Áder összefogásra hívta fel a NATO-tagállamokat

Drónokkal erősíti meg Dél-Európa védelmét a NATO
Drónokkal erősíti meg Dél-Európa védelmét a NATO, amelyeket a szicíliai Signella légibázisra telepítenek - jelentette be Jens Stoltenberg NATO-főtitkár szerdán az észak-spanyolországi Zaragozában, ahol az elmúlt 13 év legnagyobb hadgyakorlatának a "Trident Juncture-2015" (Hármas elágazás) utolsó művelete zajlik.
A főtitkár szerint a szicíliai bázis kulcsfontosságú az Afganisztán, Irak, Szíria, a Közel-Kelet és Észak-Afrika felől érkező esetleges fenyegetésekkel szemben, ezért szükséges a drónok alkalmazása.
Hangsúlyozta: a pénteken záruló hadgyakorlat révén a NATO-erők fel lesznek készülve, hogy szembenézzenek az Iszlám Állam (IÁ) dzsihadista terrorista szervezet "brutalitásával" ugyanúgy, ahogy az Ukrajna felé irányuló "orosz agresszióval" is. A szövetség jelenleg nem lát azonnali fenyegetést, de véleménye szerint erős védelemmel elkerülhetők a kockázatok és világos üzenetet lehet küldeni bármelyik lehetséges ellenségnek.
Jens Stoltenberg hozzátette, hogy nemzetközi megfigyelőket kértek fel a hadgyakorlat figyelemmel kísérésére, köztük Oroszországot is, és kifogásolta, hogy Moszkva saját hadgyakorlatán ezt nem viszonozta.
Az október elején kezdődött, öt hétig tartó NATO-hadgyakorlaton összesen mintegy 36 ezer NATO-katona, 140 harci repülőgép és helikopter, valamint 90 hadihajó vesz részt 30 országból, köztük a nem NATO tagállamok - Ausztria és Svédország - is. 

A jövő évi varsói NATO-csúcsértekezletet megelőző regionális csúcson - az azt kezdeményező - Lengyelország és Románia államfője mellett Magyarország, Szlovákia, Bulgária és a balti államok köztársasági elnökei, illetve a cseh parlamenti elnök is részt vett.

Áder János felszólalásában emlékeztetett arra, hogy a konferencián jelenlévő országok képviselői történelmük során megtapasztalhatták, hogy milyen is a vasfüggöny mögött élni. „Erre ma különösen fontos emlékezni, hiszen ma ötvenkilenc esztendeje annak, hogy a forradalmat leverték Magyarországon” - mutatott rá.

Az államfő beszédében a bukaresti találkozó céljaként a biztonságérzet erősítését, a szolidaritás és az egység felmutatását nevezte meg. Áder János azt kérte a jelenlévő államfőktől, hogy miközben a katonai fenyegetettség, a biztonsági fenyegetettség tekintetében jogosnak tekintik, hogy szolidárisak egymás álláspontjával, legyenek szolidárisak egy másik súlyos probléma, a migráció kapcsán is. „Nem egyformán érezzük még ennek a hatását, de a probléma itt van és egyforma fenyegetettséget jelent országaink számára” - figyelmeztetett Áder János.

Budapestre invitálta Iohannist az elnök
Áder János magyarországi látogatásra hívta meg Klaus Iohannis román államfőt szerdán a NATO-tagállamok bukaresti államfői értekezlete alkalmából tartott kétoldalú megbeszélésükön.
A rövid négyszemközti találkozót követően Áder János elmondta: a román elnök elfogadta a meghívást, és várhatóan jövő év elején érkezik Magyarországra.
"Jó hangulatú találkozó volt a mai, ami tulajdonképpen az első lépés ahhoz, hogy egy részletesebb, több témát is felölelő tárgyalást folytassunk (...) Őszintén remélem, hogy nyugodtabb nemzetközi légkör övezi majd ezeket a tárgyalásokat, és sokkal inkább a kétoldalú kérdésekről beszélhetünk, mint általános nemzetközi, akár biztonságpolitikai, akár a migrációt érintő kérdésekről" - mondta Áder János.
Beszámolója szerint a Klaus Iohannisszal folytatott kétoldalú megbeszélés hangsúlyos része a migrációról szólt, miként a regionális NATO-csúcson részt vevő államfők a közös ebéd alkalmával folytatott kötetlen beszélgetésén is ez volt a központi téma, annak ellenére, hogy a találkozó hivatalos részén csak érintőlegesen foglakoztak a bevándorlás kérdésével.
Úgy vélte, hogy a bukaresti találkozón részt vevő országok közép- és kelet-európai elnökei helyesen képviselik saját országuk, a saját nemzetük érdekeit, "a józan ész pártján állnak". Hozzátette: örülne, ha ezeket a véleményeket Nyugat-Európában is minél hamarább meghallanák.
Az államfő a találkozón elmondta, hogy a migrációs probléma három részből áll: van egy humanitárius, egy büntetőjogi és egy nemzetbiztonsági része.
"A humanitárius résszel foglalkozni kell: a politikai menekülteket be kell fogadni Európába, de a gazdasági menekülteket nem szabad ilyen nagy számban befogadni. Úgy tűnik, ma már egyre többen osztják ezt a véleményt, hiszen legutóbb mintha a német kancellár is ezt a véleményt osztotta volna" - mondta Áder János.
A migráció büntetőjogi aspektusáról kifejtette: az embercsempészetet az elhibázott európai uniós migrációs politika egy virágzó bűnügyi üzletággá tette. Az érintett országoknak együtt kell működniük abban, hogy felgöngyölítsék az emberek nyomorúságából tőkét kovácsoló embercsempész hálózatokat, és az eddiginél sokkal súlyosabb büntetést alkalmazzanak ellenük.
A migráció nemzetbiztonsági kockázatáról elmondta: botorság, politikai vakság és felelőtlenség lenne eltagadni azt, hogy a több százezer ellenőrizetlenül érkező migráns növeli a terrorizmus veszélyét minden egyes országban. "A nemzetbiztonsági szolgálatok együttműködését is javítani kell, hogy ezt a kockázatot a lehető legkisebb mértékűre csökkentsük, mert az emberek biztonsága ezt igényli" - szögezte le Áder János Bukarestben.

A regionális csúcson a résztvevő kilenc ország vezetői közös nyilatkozatot fogadtak el, amelyben a NATO katonai jelenlétének megerősítését szorgalmazzák a keleti szárnyon, azokon a pontokon, ahol az szükséges.

A közös nyilatkozat a biztonság oszthatatlanságát, a NATO szolidaritását és kohézióját hangsúlyozza, rámutatva, hogy a szövetségnek egységesen kell fellépnie mind a keleti vagy déli biztonsági kockázatokkal szemben, és folytatnia kell a „nyitott kapuk” sikeresnek bizonyult politikáját.

A „Szövetségesi szolidaritás és megosztott felelősségvállalás” című bukaresti közös nyilatkozat szerint az aláírókat továbbra is erősen aggasztja Oroszország agresszív fellépése, és úgy vélik, Moszkvának vissza kell térnie a nemzetközi jog és vállalt kötelezettségei betartásához ahhoz, hogy a NATO és Oroszország között helyreálljon a kölcsönös bizalmon alapuló viszony.