Külföld

A választások utána a CSU a menekültek befogadásának korlátozásához köti a kormányzati részvételt

Seehofer: Évi 200 ezer fős menekültbefogadási plafon szükséges

A bajor Keresztényszociális Unió (CSU) csak akkor vesz részt a német szövetségi kormány munkájában a 2017-es parlamenti (Bundestag-) választás után, ha bevezetik az menekültek befogadásának évi 200 ezer fős felső határát - jelentette be a párt elnöke, Horst Seehofer bajor kormányfő egy csütörtöki interjúban.

A pártelnök-miniszterelnök az Augsburger Allgemeine című lapban megjelent interjúban kiemelte, hogy a 2015. szeptemberi "határnyitás" megváltoztatta a "politikai koordinátákat", és a migrációs nyomás a következő években tovább erősödik majd. Ezért szükség van egy szabályrendszerre, amely biztosítja, hogy nem ismétlődik meg mindaz, ami 2015. szeptember 5. után - a budapesti Keleti pályaudvartól gyalog elindult menedékkérők befogadásáról hozott döntés után - történt. 

A CSU ragaszkodik az évi 200 ezer fős menekültbefogadási plafon bevezetéséhez, mert csak a korlátozással lehet sikerre vinni az integrációt és leküzdeni a társadalom megosztottságát - mondta Horst Seehofer. Mint mondta, garantálja a választóknak, hogy a CSU csak akkor vállal ismét kormányzati szerepet Berlinben, ha bevezetik a 200 ezres felső határt. Kiemelte, hogy a Bundestag-választásig hátralévő tíz hónap évtizedek óta a legnehezebb időszak lesz a CSU és a felső határ bevezetését elutasító kancellár, Angela Merkel vezette testvérpárt, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) történetében. A pártszövetségre jobboldalról és baloldalról is nyomás nehezedik, és egy sor tartalmi kérdést tisztázni kell még egymás között.

A menekültbefogadási plafon a legnehezebb kérdés, de a CDU sokat változott, politikusai már korlátozásról, irányításról és a német vezető kultúra (Leitkultur) fontosságáról beszélnek. Ezek a fogalmak jelzik, hogy közelednek az álláspontok - fejtette ki Horst Seehofer az Augsburger Allgemeine hírportálján ismertetett interjúban.

A CDU azért közeledik a CSU-hoz, mert szembesülnie kellett azzal, hogy a pártszövetség választói támogatottsága 6-10 százalékpont közötti mértékben csökkent a legutóbbi, 2013-ban tartott Bundestag-választáson elért 41,5 százalékhoz képest, és "ennek legfőbb oka a bevándorlás" - húzta alá a CSU elnöke, kiemelve, hogy pártja nélkül nem folytatnának ellenőrzést a határon, és nem szigorítottak volna a menekültügyi szabályokon. 

A CDU/CSU-nak ismét meg kell közelítenie a 40 százalékos szintet, így érheti el, hogy ne alakulhasson nélküle szövetségi kormány - tette hozzá Horst Seehofer. Jelezte, hogy pártja egy sor további kérdésben is meg akarja győzni a CDU-t, a többi között a nyugdíjrendszer átszervezése, az adócsökkentés és a családtámogatások bővítése ügyében is érvényesíteni kívánja álláspontját a testvérpárttal folytatott egyeztetéseken. A korábban ismertetett menetrend szerint a pártszövetség tagjai 2017 elejére dolgoznak ki közös programot.

A CSU egyik tekintélyes vezetője, Hans-Peter Friedrich, a testvérpártok közös Bundestag-frakciójának helyettes vezetője a napokban egy interjúban elmondta, hogy Angela Merkel "egyelőre a CDU jelöltje" a kancellári pozícióra, és CSU továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a pártszövetségben a személyi kérdések előtt a tartalmi ügyeket tisztázzák.

Angela Merkel vasárnap jelentette be, hogy a CDU december 6-án kezdődő tisztújító kongresszusán ismét elindul az elnöki tisztségért, és pártja kancellárjelöltjeként kíván indulni a jövő őszi választáson.

Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője azt közölte csütörtökön, hogy az EPP a következő hónap elején választja ki jelöltjét a parlament élére. Nem zárta ki ugyanakkor, hogy képviselőcsoportja "konszenzusos jelöltet" fog támogatni valamelyik másik fősodorbeli, EU-párti frakcióból.

Gianni Pittella, a szociáldemokrata frakció vezetője szerint "egyértelmű, hogy Schulz döntése drámaian megváltoztatja az uniós intézményeken belüli politikai dinamikát". Ragaszkodni fogunk hozzá, hogy a politikai egyensúly elve biztosítva legyen, a jobboldali monopólium elfogadhatatlan lenne - közölte.

A csehek kétharmada ellenzi a migránsok befogadását
A cseh lakosság mintegy kétharmada továbbra is ellenzi, hogy Csehország bármi módon befogadja a háború sújtotta országokból elmenekült embereket - derült ki egy országos felmérésből, amelynek eredményét csütörtökön hozták nyilvánosságra Prágában. A prágai CVVM közvélemény-kutató intézet októberi felmérése szerint a megkérdezettek 30 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a menekülteket be kellene fogadni addig, amíg nem tudnak visszatérni hazájukba. Két százalék azok aránya, akik a menekülteket minden feltétel nélkül befogadnák, és letelepedési engedélyt adnának nekik. Míg a közel-keleti és észak-afrikai menekülteket a csehek többsége egyértelműen elutasítja, az ukránokkal szemben jóval megengedőbbek. Az ukrán menekültek befogadását és letelepedését Csehországban a megkérdezettek 38 százaléka támogatja, és mintegy 15 százaléka elutasítja. Az emberek nagy része nem nyilvánított véleményt.