewerkschaft der Polizei - GdP) vezetőjét is megszólaltatta. André Schulz, a BDK elnöke kiemelte, hogy „több tízezer menedékkérő él Németországban, akikről nem tudjuk, hogy kicsodák, pontosan honnan jöttek és hol tartózkodtak, és ez egy jogállam számára elfogadhatatlan”. Jörg Radek, a GdP elnöke hozzátette: „Naiv feltételezés volt a politikusok részéről, hogy nem szivárognak be a menekültek között az Iszlám Állam harcosai. Bebizonyosodott, hogy a menekültek között terroristák is vannak, és meglehet, hogy már a következő támadást készítik elő.”
Szombaton a belga ügyészség közölte, hogy négy embert terrorizmussal gyanúsít abból a hatból, akit pénteken fogtak el egy rendőrségi akciósorozatban. Az elfogottak egyike Mohamed Abrini, a brüsszeli repülőtéren készült felvételen látható kalapos férfi, aki a gyanú szerint a tavalyi párizsi merényleteket kitervelő Salah Abdeslam bűntársa. Vasárnap a főügyészség már arról beszélt, hogy a brüsszeli robbantásokat elkövető dzsihadista csoport Párizsban akart újabb merényleteket elkövetni, de mivel egyre közelebb kerültek hozzájuk a nyomozók, úgy döntöttek, hogy nem várnak tovább, hanem a belga fővárosban követnek el öngyilkos merényleteket.
A kampány miatt békül Merkel és Seehofer
A 2017-es német szövetségi parlamenti választás miatt félreteszi a menekültválság kezelése körüli ellentéteket Angela Merkel kancellár, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke és Horst Seehofer bajor miniszterelnök, a testvérpárt Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke – írta a Der Spiegel. A lap úgy tudja, Angela Merkel és Horst Seehofer szerdán tartott berlini találkozójukon megállapodtak arról, hogy a menekültek ügyét fokozatosan háttérbe szorítják. Seehofer kezdeményezésére a nyugdíjrendszer reformja lesz a kampány egyik fő témája. A bajor kormányfő szerint az uniópártoknak a támogatók lemorzsolódásának feltartóztatásához ismét világosan meg kell fogalmazniuk, mi a tervük Németországgal. (MH)
Röviden
Ankara elvárja a titkos ígéret betartását
- Az európai közös rendőrség, az Europol fedett ügynököket küldött a Törökországhoz közel fekvő görög szigetekre, hogy már ott próbálják meg kiszűrni az Iszlám Állam embereit, és leleplezzék a bűnöző hálózatokat.
- A menekültválság kezeléséről kötött EU-Törökország megállapodásnak van egy nem hivatalos és nem is rögzített része, amely szerint az Európai Unió átvesz Törökországtól évente 250 ezer szíriai menekültet – írta a Welt am Sonntag német újság a válság legális menekültkontingensek átvételén alapuló kezelésének elméletét kidolgozó kutatóintézet, az európai stabilitási kezdeményezés (European Stability Initiative - ESI) vezetőjére, Gerald Knausra hivatkozva. Hivatalos megállapodásokat nem rögzítettek az ügyben, de szóbeli ígéretek voltak, és a török vezetés „nyilvánvalóan számít a kulisszák mögött tett ígéret teljesítésére” a lap szerint.
- Orbán Viktor igazi nemzeti vezető. Nem akarja, hogy Németország túlságosan uralkodjon Magyarország felett – fejtette ki a Financial Timesnak adott minapi interjújában Nigel Farage, az Egyesült Királyság Függetlenségi Pártjának (UKIP) elnöke. Farage szerint Angela Merkel német kancellár döntése a határok megnyitásáról múlt nyáron a legrosszabb politikai döntés, amit egy modern európai politikustól valaha láthattunk.
- A macedón rendőrség könnygáz bevetésével verte vissza vasárnap a görög határnál több mint ötszáz migráns rohamát a határkerítés ellen. Az Idomeni görög falu közelében lévő illegális migránstábor lakói közül több százan gyűltek össze a határkerítésnél, és megpróbálták áttörni. Egy meg nem nevezett macedón tisztségviselő azt mondta a Reuters hírügynökségnek, hogy a migránsok kövekkel dobálták a macedón rendőröket, utóbbiak erre reagálva vetettek be könnygázt. A migránsok a határkerítést nem törték át – tette hozzá. Az AP hírügynökség úgy tudja, a migránsok azért gyűltek össze az átkelőnél, mert arról értesültek, hogy megnyitják. A macedón rendőrség cáfolta, hogy erre készülnének.