Külföld
Áder János: Az unió kijózanodásához kellettek a V4-ek
Andrzej Duda: Le kell számolni az embercsempészekkel +VIDEÓ
Az államfő a megbeszélést követő sajtótájékoztatón kiemelte: „függetlenül attól, hogy milyen megállapodás születik vagy nem születik éppen ezekben a percekben Brüsszelben”, ma már nem kérdés, ami fél éve még nem volt evidencia mindenkinek, hogy a migrációs válság nemcsak humanitárius, hanem bűnügyi és nemzetbiztonsági probléma is egyszerre.
Orbán Viktor: Nem fair a kettős mérce alkalmazása
Magyarország nem szereti, ezért nem támogatja a kettős mércét senkivel, így Lengyelországgal szemben sem - jelentette ki külföldi újságírók kérdésére Orbán Viktor miniszterelnök az Európai Unió állam- illetve kormányfők brüsszeli csúcstalálkozójának második napján. Kiemelte: nem tartja „fairnek” a kettős mérce alkalmazását Lengyelországgal szemben. Orbán Viktor külföldi újságíróknak adott válaszában arra reagált, hogy a TVN24 lengyel hírtelevízió pénteki információi szerint a magyar miniszterelnök az uniós csúcstalálkozó előtt kiállt Beata Szydlo lengyel kormányfő mellett, akit előzőleg Martin Schulz európai parlamenti elnök bírált. A TVN24 arról számolt be, hogy Schulz a tagállamok vezetőivel találkozva beszédet tartott, melyben a lengyel alkotmánybíróság körül kialakult válságra is kitért, hosszan ecsetelte a jelenlegi helyzettel kapcsolatos vonatkozó aggodalmait, majd a Velencei Bizottság (az Európa Tanács alkotmányjogi kérdésekkel foglalkozó szakértői testülete) múlt héten közzétett jelentésének maradéktalan végrehajtását követelte.
Ma már az is evidencia európai politikai körökben, hogy Európa határait meg kell védeni, a migrációs hullámot Európa határainál fel kell tartóztatni - hangsúlyozta.
Áder János kérdésre kifejtette: az elmúlt időben jellemző hezitálásnak, tétovázásnak be kell fejeződnie, és ezt az EU legtöbb politikusa most már belátja.
Ha a problémát nem egészében látják, akkor sosem találják meg a megoldást - magyarázta.
Közölte: a késlekedés súlyos milliárdokkal gyarapította az embercsempészek számláit, hiszen „ma sajnos hatalmas üzlet szerencsétlen emberek sorsából meggazdagodni”, így az embercsempészek minden megtesznek, hogy új útvonalakat találjanak.
Ezért kell az egységes uniós fellépés, nincs idő további halogatásra - mutatott rá.
Áder János szerint ma már nemcsak az EU-nak kell a megoldáson gondolkodni, hanem más országoknak is.
Megeshet, hogy akár még évekig kell embereknek menekülttáborokban lakniuk, mert nem térhetnek vissza a szülőföldjükre, ezért elfogadhatatlan, hogy a menekültügyi ellátás költségei csökkenjenek - hangoztatta.
Úgy látja, rövid távon a probléma a menekültek ellátása, hosszú távon pedig a térség újjáépítése.
Mindebben nem csak az EU forrásaira kell számítani, az Egyesült Államok és a gazdag arab országok forrásaira is biztosan szükség lesz - mondta. Hozzáfűzte: minél előbb hozzák meg a szükséges döntéseket, annál hamarabb csökkenthetik az emberek szenvedését.
Duda: Konkrét döntések kellenek, vagy tovább mélyül a válság
Andrzej Duda lengyel köztársasági elnök arról beszélt, hogy a migrációs válság jelenleg az EU legkomolyabb problémája, a legfontosabb megoldandó kérdés. Ha nem születnek konkrét döntések, csak tovább mélyül a válság.
Fontos, hogy a szabadság, a schengeni övezet biztonsága megmaradjon Európában, és ez csak akkor lehetséges, ha az EU konkrét, határozott lépéseket tesz - mondta.
Az Európai Tanács mai ülésével kapcsolatban a lengyel államfő közölte: konkrét megoldásoknak, döntéseknek kell születniük, meg kell erősíteni az EU külső határait, pénzügyi segítséget kell nyújtani Görögországnak, hiszen jelenleg ott van a legtöbb menekült, valamint azokat az országokat is segíteni kell, ahol a menekülttáborokban szíriai menekültek vannak.
