Külföld
Áder János: A nyugat-balkáni migránsútvonalat zárva kell tartani
A magyar köztársasági elnök a horvát államfővel tárgyal Zágrábban
Horvátországnak meg kell oldania a zökkenőmentes határátkelést
Horvátországnak mindent meg kell tennie, hogy a schengeni szigorítások miatt elkerülje a torlódásokat a határokon, és ebben együtt kell működnie Magyarországgal - mondta Kolinda Grabar-Kitarovic horvát államfő Áder János köztársasági elnökkel tartott sajtótájékoztatóján szerdán Zágrábban. Kiemelte, hogy Horvátország és Magyarország határain 3,5 millió turista, valamint 900 ezer gépkocsi halad át évente. Mindkét ország érdeke, hogy megoldást találjon a szigorított határellenőrzés problémájára - hangsúlyozta.Áder János kiemelte: Magyarország álláspontja régóta világos migrációs ügyben. "Az illegálisan Európába érkező migránsokat nem kell beengedni, akik pedig okkal, akár humanitárius okokból vagy más okokból kopogtatnak, azoknak a külső ellenőrző állomásokon kell várakozniuk mindaddig, amíg a kérelmük elbírálása meg nem történik" - hangsúlyozta a köztársasági elnök.
Áder János a migráció mellett a közlekedési kapcsolatok és az energiabiztonság témáját emelte ki a sajtótájékoztatón.
A két ország között fontos a közlekedési kapcsolatok fejlesztése, a vasúti hálózat fejlesztésén túl a közúti fejlesztés is, mint az M6 autópálya hiányzó szakaszainak a megépítése - mondta. Magyarország arra készül, hogy a hiányzó autópálya-szakaszt három éven belül megépíti, és ha Horvátország ugyanolyan hatékonyan dolgozik, mint azt a korábbi autópálya-építések során tette, akkor reális cél, hogy a Budapest-Eszék-Szarajevó közötti autópálya belátható időn belül teljes egészében elkészül.
A magyar államfő elmondása szerint felhívta a horvát elnök figyelmét arra, hogy nyissanak újabb határátkelőket Horvátország és Magyarország között. Hozzátette, hogy utoljára 2008-ban nyílt új határátkelőhely a két ország között.
Az energiabiztonság szempontjából Áder János a krki cseppfolyósított-földgáz (LNG) terminál építését, és a horvát-magyar gázvezetékeket összekötő interkonnektort kétirányúsításának kérdését említette, valamint beszélt az Adria-kőolajvezeték felújításáról és modernizálásáról, ami szavai szerint Magyarországon befejeződött és ha Horvátországban is véget ér a folyamat, az mindkét ország szempontjából előnyös üzleti vállalkozást jelenthet.
"Egy régóta elfeledett témát is újratárgyaltunk, mégpedig a déli közös horvát-magyar határnál a szénhidrogén kutatására, feltárására irányuló közös kezdeményezést, amelyből mindkét országnak közös haszna származhat" - tette hozzá az államfő.
Kolinda Grabar-Kitarovic megköszönte, hogy Magyarország kiállt Horvátország mellett a délszláv háborúban és a későbbiekben is támogatta az ország Európai Uniós, valamint NATO csatlakozását. Megjegyezte, hogy az utóbbi években néhány nyitott kérdés terhelte a két ország viszonyát. Az Mol-INA üggyel kapcsolatban úgy fogalmazott: beszéltek a témáról a magyar államfővel, de az ügy nem tartozik a hatáskörükbe, valamint nem is akarnak beleavatkozni annak megoldásába. Áder János ezzel kapcsolatban elmondta, hogy mindkét kormánynak kölcsönös szándéka az ügy rendezése, és amennyiben a horvát kormány valóban vissza akarja vásárolni a Moltól az INA-részvényeket, a horvát olajvállat modernizációjába fektetett beruházásokat vissza kell térítenie a Molnak.
Uniós ügyekkel kapcsolatban újságírói kérdésre válaszolva a két államfő kitért a szigorított határellenőrzés okozta torlódásokra is a határátkelőkön.
Kolinda Grabar-Kitarovic figyelmeztetett, hogy Horvátország és Magyarország határain 3,5 millió turista, valamint 900 ezer gépkocsi halad át évente. Mindkét ország érdeke, hogy megoldást találjon a szigorított határellenőrzés problémájára.
A turizmus Horvátország egyik legfontosabb gazdasági ágazata, tavaly a bruttó hazai termék (GDP) 19 százalékát tette ki - mondta Grabar-Kitarovic. Utalt rá, hogy a magyar államfővel szeretne részletekbe menően tárgyalni az ügyről, mert megengedhetetlenek a torlódások a horvát-magyar és a horvát-szlovén határon.
Áder János kijelentette, hogy a schengeni kódex bevezetése nem Magyarország önhatalmú rendelkezése, hanem egy uniós rendeletről van szó. Magyarország törekedni fog arra, hogy a határforgalom zavartalanul folytatódjék, és ebben együtt fog működni Horvátországgal.
Áder Jánost a sajtótájékoztatót követően munkaebéden fogadta Andrej Plenkovic horvát kormányfő.
A magyar államfő délután ellátogatott a Mirogoj nevű horvát nemzeti sírkertbe, ahol koszorút helyezett el a "Horvát áldozatok hangja - a Fájdalom Fala" emlékműnél. A horvát államfő a nap végén díszvacsorát ad az elnöki palotában Áder János tiszteletére, amelyen magyar üzletemberek, a tudományos, kulturális és sportélet, valamint a magyar kisebbségi szervezetek képviselői is részt vesznek.
Eközben Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára megkoszorúzta Antall József néhai magyar miniszterelnök zágrábi emlékművét, amelyet 15 évvel ezelőtt állított fel a horvát fővárosban a helyi magyar közösség, és amelynek az az érdekessége, hogy Magyarországon kívül ez az egyetlen köztéri Antall József szobor.
Az államtitkár az MTI-nek nyilatkozva elmondta: a koszorúzás után megbeszélést folytatott a zágrábi magyar egyesületek vezetőivel az Ady Endre Magyar Kultúrkör székházában, ez a magyar szervezet az idén készül megünnepelni fennállásának 85-ik évfordulóját.
Potápi Árpád János megjegyezte, hogy ez a nap volt az előkészülete a Szent László királyról szóló csütörtöki kiállítás megnyitásának a zágrábi Magyar Kulturális Intézetben, s azon Áder János és Kolinda Grabar-Kitarovic államfő is részt vesz.
A magyar államfő előbb négyszemközti megbeszélést folytat Kolinda Grabar-Kitaroviccsal, majd a plenáris ülésen folytatják az eszmecserét. A két államfő közös sajtótájékoztatón értékeli a tárgyalásokat.
Áder Jánost a továbbiakban munkaebéden fogadja Andrej Plenkovic horvát kormányfő.
A magyar-horvát viszonyban a Mol-INA-ügy vár rendezésre. Zágráb december végén bejelentette, hogy vissza akarja vásárolni az INA horvát olajipari vállalatnak a Mol magyar olajtársaság tulajdonában lévő részvényeit. A közelmúltban a migrációs válság alatt voltak mélyponton a magyar-horvát kétoldalú politikai kapcsolatok. Zoran Milanovic volt szociáldemokrata miniszterelnök távozásával azonban jelentős előrelépés történt a két ország viszonyában. Horvátországban az elmúlt másfél évben kétszer tartottak parlamenti választásokat, amelyeket mindkétszer a jobboldali Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) nyert meg, bár egyik alkalommal sem szerzett abszolút többséget.