Emellett az is lényeges, hogy az embercsempészekkel le kell számolni - tette hozzá Andrzej Duda.
A miniszki megállapodás betartását hangsúlyozták
Áder János kijelentette: a minszki megállapodásokat mindenkinek be kell tartania, a továbblépésnek ez a feltétele. Jó lenne, ha mielőbb olyan feltételek állnának elő, hogy a szankciók megszüntethetők legyenek, mert komoly gazdasági károkat okoztak - vélekedett.
Andrzej Duda elmondta: a szankciók életbe léptetése jogi eszköz, amely válasz volt arra, hogy Oroszország megszegte a nemzetközi jogot. A szankciók eltörlésének lehetőségéről azt mondta: először meg kell vizsgálni a helyzetet, hogy milyen mértékben tartja be Oroszország a minszki megállapodásokat, s hogy betartja-e egyáltalán. A helyzetet tehát jogi szempontból kell vizsgálni - tette hozzá.
A magyar államfő arra is kitért, hogy miután az elmúlt években célként jelölték meg a diverzifikációt az energiapolitikában, érthetetlen, hogy az új beszerzési útvonalakat miért nehezítik mindenféle mondvacsinált eszközzel, hiszen másként ez a cél nem megvalósítható, akár például az azeri vagy a katari gáz Európába juttatásáról van szó.
Arról is beszélt, hogy az EU döntéseit mindenkinek komolyan kellene venni, és ha döntés születik arról, hogy kétirányúvá tesznek egyes vezetékeket, például Magyarország és Horvátország, vagy Magyarország és Románia vonatkozásában, akkor nem lehetséges, hogy Magyarország teljesíti a kötelezettségét, határidőre megvalósítja a beruházásokat, de a másik két ország ezt nem teszi meg.
A gazdasági együttműködésben rejlenek még tartalékok
A kétoldalú gazdasági kérdésekről Áder János elmondta: a magyar-lengyel kapcsolatok dicséretesen fejlődtek az elmúlt években, de még komoly tartalékokat rejtenek. Példaként említette, hogy lengyel trolik és csuklós buszok segítik a fővárosi tömegközlekedést, továbbá kiemelte a jelentőségét a Gdansktól az Adriáig húzódó vasútvonal megteremtésének és a közös energiapolitika kialakításának.
A lengyel államfő is kitért arra, hogy fontos kiépíteni a közlekedési és energetikai folyosót a két ország között, és a vasúti, közúti összeköttetések területén komoly fejlesztések szükségesek.
A magyar-lengyel kereskedelmi mérleg jól alakul, értéke nyolcmilliárd euró - jegyezte meg.
Közölte: idén nyáron Lengyelország veszi át a V4 vezetését, és elnöksége alatt az ország nagy hangsúlyt helyez az infrastrukturális fejlesztésekre, amelyeket később a magyar elnökség is folytathat.
A magyar-lengyel barátság napja alkalmából találkoztak az államfők
Mindkét államfő beszélt arról is, hogy a március 23-ai magyar-lengyel barátság napja alkalmából találkoztak. Áder János emlékeztetett: hosszú évekre visszanyúló hagyomány, hogy minden évben, felváltva Magyarországon és Lengyelországban megünnepelik ezt a napot.
Andrzej Duda közölte: az idei év azért is különleges, mert az 1956-os poznani felkelés és a magyar forradalom 60. évfordulóját is megünnepelik, és a poznani események évfordulójára meghívta magyar kollégáját.
A lengyel államfő a március 23-ai magyar-lengyel barátság napja alkalmából tesz háromnapos hivatalos látogatást Magyarországon. Andrzej Duda, akit útjára elkísért felesége, Agata Kornhauser-Duda, csütörtökön este érkezett Budapestre.
A magyar és a lengyel elnök délután részt vesz a Buda-Pest és Krakkó című kiállítás megnyitóján. Szombaton a lengyel vendég és magyar kollégája ünnepi misén vesz részt a Szent István-bazilikában, Andrzej Duda megkoszorúzza a Hősök emlékkövét, majd a két államfő beszédet mond a magyar-lengyel barátság napja alkalmából rendezendő ünnepi programon a Pesti Vigadóban.
A tavaly augusztusban hivatalba lépett Andrzej Duda látogatása befejező napján találkozik Kövér Lászlóval, az Országgyűlés elnökével.
Március 23-át a magyar és a lengyel parlament 2007-ben kölcsönösen a magyar-lengyel barátság napjává nyilvánította.